György Péter

Tovább

(A döntés című kiállítás április 30-ig tekinthető meg a székesfehérvári Csók István Képtárban.)

 

Tovább

Tovább

(Mutató nélkül – B. A. úr X-ben. Kiscelli Múzeum, január 15-ig.)

Tovább

Tovább

Tovább

A népszavazást előkészítő – soha nem látott léptékű és tartalmú – kampány, majd a jogilag elégtelen eredmény után Magyarország, vulgo: a hazánk, hosszú évekre nem lesz ugyanaz, mint ami előtte volt. S ez ugyanúgy igaz annak a több mint hárommillió embernek, akik akarták vagy csak elfogadták, valamiként igaznak vélték az absztrakt félelem és megvetés, olykor abszurd gyűlölet „érzését”, s azoknak, akik érvénytelenül szavaztak, vagy el sem mentek. Mert azt mind láttuk, hogy egy még nem tapasztalt totális performansz akaratlan résztvevői és kiszolgáltatott nézői lettünk. A következményeket együtt szenvedjük el, tartozzunk a hívekhez vagy kívülállókhoz, október 3-án mind vesztesként ébredtünk fel.

Tovább

Tovább

Tovább

(Az Elvesztegetett idő című kiállítás november 20-ig tekinthető meg a Művészetmalomban, Szentendrén. Kurátor: Gulyás Gábor)

Tovább

(Szervátiusz Jenő és Szervátiusz Tibor kiállítása a Műcsarnokban október 16-ig tekinthető meg.)

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Spiró fiatalkorától nagyon sok nyelven, közeli és távoli világokról tudott, az első pillanattól fogva kívülről is látta kultúránkat, azaz megadatott számára a folyamatos léptékváltás képessége és lehetősége.

Tovább

Jobb tudnunk, hogy egy nagy színésznő fiatalkori szerelmi életén való ámuldozás épp olyan minőségű tevékenység, mint a herevasaltatás vagy a reggeli rádióműsorban üvöltözni arról, hogy a kövér nők magukra vessenek, vagy azon viccelni egy másik műsorban, hogy a gólyatáborokban megerőszakolt fiatalok ugyan mit is hittek.

Tovább

Auerbach alapproblémája tehát „mindössze annyi, hogy mi történik az emberrel, ha megölték a szüleit, és ő mégsem úgy él és ítél, mint egy árva. Árva volt a szó jogi értelmében, de nem a múlt, hanem a kiismerhetetlen jövő, a folyamatos új

Tovább

A kiállítás nagyon alaposan és világosan számol be Kazovszkij szexuális identitásának sajátosságairól, azaz a férfi és női szerep, a nemi, biológiai adottságok, a vágyak, társadalmi normák és szerepek közi viszonyrendszer bonyolultságáról.  Fontos tény, hogy mindez olyan korban jutott ki, amely igen intoleráns volt mindazzal, ami ő lehetett, lenni kívánhatott, minek megfelelően Kazovszkij automatikusan a szubkultúrák néma szabadságának gettójába kényszerült.

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2017