Kovács Zoltán

A rezsiharc újabb fejezeteként a kormányerő most szétrajzik az országban, és úgynevezett rezsiturnét tart. A párt kommunikációs igazgatója úgy nyilatkozott, hogy a turnézók bemutatják a rezsicsökkentés folyamatát, annak nehézségeit, ténylegesen azonban nyilván az történik, hogy a Fidesz az adófizető pénzén jogilag valószínűleg, de morálisan aztán végképp igen kérdéses pártkampányba kezd. Az igazgató azt is bejelentette, hogy január és február közepe között harminc kormánypárti politikus 119 helyen tart rezsicsökkentési fórumot, emellett a rezsicsökkentést az aláírásával támogató két és fél millió ember külön levelet is kap, amelyben újabb rezsicsökkentési fórumokra hívják. A „rezsicsökkentést az aláírásával támogató ember”-t a magyar politikai kultúra termelte ki. Az természetes, hogy a világon nincs olyan ember, aki több rezsit szeretne fizetni, de nálunk ilyen tartalmú papírokat alá is íratnak.

Tovább

Tovább

Tovább

Advent első hete, földübörögnek a bértárgyalások. Közgondoktól barázdált homlokú szakszervezetisek sietnek a tárgyalásra, igen-igen reális tekintetű munkaadói képviselők érkeznek, és befutnak a kormányoldal emberarcú tárgyalói is, hogy nekilássanak elosztani azt, ami nincs. A minimálbér összegéről volna szó, azt kellene emelni. E gondolattól a kis- és középvállalati vezetők gyomra görcsbe rándul, de görcsbe rándul a munkásoké is, ebben az országban a barázdált homlokú főtárgyalókon kívül mindenki más tudja, hogy az emelésre nincs megalapozott és reális fedezet, sőt, semmilyen sincs, mert olyan gazdaságban, ahol a növekedés jó esetben félszázalékos, ott ép ésszel nem gondolható komolyan a fizetésemelés, hogy most a rezsicsökkentésről már ne is beszéljünk.

Tovább

Tovább

Bajnai Gordon szerint két feltétele van, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció az MSZP és az Együtt-PM közötti választási megállapodás részese lehessen. Az Együtt-PM-szövetség vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: szerinte helyre kell állítani a bizalmat, amely az október 23-i ellenzéki demonstráció előtt kötött egyezség felrúgása miatt ingott meg. Másik elemként említette, hogy csak olyan párttal fognak össze, amelynek célja az Orbán-kormány 2014-es leváltása, nem pedig a túlélés, a parlamentbe kerülés. (Bajnai a napokban már utalt arra, úgy látja, hogy a Demokratikus Koalíció a meglévő ellenzéki szavazótábort próbálja újraosztani, és – a parlamentbe jutást célul kitűzve – már 2014 utánra készül.)

Tovább

Tovább

Tizenöt évvel ezelőtt, 1998 elején bent járt a szerkesztőségben a kishantosi közhasznú társaság két vezetője, Ács Sándorné és Bolye Ferenc azzal, hogy bajban van az a biotermelői vállalkozás, amelyet 1992-ben alapítottak a helyiekkel együtt: a szocialisták szeretnék egy nagyméretű kombinát, a Mezőfalvi Termelő és Szolgáltató Részvénytársaság alá gyűrni úgy, hogy a kombinát 51 százalék tulajdonrészt kapna.

Hantos először egy grófi parkot hozott rendbe, aztán vezetői faluszemináriumokat rendeztek, gazdálkodási fórumokat és előadásokat szerveztek, a település szellemisége hamarosan kisugárzott a környező falvakra is.

Tovább

Tovább

Tovább

Hétfő délután betelefonált egy ember a Klubrádióba, saját meghatározása szerint baloldali világlátású, és arról panaszkodott, hogy azzal, amit baloldali politikusok beszélnek, nem lehet választásokat nyerni. „Mesterházy is, Bajnai is folyton a nehézségekről beszélnek, pedig nem arról kellene, hanem hogy mi is fogunk rezsit csökkenteni, könnyebbé tesszük a megélhetést”. A riporter közbevetette, hogy ennek túl sok értelme nem lenne, mert tegyük föl, hogy a baloldal választásokat nyer ezekkel a teljesíthetetlen ígéretekkel, aztán megint ott áll a saját hazugságaival, mire jó ez. „Ez az egész nem számít, meg kell nyerni a választásokat, aztán lesz valahogy” – mondta a baloldali világlátású ember, és még annyit, hogy másként nem lehet választásokat nyerni, tessék azt mondani, amit a választópolgár hallani akar.

Tovább

Tovább

Tovább

Kire nem volt szüksége a Fidesznek kormányzása három évében? Néhány példa.

Legfőképpen nem tartott igényt Sólyom László köztársasági elnöki tevékenységére. Noha a párt alkotmányozásra készült, nem is akármilyenre, a sokak által kedvelt, sokak által nem kedvelt, de jogi felkészültségét, szakmai kultúráját tekintve vitathatatlan tekintélyű szakembert, ahogy lehetett, lecserélte egy máig nem tudni, pontosan mihez értő, de a jog világától igencsak távol lévő olimpiai bajnokra, pártalelnökre, szállodaigazgatóra – ahogy tetszik –, aki mindenek tetejébe egy plágiumügyből kifolyólag dicstelenül távozott az elnöki székből: Schmitt Pálra.

Tovább

Tovább

Ha a magyar sajtóról akarok írni, és nem akarok nagyon unalmas lenni, bizonyos, köztudomású tényeket mellőznöm kell. Ma már nem is érdemes arról cikkezni, hogy a sajtó jelentős része megszűnt önálló identitás lenni, mert az idők során tíz közül kilenc orgánum, csatorna vagy lap már régen hozzácsapódott valamelyik párthoz, és azóta mély szimbiózisban élnek.

Tovább

Tovább

Az MTI híre szerint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden civil érdekképviselettel egyeztetett a lakáscélú devizahitelekről. A minisztérium a megvitatott információk birtokában tárgyal majd a Magyar Bankszövetséggel, ősszel pedig jogszabály születik az ügyben.

Jó ezt olvasni! Ilyen mondat azt sugallja, hogy van egy ország, ahol rendben mennek a dolgok, már szinte unalmasan rendben: a széles néprétegeket érintő súlyos gondok megoldásába az ügy természeténél fogva bevonják a lakosságot – a civil érdekképviseletet –, és a fórumon megszülető előremutató és mindenki számára elfogadható javaslatok kerülnek majd be a hírek szerint szeptemberben az Országgyűlés elé kerülő törvényjavaslatba.

Tovább

Tovább

Kurucz Árpád fotóriporter Népszabadság-beli felvételén azt a pillanatot látjuk, amint az Európai Uniót elítélő parlamenti (voltaképpen Fidesz-KDNP) határozat után a vezető párt néhány képviselője körbeveszi a kormányfőt, és láthatóan felszabadultan, a jól végzett munka örömével váltanak pár szót a friss határozatról. Miről szól a friss határozat?

Tovább
Élet és Irodalom 2017