A pártcsinálta özvegy

(Jogos) szubjektív felháborodással teli írást szentel - Murányi Gábor könyve kapcsán - Szántó Juditnak, József Attila élettársának Vámos Miklós (Ő és a nők, ÉS, 2006/28.). Talán csak Remenyik Zsigmond egykori szavait kellett volna inkább idézni, mintsem elfogadni. Pár mondat Remenyiknek a Szép Szó József Attila-emlékszámában megjelent nekrológjából, melyben - szó szerint - elátkozza József Attila közvetlen és közvetett ismerőseinek körét. Szántó Juditról így ír: "A nő, aki hosszú éveken át rombolta nagy költőtársunk tudatát, kicsinyítette hitét, aki őt nyilvánosság előtt és maga előtt is sokszor megalázta, legyen magtalan, kódorogjon utcákon a festéktől megkopott hajjal, vagy megkopaszodva, ocsmány szájából kihullott fogakkal, szavának eddig is kétes hitelét végleg elveszítve, kifolyt két gonosz szemével." Hallgassunk meg pár szót Ignotus Pálnak ugyanakkor, ugyanott megjelent írásából is: "Ne átkozódjunk, barátaim (...) az ítélet ellen, amelyet ő maga mondott ki, a léttel folytatott válópörében..."

Tragikomikus Szántó Judit "emléke" arról a pillanatról, amikor is a költő zsebéből kihalássza és elolvassa az Ódát. Melyet - József Attila szerint - a világ legszebb nőjéhez írt. Azonban - Szántó Judit szerint legalábbis - hozzáfűzi: "A "Mellékdal" viszont neked, rólad szól..." No comment.

Van viszont egy olyan körülmény, amely Szántó Juditnak a költő halála utáni dicstelen szerepével kapcsolatos. Tudnivaló ugyanis, hogy Szántó Judit közelről ismerte Kádár Jánost, akivel az Esernyőgyárban együtt dolgozott. Ennek tudható be ugyanis, hogy Szántó Judit Kádár János közreműködésével temettette el magát egy József Attilával közös sírban, a Kerepesi temető munkásmozgalmi parcellájában. Csupán a rendszerváltás után sikerült elérni, hogy József Attila - többszöri újratemetése után - végül is édesanyjával (és családjával) közös sírban lelhesse nyugalmát. Hogy beteljesedjék jóslata: "Íme, hát megleltem hazámat..."

Szőke György