Akkor most merre?

2009-et írunk, a Fidesz még ellenzékben, de már készül az uniós választásokra. Programja egyik fejezete ezt mondja: „Sokszor kerültünk abba a helyzetbe, hogy a magyar polgárok érdekeit éppen Brüsszel képviselte a magyar kormánnyal szemben (...) A Fidesznek ugyanakkor meggyőződése, hogy közös értékeink és elveink érvényre juttatását nem lehet mérlegelés tárgyává tenni. Fel kell tehát ruházni az Európai Uniót olyan eszközökkel, hogy tagjait folyamatosan az értékek képviseletére és az alapelvek betartására késztesse; enélkül nincs erős Európa. Ellentmondás, ha elvárjuk az uniótól, hogy vegye rá a normakövetésre a tagállamok kormányait, de vonakodunk attól, hogy ehhez a szuverenitásunkat esetleg csorbító felhatalmazást adjunk.” (A Fidesz európai választási programja, 2009, 28. oldal, 35. oldal). Vagyis ahhoz, hogy Európa erősödjék, nem szabad vonakodni a nemzeti szuverenitást esetleg csorbító felhatalmazástól.

Aztán 2010-ben a Fidesz–KDNP-pártszövetség megnyerte a választásokat, és az Orbán vezette kormány nekilátott az általa két évvel korábban még védelmezett értékek jelentős fölszámolásához: a médiaszabadságot, véleménypluralizmust, bírói függetlenséget érintő, kétharmados parlamenti többséggel meghozott törvények nemcsak a jogbiztonság és például a  bíróság előtti egyenlőség elvét sértették, de a jó ízlést is, bár az ország közéletében ez utóbbi már semmiféle szerepet nem játszik, legföljebb hajnalig nyúlt baráti poharazások és füstölések alkalmával jön elő mint nosztalgikus élmény.

Hír

Közlemény

Az Élet és Irodalom Alapítvány e közleménnyel tesz eleget az 1996. évi CXXVI. törvény 6. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvény vonatkozó rendelkezésének megfelelően közöljük, hogy 2019-ben az alapítvány számára érkezett 4 570 816 forintot teljes egészében az Élet és Irodalom nyomdaköltségeinek fedezésére fordítottuk. Az erről szóló bizonylatok az alapítvány székhelyén megtekinthetők.

Tovább
Esemény

ÉS-kvartett

2022-05-25 17:00:00

2022. május 25-én, szerdán délután 5 órakor 

az Írók Boltjában (VI., Andrássy út 45.)

A beszélgetés témája: Borda Réka Égig érő csalán című kötete.

Károlyi Csaba beszélgetőtársai: Bárány Tibor, Gács Anna és Puskás Panni.

 

 

 

 

 

Tovább

Háborús emlékiratok

Kérdőjelek Charles de Gaulle emlékiratainak irodalmi értéke körül

De Gaulle kora ifjúságától kezdve érez írói elhivatottságot. Tizenöt éves, amikor megírja húsz oldalnyi, A németországi hadjárat című jóslatszerű szövegét, amelyben egy 1930-as ütközetben Charles de Gaulle tábornokként védi Franciaországot a német megszálló csapatok ellen. Charles Luage álnéven több írása jelenik meg, köztük Egy rossz találkozás című verse, amit később a kritika „rossz utánzatnak” nevez. 1920 és 1930 között számos cikket ír, többek közt a Revue militaire française számára. Harminchét éves, amikor Pétain Marsall megbízásából a francia hadsereg történetén dolgozik. 1927-ben a Revue militaire française jelenteti meg Fáklya című, három jelenetből álló színdarabját, amelyben a francia katonák életéről szól a francia forradalom és a második restauráció közötti időszakban. Megoszlik a kritikusok véleménye arról, hogy De Gaulle irodalmi karrierje ezzel a színdarabjával vagy a Háborús emlékiratokkal kezdődik.

„Hálózatos poétikát akartam alkotni”

Beszélgetés Németh Zoltánnal

Írt már verseket a perverzió méltóságáról, „állati férjekről” és Csáth Géza világáról, legutóbb pedig Tektonika címmel jelentkezett új kötettel, amely a fülszövege szerint „költői tudatarcheológia”. Németh Zoltán költőként soha nem a könnyebbik utat választja, kísérletezőkedve minden egyes alkalommal a költészet ismeretlen tartományaiba vezeti őt, ahogy olvasóit is. A Varsóban élő költőt, kritikust, irodalomtörténészt legújabb kötetéről, traumákról, háborúról és irodalmi életről kérdeztük.

Galéria
Tovább
Élet és Irodalom 2022