Széky János

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

A XX. század egyik legdöbbenetesebb magyar története sokáig majdnem ismeretlen volt Magyarországon éppúgy, mint a nagyvilágban. Lipsitz Imre debreceni egyetemista Nagyváradon, a magyar és német katonai jelenlét végnapjaiban kommunista sejtet vezetett. 1944 augusztusában döntést hozott arról, hogy a sejt egyik tagjának, egy Izsák Éva nevű, tizenkilenc éves zsidó lánynak öngyilkosságot kell elkövetnie, nehogy meggondolatlan viselkedésével lebuktassa a többieket. Izsák és a csoport egy másik tagja átvonatozott Debrecenbe, ahol a Nagyerdőben a lány engedelmesen bevette a ciánkapszulát. Lipsitz, miután Lakatosra magyarosított, Budapesten pengeeszű, dogmatikus marxistaként vetette bele magát a kultúrpolitikába. Szerepet játszott az Eötvös Collegium szétverésében. Moszkvában fizikusnak tanult, hazarendelték, Recskre került. Itt besúgónak állt, és az ÁVH ügynöke maradt 1956-ig, majd a forradalom után Angliába emigrált. A London School of Economics oktatója lett. Bizonyítékok és cáfolatok című alapműve nyomán a tudományfilozófia legnagyobb alakjai, Paul Feyerabend, Thomas Kuhn, Karl Popper mellett emlegetik Lakatos nevét. Történetét két évtizedes kutatómunka eredményeként Alex Bandy (Bándy Sándor) írta meg, aki 2002-ig az amerikai AP hírügynökség budapesti tudósítója volt. A könyvet az Akadé­miai Kiadó 2010-ben jelentette meg angolul, nemrég pedig bővített, átdolgozott változatban magyarul, A Csokoládé-gyilkosság címen.

Tovább

Tovább

Tovább

Várady Tibor: Zoknik a csilláron, életek hajszálon. Történetek az irattárból. Forum Könyvkiadó, Újvidék–Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2013. 263 oldal, 3490 Ft

Tovább

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2017