Losoncz Miklós

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a kormány, azon belül a Pénzügyminisztérium (PM) között a 2002. évi kormányváltás óta változó intenzitással folyik a politikai felhangoktól sem mentes vita a monetáris és a fiskális (vagy költségvetési) politika jellegéről, mozgásteréről; egymással, valamint a magyar gazdaság adottságaival és a külső feltételekkel való összhangjáról. A vitát árnyalja, de nem dönti el a Monetáris Tanács bővítése. Az ország szempontjából nem az a fontos, hogy kinek van igaza, hanem az, hogy miképpen lehetne a monetáris és a költségvetési politika összhangját helyreállítani, ezáltal a gazdaságpolitika hitelességét erősíteni. Ellenkező esetben fájdalmas lehet az árfolyam korrekciója.

Tovább

A Szovjetunió felbomlását követő időszakban az USA vált a világ egyedüli domináns katonai hatalmává. Az 1990-es évek második felében a termelékenység és ettől elválaszthatatlanul a GDP nemzetközi összehasonlításban kiemelkedő ütemű bővülése az USA világgazdasági pozícióit is erősítette, azaz a katonai hatalom erős gazdasági alapra támaszkodik. A katonai erő politikai befolyássá történő konvertálására George W. Bush első elnöki ciklusában került sor a legerőteljesebben. Az amerikai elnök a második hivatali ciklusban kénytelen szembesülni a katonai hatalom alkalmazásának gazdasági és egyéb korlátaival.

Tovább

A jól működő, hosszabb történelmi múltra visszatekintő piacgazdaságokban a gazdasági szereplők autonóm módon hozzák döntéseiket. A gazdasági fejlődés irányzatait nagyszámú tényező határozza meg. A politikai szféra, azon belül a mindenkori kormány gazdaságpolitikája nem csekély mértékben alakítja az üzleti szféra működésének keretfeltételeit, befolyásolja mozgásterét. A világ egyik legjelentősebb gazdaságáról lévén szó, az amerikai elnökválasztási kampány és a választás kimenetele a világgazdaság fejlődési irányzatait is érinti. Sajátos paradoxon, hogy a választási kampányban és a gazdaságpolitikai döntésekben belgazdasági és belpolitikai szempontok dominálnak, azok azonban a globalizáció miatt a világgazdasági folyamatokra is hatással vannak. A tapasztalatok alapján a választási kampányban képviselt retorika enyhül akkor, amikor a jelölt elnökként találkozik a realitásokkal. Ezért a kampányban kifejezésre juttatott nézetek alapot adnak ugyan következtetések levonására, de azért nem árt az óvatosság.

Tovább

és néhány gazdaságpolitikai dilemmája
Tovább

A 2004. június 13-án befejeződött európai parlamenti választások elméletileg közösségi szinten az Európai Parlament összetételének módosulásán, nemzetállami szinten pedig az egyes EU-tagországok belpolitikai erőviszonyainak változásán keresztül alakíthatják a gazdasági trendeket. Az európai parlamenti választások nem eredményeztek olyan drasztikus politikai változásokat, amelyek rövid távon közösségi vagy tagállami szinten módosítanák az eddigi gazdasági fejlődési irányzatokat. Hoszszabb távon közösségi szinten nem, az egyes tagállamokban, köztük Magyarországon azonban már indokolt bizonyos közvetett gazdasági következményekkel számolni, amelyek elsősorban pszichológiai jellegűek, és nem feltétlenül jutnak kifejezésre a gazdasági folyamatokban rövid távon.
Tovább

Tovább

A pénzügyminiszter múlt heti felmentése önmagában nem oldja meg a költségvetés egyensúlyi, a devizapiac árfolyamproblémáit és a gazdaságpolitika hitelességi problémáit. A pénzügyminiszter személyénél és a Gazdasági és Monetáris Unióhoz (GMU) való csatlakozás időpontjánál fontosabb az, hogy elszánja-e magát végre a kormány a szükséges államháztartási reformokra, beleértve a rövid távú költségvetési megszorításokat is, vagy ismét a politika győzedelmeskedik a gazdasági racionalitás felett, és folytatódik az eddigi "maszatolás".

Tovább

Reflexiók Bokros Lajos 130 pontjához

Tovább

Egy spekuláció természetrajza

Tovább

Reflexiók Békesi László cikkéhez

Tovább
Élet és Irodalom 2017