Rádai Eszter

Az úgynevezett télirózsás forradalom az MTA épülete előtt kezdődött december 19-én délután, onnan a tüntetők a Margit hídon át Budára vonultak, majd fórumot kezdeményeztek a Lánchíd közepén. Ott a rendőrség három fiatalt, köztük egy, a fórumot moderáló színészt állított elő. Barabás Richárd 1987-ben született, 2010-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ma egy független színház, az alternatív HOPPart társulat tagja.

Tovább

„Miközben az integráció gazdasági krízisének megoldását Európában egyre többen a tényleges politikai unió felé vezető úton keresik, a hazai politikai elitnek rendkívül nagy a felelőssége abban, hogy tovább erősödik vagy visszaszorul az unióellenesség Magyarországon; hogy 2014-ben akár választást is lehet majd nyerni az EU-ból való kilépés szlogenjével, vagy ellenkezőleg, Magyarország a föderális unió aktív alakítói között foglal majd helyet” – áll a Magyarországi Európa Társaság első úgynevezett PERC-jelentésének bevezetőjében. A magyar Országgyűlésben helyet foglaló pártok uniós attitűdjét számszerűsítő PERC-index (a kutatás angol elnevezéséből – Party EU-attitude Re­port Card – alkotott betűszó) a 2009-es európai parlamenti választások és a 2012 nyara közötti időszakban négy területen, hivatalos pártdokumentumok, európai parlamenti és országgyűlési viták, valamint médiamegszólalások alapján elemezte a pártok ilyen típusú megnyilvánulásait, és sorolta őket a két szélső pont, az „EU-destruktív” és a „föderalista” között összesen tíz kategóriába.

Tovább

A legnagyobb bajom az új szabályozással, hogy elvész a normativitás, és az önkormányzatoknak a forrásokért folyamatosan alkudozniuk kell majd a kormányhivatalokkal. Ez azt jelenti, hogy a központi hatalom akkor és ott is megtarthatja az önkormányzatok feletti hatalmat, amikor és ahol a helyi polgárok már más színezetű önkormányzatot választanak – mondja az új szabályozásról Gegesy Ferenc matematikus és közgazdász, volt szabad demokrata politikus, a IX. kerület egymás után ötször megválasztott volt polgármestere. Szerinte a magyar önkormányzati rendszer legsúlyosabb problémája volt – és maradt – a döntések kontrolljának és a törvénytelen döntések megelőzésének az elégtelensége.

Tovább

„A társadalom feletti irányítás megszerzésének és megtartásának legjobb, legalkalmasabb eszköze a közoktatás totális államosítása, az államosított közoktatásban ugyanis az állam mondja meg, hol milyen iskola működjön, ki taníthat és ki nem, mit kell tanítani és milyen könyvből, és az iskolának milyen értékrendet, illetve magatartásmintákat kell közvetítenie vagy kikényszerítenie” – nyilatkozta egy éve a készülő köznevelési törvényről Szüdi János, korábban a Magyar Bálint vezette oktatási tárca, majd a Bajnai-kormány oktatási minisztériumának államtitkára, miután logikus rendbe szedte a készülő közoktatási program addig nyilvánosságra került elemeit, és azokból összeállította az úgynevezett nemzeti köznevelési terv leginkább várható változatát.

Tovább

„Most borzasztó erős az az érzés, hogy nincs több alternatíva, nincs miben reménykedni, nincs kiben bízni. Bénultság van és kétségbeesés,  »most már mindegy. Mindig rossz volt, most is rossz, mindig is rossz lesz«. Arról nincs szó, hogy népszerű volna az Orbán-kormány, csak éppen nincs alternatíva. Nincs már királyfi, akiben reménykedni lehet, hogy ha ő ül a trónra, akkor minden jó lesz” – így jellemzi a helyzetet Fischer Eszter, a ’80-as évek közepe óta Berlinben élő pszichológus, akit azonban a múltja, a barátai és részben a munkája Magyarországhoz köt. Szerinte azért ütközik ilyen kevés ellenállásba Magyarországon a demokrácia felszámolása, mert az emberek menet közben nem vették észre, hogy demokráciában élnek, az nem vált a mindennapokban megélhető tapasztalattá.

Tovább

„A magyar zsidó történetírás egyik fogyatékossága, hogy erősen újkori, s én szerettem volna a régiséget, a régi korok magyar zsidó történetét méltó rangra emelni” – nyilatkozta nemrég hatalmas történeti munkája, A zsidók története Magyarországon megjelenése alkalmából a Népszabadságnak. Mert a zsidók magyarországi története sokkal korábban, a X. században kezdődik, körülbelül akkor, amikor a magyaroké is a Kárpát-medencében. Az itt következő beszélgetés e bő évezred első hat-hét évszázadáról szól.

Tovább

A magyar politika sportra fordított figyelmének középpontjában mindig a versenysport és az olimpiai aranyérem állt, most azonban ez – a tervezett több tízmilliárdos stadion-beruházások és a látványsportágak támogatóinak nyújtott adókedvezmények révén – a korábbiaknál sokkal kézzelfoghatóbban nyilvánul meg. A miniszterelnök ennyiben szemmel láthatóan megtartja ellenzékben tett ígéretét: kormányzása idején valóban stratégiai ágazatként kezeli – a látványsportot. Tömegsportról közben alig esik szó.

Tovább

Tovább

„Se koncepciózus megrendelői követelés, se szakértői apparátus, se méltó forrásháttér: bóvli-mecenatúra, a tekintélyelvű hivatali/udvari művészet paródiája" - így összegzi a Kerényi-féle festmény-projektről szerzett benyomásait a művészettörténész-esztéta. Rényi András e furcsa fejleményre a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata, valamint az új Alaptörvény preambuluma szövegében találta meg a magyarázatot: az Orbán-rendszer már nem tartja szükségesnek, hogy a maga számára mélyebb tartalmi igazolást is találjon. Új történelmi időszámítást jelent be, de szellemi erőt, energiát és pénzt már nem fordít saját kulturális és történelmi legitimációjának megteremtésére. Valós eszmék, egybefüggő ideológiák helyett beéri néhány üres panellel, ütős frázissal.
Tovább

„Nem hiszem, hogy csábítaná a potenciális befektetőket, ha egy országról elterjed, hogy ott a sikeres külföldi vállalkozásokat azonnal különadóval sújtják. Az ember különösen válsághelyzetben nem azzal tud sikereket elérni, ha minél több lehetséges partnert, együttműködőt haragít magára, ha ellenséges módon, valamiféle háborús logikának megfelelően viselkedik, hanem akkor, ha együttműködésre késztetve a partnereket próbálja a legjobb megoldást elérni" - mondja Oszkó Péter. A Bajnai-kormány pénzügyminisztere, ma az OTP tulajdonában lévő PortfoLion Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint „ha egy rendszerből eltűnik a jó szándékú kritika, eltűnnek az ellensúlyok, akkor ott előbb-utóbb - a nagy számok törvénye alapján is - egyre több rossz döntés születik".

Tovább

"Ez egy szörnyű és elátkozott rendszer, egy átkozott örökség, amivel le kell számolni, szembe kell nézni, bármennyire jól hangzik is az ingyenes szabad orvosválasztás mint állampolgári jog. Mert ez a rendszer egyáltalán nem ingyenes, viszont végtelenül igazságtalan és korrupt" - állítja az ország egyik vezető, komoly nemzetközi elismertségnek örvendő nőgyógyászatidaganat-sebésze, aki különböző intézetek osztályvezető főorvosaként hosszú évtizedek óta maga is e rendszer része, de akinek bőven volt és van alkalma az egészségügyről külföldön is tapasztalatokat szerezni: korábban Angliában mint kórházi főorvos, jelenleg az Európai Unió különböző országaiban, az Egyesült Államokban, Dél-Amerikában, a Közel- és a Távol-Keleten, ahova gyakran hívják operálni.

Tovább

Kállai Ernővel, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosával Rádai Eszter készített interjút

Tovább

Bíró András polgárjogi aktivistával Rádai Eszter készített interjút

Tovább

El Kazovszkij képzőművésszel Rádai Eszter készített interjút

Tovább

Bokros Lajossal Rádai Eszter készített interjút

Tovább

Bojár Gáborral, a Graphisoft elnökével Rádai Eszter készített interjút

Tovább

Marosi Ernő művészettörténésszel Rádai Eszter készített interjút

Tovább

Konok Tamás festőművésszel Rádai Eszter készített interjút

Tovább

Békesi Lászóval Rádai Eszter készített interjút

Tovább

Újlaky Andrással, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány munkatársával Rádai Eszter készített interjút

Tovább
Élet és Irodalom 2017