Rádai Eszter

„Az új, Európában a ’70-es évektől fokozatosan, több hullámban létrejött szélsőjobboldali pártok olyan témákat sajátítanak ki maguknak, amelyekben álláspontjuk megegyezik a többségi véleménnyel. Ez történik Magyarországon is, amikor a Jobbik olyan témákat foglal le – például a romaügyet –, amelyekben a többségi véleményt tudja megjeleníteni. Ha erre a többi párt úgy reagál, hogy „nem állunk szóba vele”, vagyis nem érvelnek vele szemben, akkor lemondanak a társadalmi attitűdök formálásáról, és nem a Jobbikot zárják karanténba, hanem saját magukat” – mondja a Political Capital vezető elemzője. Szerinte ez kényszerhelyzet, ahol a baloldalnak már nincs választása: vagy a Jobbikkal vitatkozik, vagy senkivel.

Tovább

„Az orbáni agrárpolitika modernizációellenes, általában fejlődésellenes, hatékonyságellenes, foglalkoztatásellenes. És főleg, ami a leglényegesebb, totál tudásellenes. Ma, a tudásalapú mezőgazdaság korában! És én emiatt vagyok a legdühösebb erre a politikára” – mondja Raskó György. Az angolul, németül, franciául és spanyolul tárgyaló agrárközgazdász, aki három éven át helyettes, majd közigazgatási államtitkára volt az Antall-kormány földművelésügyi minisztériumának, maga is gazdálkodó, egy mezőgazdasági társaság egyik tulajdonosa és ügyvezető igazgatója. Szerinte a május elsején hatályba lépett, új agrártörvény egyetlen célja, hogy a falvakban stabilizálja a Fidesz gazdasági hatalmát.

Tovább

„Jól látja, semmi biztosat nem tudunk. Egyetlenegy konkrét támaszpont van, a Pelso felirat, amely azt bizonyítja, hogy akinek eredetileg ajándékul szánták ezt az edényt, valahol Pannóniában, a Balaton északi partján élt. Ez az egyetlen konkrétum, amelyet bizonyítani lehet. A többi darabot – de ezt őszinte pillanataikban a magyar kutatók is kimondják – enélkül akárhol találhatták volna a birodalomban”– állítja Szilágyi János György, aki 1992 előtt négy évtizeden át volt a Szépművészeti Múzeum antik gyűjteményének a vezetője, és aki harminc éve, amikor Kaliforniában, a Getty Múzeumban véletlenül találkozott a Seuso-kinccsel, felfedezte annak pannóniai vonatkozásait. Szerinte a kincs teljes értékeléséhez „az egésznek kellene a birtokában lenni, vagy legalább­is kutathatóságának a birtokában”.

Tovább

„A Fidesz nagyon jól ráérzett az ország »lelkületére«, főképpen a vidék hangulatára, amit a budapesti értelmiség nem tudott megérezni. Tehát van társadalmi alapja a győzelmének, mindenképp győzött volna, viszont ez a győzelem társadalmi értelemben nem kétharmados” – állítja a CEU professzora. Egy esetben azonban szerinte mégis annak tekinthető: „ha a Fidesz és a Jobbik táborát egyetlen nagy jobboldali blokknak tekintjük, együtt ugyanis a szavazatok 65 százalékát szerezték meg, ami nyugatos, liberális szempontból nézve dermesztő”.

Tovább

A kormányzati romapolitika zászlóshajójaként kezelt nyíregyházi Huszár-telepi iskola fenntartója és működtetője, a Görög Katolikus Egyház és a városi önkormányzat pert vesztett az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány ellen. A Nyíregyházi Törvényszék – első fokon, nem jogerősen – törvénysértőnek és ezért megszüntetendőnek ítélte az iskolában zajló, felzárkóztatónak nevezett, ám szegregált oktatást.

Tovább

A magyar állam részvénytulajdona három év alatt megduplázódott. Állami kézbe kerültek energetikai óriások és kisebb bankok, nagy közszolgáltatók és apró boltok, jó profitot hozó és a csőd szélén álló cégek, teljes pakettek és kisebbségi részesedések – állapítja meg a magyar gazdaság tulajdonviszonyaiban 2010 óta bekövetkezett, kiterjedt átrendeződést felmérő vizsgálatai összefoglalásaképpen Voszka Éva egyetemi tanár, az MTA doktora. A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara oktatójának számításai szerint a magyar állam nagyjából ezermilliárd forintot költött cégvásárlásra, beleértve azt is, amikor állami vállalatok állták a számlát. 

Tovább

„Én a beígért és tervezett alapfolyamatokat – hogy tudniillik az állami egészségügy felé viszik el a rendszert – önmagukban nem tartom ördögtől valónak. Nem az én ízlésem, nem az én modellem, de attól, hogy én nem szeretem a paradicsomos káposztát, az még lehet jó étel. Azaz az állami egészségügyi rendszer is reális, létező alternatíva, de akkor azt fel kell vállalni és jól kell csinálni. És nekem ezzel most sem az a fő problémám, hogy államosítottak, hanem hogy miután államosítottak, nem éltek az államosítás adta lehetőségekkel és eszközökkel” – mondja Kincses Gyula végzettségére nézve orvos és egészségügyi szakközgazdász, egykori MDF-es képviselő, a második Gyurcsány-kormány SZDSZ által jelölt egészségügyi államtitkára. Szerinte a politika ma pártsemlegesen kerüli az egészségügyet, „van, aki nem tud, és van, aki nem mer mondani semmit”.

Tovább

Illessen meg minden tartósan Magyarországon lakó állampolgárt (kivéve, ha külföldön adózik) olyan pénzösszeg, úgynevezett LÉT-pénz, feltétel nélküli alapjövedelem (FNA), amiért tőle cserébe nem követelhető semmilyen magatartás, amin nincs közteher és ami szabadon elkölthető. Legyen ez a gyerekek esetében havi 25 ezer, felnőtteknél 50 ezer, várandós édesanyáknál 75 ezer forint a létükhöz, egyben személyükhöz fűződő, elidegeníthetetlen alkotmányos joguk – ajánlja a magyar társadalomnak egy független kutatókból, szociológusokból, szociálpolitikusokból, jogászokból, pénzügyi és költségvetési, valamint társadalombiztosítási szakemberekből álló csoport. Ettől az általuk „sültrealistának” nevezett, zéróösszegűnek és fenntarthatónak „kiszámolt” jövedelem-újraelosztó rendszertől, a LÉT-től nem kevesebbet remélnek kidolgozói, mint hogy képes lesz nemcsak megállítani a magyar társadalom széthullását, de történelmi fordulatot is eredményezni annak integrációjában.

Tovább

Tovább

„Én ezt a 2010 óta tartó időszakot a médiaelfoglalás új, a korábbiaktól minőségileg eltérő korszakának látom. (...) A médiapiac, a médiarendszer szerkezete teljesen átalakul, benne egyre inkább a politikához, a kormánypárthoz nyíltan és nyilvánvalóan kötődő vállalkozások jelennek meg. És leginkább azokon a csatornákon, amelyeken ennek jelentősége lehet, tehát amelyek nagy tömegeket érnek el, szemben azokkal, amelyek csak a demokrácia és a joguralom iránt elkötelezett kisebbség számára fontosak” – mondja a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője. Szerinte minden bajunk alapja az autonómia iránti igény – amúgy a teljes magyar valóságot jellemző – hiánya. Hogy anélkül is igazodunk, már azelőtt tudomásul vesszük a csak sejtett, meg sem fogalmazott elvárásokat, hogy megérkeznének címünkre.

Tovább

„Már 2008-ban is azt tapasztaltuk, hogy a demokráciát a magyar fiataloknak csak egy része, a megkérdezettek mindössze negyven százaléka tekinti a legjobb politikai rendszernek, és már akkor megjelent a felsőoktatásban részt vevők között egy kifejezetten diktatúrapárti csoport. (...) Az egyetemisták és főiskolások körében idén elvégzett vizsgálatunk pedig azt mutatja, hogy közben nagyságrendekkel nőtt meg a határozottan diktatúrapártiak, a diktatúrára és rendre vágyók aránya. Nemcsak azt kérdeztük a fiataloktól, hogy bizonyos helyzetekben jobbnak tartják-e a diktatúrát a demokráciánál, hanem azt is, hogy most is olyannak ítélik-e a helyzetet, amikor szerintük diktatúrára volna szükség. És a magyar egyetemisták és főiskolások hat százaléka erre a kérdésre 2013-ban igennel válaszolt” – ekként foglalja össze ifjúsággal kapcsolatos kutatásai legsokkolóbb tanulságait Szabó Andrea. Az Aktív Fiatalok Kutatócsoport vezetője azon a konferencián tartott előadást, amelyen a Political Capital bemutatta a fiatalok politikához fűződő viszonyát vizsgáló, más kutatások eredményeit is.

Tovább

Amikor megbeszéltük ezt az interjút, azt mondta, mindenképpen szeretne az utóbbi három évben szerzett egyik legmegrendítőbb itthoni tapasztalatáról beszélni: arról a modern demokráciákban merőben szokatlan, sőt ismeretlen, ám Magyarországon mostanában mindennapos jelenségről, passzivitásról, illetve belenyugvásról, amellyel a többség nálunk fogadja, sőt elfogadja ezt az új világot: a leplezetlen hatalomkoncentrációt, a demokratikus játékszabályok és konvenciók rendszeres és rendszerszerű felrúgását, sárba tiprását, a joguralom megszüntetését, a közjavak lenyúlását és ennek érdekében az államhatalom teljes fegyvertárának bevetését. És akkor sem szedi föl az utcaköveket, ha rendszeres élménye, hogy a hatalom szemrebbenés nélkül a szemébe hazudik, azzal sem törődve, hogy hihetően tegye. Mi ebben a kombinációban az új, az eredeti, a hungarikum?

Tovább

Tovább

„A tipikus külföldi munkavállaló fiatal férfi, aki korábban a közép-magyarországi régióban vagy valamelyik nagyobb vidéki városban élt. Ez az a kör, amely élen jár ebben a tanulási folyamatban, amely leginkább eligazodik a virtuális világban, és nagyobb városok lakójaként elég nagy migrációs burok veszi körül, vagyis viszonylag sokan vannak körülötte olyanok, akik már megpróbálkoztak a külföldi munkavállalással. De ez az előny egyszer csak elfogy, mert hamarosan a nők és az egészen fiatalok is csatlakoznak hozzájuk.” A TÁRKI vezető kutatója szerint ez gyorsuló és már soha abba nem maradó, ám természetes folyamat, az a politika azonban végtelenül buta, amelyik nem veszi észre, hogy ha nem avatkozik közbe, akkor elveszti a népesség leginkább kalandvágyó, kockázatvállaló, újat kereső részét.

Tovább

Magyar polip – a szervezett felvilág – 2001-ben ilyen címmel írt cikket1 „az egész pályás lenyúlást alkalmazó, a jogállam intézményrendszerét és erkölcsét szétzüllesztő” Fideszről, illetve az általa berendezett világról, ahol „a demokratikus intézményrendszer keretei között működő hatalom maffiamódszereket alkalmazva, állami segédlettel terjeszkedik lefelé”, és ahol „az állam nem a maffia eszköze, hanem maga a maffia”, amely „az államhatalom teljes fegyvertárával dolgozik politikai és gazdasági érdekei érvényesí­té­séért”. De „még nem dőlt el, hogy a végrehajtó hatalom teljes mértékben maga alá tudja-e gyűrni a független hatalmi ágakat és intézményeket” – így zárta tizenkét éve írását. 2010-ben a kérdésre megszületett a válasz: „Semmi sem változott, sem a szándék, sem a cél, csak a feltételek: a kétharmados parlamenti többséggel jórészt megszűntek a hatalomgyakorlás intézményes korlátai” – írta néhány hónappal a választás után A visszautasíthatatlan kétharmados ajánlat – A Fidesz autokratikus kísérlete című cikkében.2 „A párt után (...) az állam is egyetlen személy fennhatósága alá került, és az engedelmességre kényszerítés Fideszen belül alkalmazott technikáit ma már a társadalom egészén alkalmazza”.

Tovább

Magyar polip – a szervezett felvilág – 2001-ben ilyen címmel írt cikket1 „az egész pályás lenyúlást alkalmazó, a jogállam intézményrendszerét és erkölcsét szétzüllesztő” Fideszről, illetve az általa berendezett világról, ahol „a demokratikus intézményrendszer keretei között működő hatalom maffiamódszereket alkalmazva, állami segédlettel terjeszkedik lefelé”, és ahol „az állam nem a maffia eszköze, hanem maga a maffia”, amely „az államhatalom teljes fegyvertárával dolgozik politikai és gazdasági érdekei érvényesí­té­séért”. De „még nem dőlt el, hogy a végrehajtó hatalom teljes mértékben maga alá tudja-e gyűrni a független hatalmi ágakat és intézményeket” – így zárta tizenkét éve írását. 2010-ben a kérdésre megszületett a válasz: „Semmi sem változott, sem a szándék, sem a cél, csak a feltételek: a kétharmados parlamenti többséggel jórészt megszűntek a hatalomgyakorlás intézményes korlátai” – írta néhány hónappal a választás után A visszautasíthatatlan kétharmados ajánlat – A Fidesz autokratikus kísérlete című cikkében.2 „A párt után (...) az állam is egyetlen személy fennhatósága alá került, és az engedelmességre kényszerítés Fideszen belül alkalmazott technikáit ma már a társadalom egészén alkalmazza”.

Tovább

Tovább

Tovább

„Egy jó gazdaságpolitikának határozott társadalompolitikai elképzelésekre kell támaszkodnia, és az ebből következő, ezekkel harmóniában lévő célokat kell szolgálnia. Ezért a Fidesz-kormánnyal szakmai megközelítésben nekem ma az a fő bajom, hogy – függetlenül attól, mennyire értek vagy nem értek egyet az általuk vallott társadalompolitikai elvekkel, elképzelésekkel – ez a gazdaságpolitika azokat az elveket és elképzeléseket sem szolgálja” – foglalja össze véleményét a második Orbán-kormány gazdaságpolitikájáról az első Orbán-kormány első gazdasági minisztere, ma a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, korábban rektora. Chikán Attila szerint „mára nyilvánvalóvá vált, hogy alaposan elkalibráltuk magunkat az átmenettel kapcsolatos várakozásainkban. Hogy azok a remények, amelyek a fejlett országokhoz való felzárkózásunkról szóltak, alaptalanok voltak.”

Tovább

Ha február 11-ig nem teljesülnek a követeléseik, ultimátumuknak megfelelően országos tiltakozásba kezdenek – január közepén erről döntöttek hallgatók és oktatók az ELTE BTK-n tartott fórumon. A HaHa egyik alapítója és tavaly februári első egyetemfoglalásának szervezője, a mozgalom „arcaként” ismert Kóbor Andrea, a Corvinus Egyetem nemzetközi gazdaság és gazdálkodás szakos hallgatója reméli, hogy újból sokan lesznek az utcán.

Tovább
Élet és Irodalom 2017