– Segítek összerakni a gondolataidat – szólt vészjóslóan kishúgom, majd fölmutatott néhány téli fotót a Teremtésről. Itt lefényképeztette magát a világ első hóesésében. Zúmolj rám, Istenkém, zúmolj, mielőtt még betemetne. Itt meg arra gondolt – vérrózsákat és kék katángkóró szirmait borzongatva a didergő bőrére, első osztályú hólapáttal a kezében –, hogy a világ hetedik, téli napja után majd az életébe masíroznak bele azok a kibaszott hétköznapok.