Losoncz Miklós

Kínában az utóbbi hetek globális hatásokat kiváltó fejleményei (például a gazdasági növekedési ütem lassulásának nyilvánvalóvá válása, augusztusban a részvénypiaci buborék kidurranása és a jüan leértékelése) a beruházások, az építőipar és a feldolgozóipari export erőltetett expanziójára támaszkodó növekedési modell kifulladását jelzik. A fogyasztáson és a szolgáltatásokon alapuló új növekedési pályára való áttérés negatív globális hatásokat váltott ki, illetve okozhat még a jövőben, amelyek szerkezeti reformokkal és más gazdaságpolitikai intézkedésekkel enyhíthetők. Ugyanakkor a részvénypiaci buborék és az árfolyam kezelése erodálta a kínai gazdaságpolitikai döntéshozók iránti bizalmat, kérdőjelessé tette a piaci reformok melletti elkötelezettséget. 

Tovább

A 2007 és 2011 között lezajlott globális pénzügyi és gazdasági krízis, majd az ebből kibontakozott államadósság-válság felszínre hozta és elmélyítette a Gazdasági és Monetáris Unió gazdasági, szerkezeti, intézményi és szabályozási gyengeségeit. Ezeket az európai uniós intézmények és a tagállamok új jogszabályok elfogadásával és végrehajtásával, illetve a meglévő közösségi joganyag és politikák átalakításával orvosolták. A terápia összességében sikeres volt, az euróövezet nem bomlott fel, de számottevő kedvezőtlen mellékhatásokkal járt. Tartósan viszont csak akkor lesz életképes, ha a körülmények nyomására hozott ad hoc intézkedések helyett hosszú távú stratégiába ágyazva a monetáris integ­rációt fiskálissal egészítik ki. Az euróövezet jövőjét az érintett gazdasági szereplők, elsősorban a kormányok politikai elkötelezettsége alakítja.

Tovább

Tovább

A görög választók a július 5-én tartott népszavazáson 61 százalékos többséggel elutasították a nemzetközi hitelezők által az államadósság finanszírozása fejében szükségesnek tartott megszorításokat. A görög kormány július 8-án újabb kölcsönt kért az országot finanszírozó külföldi hitelezőktől, és a népszavazási döntéssel szembemenve, ennek elnyeréséért súlyosabb megszorításokat helyezett kilátásba, mint amelyeket a népakarat elutasított. Az euróövezeti tagság fenntartása mára mind Görögország, mind az EU érdekévé vált, jóllehet ez az érdekeltség nem szimmetrikus, és azon alapul, hogy a kimentés költsége az euróövezeten belül kisebb, mint a kiválásé, különösen, ha az nem rendezett formában megy végbe. A Görögországgal kapcsolatos eseményeket azonban nagyszámú, óráról órára változó, sokszor irracionálisnak tűnő döntés alakítja, ami gyakran eltér a felek hosszú távú érdekeitől. Emiatt a tárgyalások eredményét nem lehet előre jelezni. 

Tovább

Hosszú időn keresztül a görög nemzetközi hitelprogram meghosszabbításának elméletileg három kimenetele lehetett: a nemzetközi hitelezők (az Európai Központi Bank, az euróövezet tagállamait tömörítő Eurócsoport és a Nemzetközi Valutaalap) engednek a görög kormány követeléseinek, vagy a görög kormány enged, azaz kisebb kompromisszumok árán elfogadja a hitelezők által támasztott feltételeket, a harmadik opció, hogy felmondja a hitelprogramot. Egyik sem alkalmas és végleges megoldás a görög gazdaság és intézményrendszer szerkezeti problémáira. A görög kormány által választott út: a megszorítások elfogadásáról vagy elutasításáról tartandó népszavazás a kormányzati felelősség áthárításával praktikusan az európai uniós hitelprogram felmondásával egyenlő. Bankpánikhoz, bankcsődökhöz, tőkekorlátozásokhoz, Görögország államcsődjéhez, sőt akár az euróövezetből való kilépéséhez vezethet.

Tovább

Tovább

Az utóbbi időben megélénkültek a viták az EU és az USA közötti transz­atlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről folyó tárgyalásokról. Az új típusú kereskedelmi szerződés célja az EU és az USA közötti gazdasági kapcsolatokban a vámok és a nem vámjellegű akadályok, továbbá a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása előtti adminisztratív korlátok lebontása. Ettől a külkereskedelmi forgalom élénkülését, ezáltal a gazdasági növekedés dinamizálódását és új munkahelyek keletkezését várják az Atlanti-óceán mindkét partján. A politikai felhangokkal is telített bírálatok elsősorban a hatástanulmányok eredményeit, a tárgyalások átláthatatlanságát, a beruházásvédelmet és a nemzeti szabályozás veszélyeztetettségét kifogásolják. Az ügy depolitizálása nagymértékben javíthatná a tárgyalási feltételeket. 

Tovább

Hosszabb ideje a hivatalos külföldi fejlesztési hitelezés is Kína globális gazdasági és politikai ereje erősítésének szolgálatában áll. A puha feltételekkel vagy feltételek nélkül nyújtott kölcsönök keserves tapasztalatai nyomán egyrészt szigorítják a hitelnyújtási kondíciókat, másrészt a kétoldalúról a multilaterális hitelezésre kívánják helyezni a hangsúlyt, amint arra az Új Fejlesztési Bank és az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank megalapítása utal. Míg korábban a külföldi hivatalos hitelnyújtás fő hajtóereje a kínai gazdaság nyers- és fűtőanyag-ellátásának biztosítása volt, addig jelenleg a feldolgozott termékek értékesítésének ösztönzése és külső piacokra való minél hatékonyabb eljuttatása a fő cél. 

Tovább

2015. január 25-i parlamenti választási győzelmét a szélsőbaloldali Sziriza döntően annak köszönhette, hogy kilátásba helyezte az utóbbi öt év megszorító gazdaságpolitikájának befejezését, amely az Európai Központi Bank, az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap által Görögországnak nyújtott, összesen 240 milliárd euró pénzügyi mentőcsomag feltétele volt. Ez utóbbit a választások után fel kívánta mondani, illetve feltételeit az általa preferált elvek szerint újratárgyalni. A nagyobb bajok elkerülése érdekében ehelyett azonban a görög kormány kénytelen volt beérni a hatályos program meghosszabbításával. A gazdasági túlélés ára a Sziriza társadalmi támogatottságának lemorzsolódása, aminek nyomán kiéleződhetnek a belpolitikai feszültségek, és fokozódhatnak a gazdasági egyensúlyhiányok. 

Tovább

A 2015. január 25-i előrehozott parlamenti választásokon győztes baloldali Sziriza, amely a jobboldali Független Demokratákkal alakít kormányt, bent kívánja tartani Görögországot a Gazdasági és Monetáris Unióban. Ezt úgy tervezi, hogy véget vet a háztartásokat sújtó megszorításoknak, és tárgyal a nemzetközi hitelezőkkel az adósságszolgálati terhek csökkentéséről. A görög adósság részleges leírása és kölcsönfeltételeinek felpuhítása elfogadhatatlan a hitelező intézmények és EU-tagállamok számára. A felek racionális magatartását feltételezve a kompromisszumos megoldás, amely elkerüli a káoszt, legfeljebb az adósságszolgálati terhek további mérséklése lehet a futamidő meghosszabbítása stb. formájában, aminek azonban előfeltétele a szerkezeti reformok folytatása Görögországban.

Tovább

A kőolaj alacsony világpiaci ára és a nyugati szankciók miatt Oroszországot egyszerre veszélyezteti árfolyam-, likviditási (azaz folyamatos fizetőképességi), adósság-, költségvetési és befektetési bizalmi válság. A nyomás enyhülését rövid távon a kőolajár emelkedése és a nyugati követelések (kivonulás Kelet-Ukrajnából, az Ukrajnával szembeni viszony normalizálása) teljesítését követően a szankciók enyhítése, megszüntetése eredményezheti. Hosszabb távon a kibontakozás feltétele az orosz gazdaság nyersanyagexporttól való függőségének mérséklése, továbbá a jogállamiság meghonosítása és a korrupció visszaszorítása. E feltételeknek vagy azok egyes elemeinek teljesülése természetesen nem zárható ki, de ennek jelenleg csekély a valószínűsége. Az orosz gazdasági válság nagymértékben érinti a volt szovjet köztársaságokat, enyhébben a világgazdaságot.

Tovább

A kőolaj világpiaci árának az utóbbi négy hónapban bekövetkezett esése nyomán a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) hatályon kívül helyezte alapszabályában rögzített célját, az áraknak a kínálat befolyásolásán keresztül történő stabilizálását a nemzetközi piacokon. A túlkínálat miatt a kőolajárak tartósan alacsonyak maradhatnak, sőt tovább eshetnek, ami összességében kedvező a világgazdasági konjunktúra szempontjából. Ugyanakkor az alacsony ár a bevételek csökkenésén keresztül különösen súlyosan érinthet olyan országokat, amelyek kivitelének nagy hányada kőolaj és kőolajtermék (Oroszország, Irán, Venezuela stb.). Az alacsony árak fokozzák a deflációs nyomást a fejlett országokban.

Tovább

A világgazdaság növekedési kilátásainak romlása nyomán várhatóan mérséklődő kereslet, valamint a bőséges kínálat együttes hatására a kőolaj világpiaci ára a regionális politikai feszültségek ellenére 2014. október közepén ötéves mélypontra esett. Az előrejelző intézetek és a piacok rövid távon további árcsökkenést várnak. Az alacsony ár előnyös a fogyasztóknak és a nettó importőr országoknak, hátrányos viszont a nettó kőolajexportőröknek, közülük is azoknak az országoknak, amelyek költségvetési bevételei (és ezáltal kiadásai) kiemelkedő mértékben függnek a kőolajtól. Középtávon azonban a helyzet bizonytalan, a globális konjunktúra élénkülése vagy az eseti ellátási zavarok áremelkedést válthatnak ki. A piacok rövid távon is okozhatnak meglepetést: rendszerint akkor szokott megugrani az ár, amikor a piaci szereplők többsége csökkenésre számít. 

Tovább

Azzal, hogy elutasították a függetlenséget, a skóciai szavazók olyan beláthatatlan piaci mozgásoktól és súlyos gazdasági következményektől mentették meg az Egyesült Királyságot és az Európai Uniót (valamint saját magukat), amelyek a világgazdaságba is átgyűrűztek volna. A Skócia jövőjével kapcsolatos bizonytalanság megszűnése átmenetileg kedvező gazdasági hatásokhoz vezet az Egyesült Királyságban. A várhatóan folytatódó decentralizáció nyomán ugyanakkor középtávon átalakul a brit gazdaság és államháztartás. 

Tovább

A Krím-félsziget orosz annektálása, Ukrajna területe egy részének szándékos destabilizálása, valamint az orosz támogatást élvező szeparatisták által a maláj légitársaság utasszállító repülőgépének 298 halálos áldozattal járó lelövése miatt az EU-tagállamok kormány- és államfői­ből álló Európai Tanács 2014. július végén további gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Erre válaszként Oroszország egy évre megtiltotta az élelmiszer-bevitelt azokból az országokból, amelyek korlátozásokat tartanak fenn vele szemben. Bár a szankciók mindkét félnek kárt okoznak, költségei nagyobbak Oroszországban, mint az Európai Unióban. A katonai és politikai feszültség fokozódásának és a szankciók eszkalálódásának negatív világgazdasági következményei is lehetnek. 

Tovább

Az amerikai hatóságok 2014. június 30-án súlyos büntetést róttak ki Franciaország legnagyobb bankjára, a BNP Paribas-ra az USA Szudánnal, Kubával és Iránnal szembeni szankcióinak megkerülése miatt. Az eset világszerte felerősítette a dollártól való függetlenedési törekvéseket, legalábbis a retorika szintjén. Az USA-nak a nemzetközi pénzügyi rendszerben elfoglalt domináns helyzete miatt nincsenek és belátható időn belül nem lesznek olyan devizák, amelyek alkalmasak a dollár mint kulcsvaluta helyettesítésére, funkcióinak átvételére. A világgazdasági szereplők a dollár dominanciáján alapuló nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitásában érdekeltek, de ez nem csak rajtuk múlik. 

Tovább

A Gazdasági és Monetáris Unió sikeresen túljutott az államadósság-válság akut szakaszán, amelyben az euróövezet és a közös pénz fennmaradása volt a tét. A krónikus gazdasági problémák (lassú gazdasági növekedés, gyenge hitelezés, magas munkanélküliség, különösen a válság által legnagyobb mértékben sújtott tagállamokban stb.) azonban az utóbbi években csak kismértékben enyhültek, miközben a túlságosan alacsony infláció nyomán fokozódott a defláció, azaz az árszínvonal folyamatos csökkenésének romboló hatású veszélye. Az Euró­pai Központi Bank (EKB) június elején meghozott intézkedéseinek iránya megfelelő, mértéke vitatható, rövid távon hozhatnak bizonyos eredményeket, de nem helyettesítik a tagállamok által végrehajtandó szerkezeti reformokat.

Tovább

Tovább

A május végén tartott európai parlamenti választásokon megerősödtek a populistának nevezett és az Európai Unióval elégedetlen politikai erők, de a lényegi kérdések alakításába való közvetlen beleszólásuk várhatóan korlátozott marad. Ennek ellenére az európai uniós döntéshozóknak tenniük kell az EU-ból való kiábrándultság megfordításáért. Az Európai Bizottság elnökének megválasztásával kapcsolatos huzavona az európai uniós intézmények: a Parlament és az Európai Tanács közötti hatalmi harc része, amelynek kimenetele nem csekély mértékben nyomhatja rá bélyegét az EU további fejlődésére. 

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2017