Rádai Eszter

„Ez a liberális dilemma: hogy aki engem a jogaimtól akar megfosztani, annak is vannak jogai, mert az emberi jogok a gonosztevőket és a kártékony politikusokat is megilletik. És ez minden liberális jogvédő leckéje: hogy a XX. századi diktatúrák, illetve a holokauszt után lehet-e úgy egy igazán felkészült jogvédő szakmailag korrekt, ha nem áll ki mindenkinek a szabadságáért” – mondja Iván Júlia. Az önmagát közel tízéves emberi jogi múltja miatt régi motorosnak tartó jogásznak, emberi jogi szakértőnek, korábban a Helsinki Bizottság munkatársának meggyőződése: „ahol a hatalom eltávolodik a liberális demokrácia értékei­től és kultúrájától, ott előbb-utóbb elérkezik az a pillanat, amikor az őt idegesítő, akadékoskodó civileket megpróbálja elhallgattatni, megfegyelmezni, megfélemlíteni.”

Tovább

„Valóságos politikai ellenérveket még nem hallottam, azt eddig legalább­is senki nem mondta nyilvánosan, hogy Magyarország jobban járna, ha Putyin Oroszországához tartozna, mint ha az Európai Unió magjához” – mondja az eurócsatlakozást sürgető népszavazási kezdeményezéshez öt tekintélyes társával együtt arcát és nevét adó Mizsei Kálmán, az ENSZ volt főtitkárhelyettese, az Európai Unió előbb moldovai különmegbízottja, majd ukrajnai reformmissziójának vezetője. Szerinte 2020 után az uniós pénzek elosztásában az eddigieknél sokkal fontosabb szerepet fog játszani a mind gyorsabban és erőteljesebben integrálódó eurózónához való tartozás. És bár nem helyesli a primitíven haszonelvű, az előnyöket csak anyagiakban, alamizsnában mérő viszonyt az unióhoz, de Magyarország fejlődése szempontjából meghatározónak tartja azt a hatalmas, a Mar­shall-segély sokszorosát jelentő pénzügyi támogatást, amit csatlakozása után az ország az EU-tól kapott. Az interjú szeptember 24-én készült.

Tovább

Két kiérlelt, Párizsban fogant, mégis hazatért gazdag absztrakt életmű – feketén-fehéren: ekként jellemzi az Art+Text Budapest galéria Konok Tamás és a geometrikus szobrairól ismert Hetey Katalin (1924–2010) eddig Magyarországon be nem mutatott alkotásaiból – korai arte povera művekből, monokróm reliefekből, gipszobjektekből, mobilplasztikákból, a ’60-as, ’70-es években született festményekből, valamint Konok utolsó néhány évében született, a közönség számára még ismeretlen műveiből – válogatott kiállítását.

Tovább

„Nem szorul magyarázatra vagy bizonyításra, hogy a fogyatékossággal élő embereket ugyanolyan emberi jogok illetik meg, mint bárki mást. Nem jótékonykodás tárgyai ők, hanem jogok birtokosai” – mondja Milanovich Dominika pszichológus, emberi jogi aktivista, aki szerint azok a nagy létszámú intézetek, ahova „elrejtik” a világ szeme elől a fogyatékos embereket, összezárva őket 200-300 szintén fogyatékos társukkal, természetüknél fogva csak embertelen módon tudnak működni. Ezért a TASZ ma már nem az intézetek megjavításán, hanem a megszüntetésükért dolgozik.

Tovább

„Bár az illiberális demokrácia kialakulását mindannyian  politikatörténeti fordulatként éltük meg, az, ami végül is történt, szerintem nem előzmények nélkül következett be, hanem egy folyamat eredményeként” – mondja a TÁRKI vezérigazgatója. A magát bizonyos megszorításokkal a jobbközépen elhelyező Tóth István György intézete átfogó és részletes értékvizsgálatai alapján állítja: van valami a társadalmunk működésében, ami ezt az igényt, ezt a keresletet, a magyar társadalom illiberális demokrácia iránti fogadókészségét tartósan életben tartja.

Az esszé, amelyre az interjú során hivatkozunk, a Hegymenet, Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon című kötet számára íródott.

Tovább

„Ez az ide-oda táncolgatás, ez a követelőzéssel párosított felelősségelhárítás és szolidaritáshiány és ez a tűzzel való állandó játszadozás egyszer csak elvezethet oda, hogy becsúszunk valami olyan szakadékba, vagy akár bele is löknek bennünket mások türelmüket vesztve, amiből aztán nem nagyon lehet kikapaszkodni” – vázolja aggodalmait a rendszerváltás utáni első szabadon választott kormány külügyminisztere, korábban egyetemi tanár, történész, utóbb két Orbán-kormány idején nagykövet. „Én természetesen maradtam konzervatív értékeket valló, nemzeti érdekeinknek elkötelezett liberális” – vallja magáról, azt azonban nem hiszi, hogy nagyon sokan lennének ilyenek. „De hiszem, hogy nagyon sokan vagyunk elkötelezettek a rendszerváltozás bel- és külpolitikai céljai, a parlamentáris demokrácia és a nyugati orientáció mellett. Aki az 1989-es Ellenzéki Kerekasztal programjával nem fordul szembe, az nem helyeselheti a mai kormánypolitika külföldön is bírált elemeit.”

Tovább

„Ha a számunkra utolsónak megmaradt eszközről is lemondanánk, akkor önként tennénk a fejünket a hurokba” – mondja a parlament által a héten tárgyalandó, orosz mintára a civileket külföldi ügynökökként megbélyegző kormányzati törvényjavaslattal kapcsolatban a TASZ szakmai igazgatója. Szerinte a beterjesztett törvényjavaslat nem a transzparenciáról szól, hanem a civil szervezetek ellehetetlenítéséről és eltakarításáról.

Tovább

A Transparency Internacional tavaly 22. alkalommal készítette el Korrupció Érzékelési Indexét, amely a világ 176 országát a közszektor korrupciós kitettsége szempontjából rangsorolja, és amely szerint Magyarország – egyetlen év alatt hét helyet csúszva lefelé – most ebben a rangsorban az 57. helyen áll. Ez a „teljesítmény” ugyanezen index szerint az Európai Unió 28 tagállama között a 24–25. helyre teszi Magyarországot – holtversenyben Romániával. Erre a zuhanásra azonban, illetve arra a kérdésre, miért egyedi korrupciós szempontból Magyarország az Európai Unióban, a TI magyarországi jogi igazgatója szerint a korrupciós esetek száma vagy milyensége önmagában nem ad választ.

(Az interjú március második hetében készült.)

Tovább

„Bármily megdöbbentő, ebben az óriási országban, amely versenyképességét a közmondásosan alacsony béreknek köszönheti, 2014 óta csökken a munkaképes korúak aránya, tavaly óta már a száma is, aminek következtében évek óta rohamosan nőnek a bérek” – mondja a Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója, Kína-kutató. Az interjú azonban, amelyben ez a megállapítás elhangzik, elsősorban arra keresi a választ, hogyan alakul a következő évtizedekben a világ  két legerősebb hatalmának, két legnagyobb globális szereplőjének a viszonya abban a dél- és kelet-ázsiai térségben, amely ma már a világgazdaság egyik legfontosabb csomópontja, a globális ellátási láncok egyik legfontosabb eleme, de ahova három-négy nagyhatalom, sőt világhatalom érdekütközése is koncentrálódik.

Tovább

Ez egy elátkozott rendszer és elátkozott örökség, nem ingyenes, ellenben korrupt és igazságtalan – mondta a magyar egészségügyről 2007‑ben, akkor még az Onkológiai Intézet nőgyógyászatának vezetőjeként, nem sokkal azután, hogy a reformba belebuktatott miniszter, Molnár Lajos lemondott, és kevéssel az úgynevezett szociális népszavazás előtt, amely során a magyar állampolgárok többsége, mint megfizethetetlent és elviselhetetlent, elutasította a 300 forintos vizitdíjat. A komoly nemzetközi elismertségnek örvendő, itthon ma a közfinanszírozott ellátásban és a magánszférában is dolgozó nőgyógyászatidaganat-sebész, aki korábban különböző intézetek osztályvezető főorvosaként volt e rendszer szigorú kritikusa, és akinek külföldön is bőven volt és van alkalma tapasztalatokat szerezni, ma sem fél kimondani: „ez a rendszer fenntarthatatlan, finanszírozhatatlan, úgy rohadt, ahogy van.”

Tovább

A túlfűtött gazdaságélénkítés, a túlgerjesztett lakásépítési konjunktúra és a túlzott támogatás konzerválja, sőt, akár növeli is az egyenlőtlenségeket, és biztosan visszaesés követi – mondja a 2017-es építési piaci prognózis készítője, Varga Dénes. A tanulmány a kormány lakáspolitikáját, benne a lakásépítéssel kapcsolatos legújabb intézkedéscsomagját abból a szempontból is vizsgálja, mennyire lesz képes az a gazdaságélénkítést, illetve a gazdasági növekedést szolgálni.

Tovább

A tavalyi menekültkrízis idején, szigorúan munkaidő után egyike volt a Nyugati pályaudvarnál felállított ideiglenes tranzitzóna önkéntes orvosainak. 2014 előtt húsz éven át dolgozott egy német karitatív orvosi szervezetben, a civil adományokból, német orvosok hozzájárulásából és jelentős állami pénzekből működtetett „German doctors”, korábban „Orvosok a Harmadik Világért” (Ärzte für die Dritte Welt) önkéntes orvosaként. Főállásban a Madarász utcai gyermekkórház főorvosa.

Tovább

„Az Európai Unió, amelyet egykor arra találtak ki, hogy útját állja a nacionalizmusok terjedésének, most, amikor a túlságosan gyors pia­ci integrációnak már nemcsak a nyereségeit, hanem a kockázatait is meg kellene osztani, állandóan maga szüli és generálja a naciona­liz­must” – mondja a mostanában az Európai Unió belső viszonyait és válságait kutató szociológus, egyetemi tanár, a Közép-európai Egyetem és a Scuola Normale Superiore (Firenze) oktatója. Szerinte azt a dezintegrációs folyamatot, amely ma az uniót jellemzi, csak a rendszer demokratizálásával lehetne megállítani, ennek a valószínűsége azonban ma csekély.

Tovább

„Rémes országgá lettünk, de ehhez kellett ez a kulturális kiüresedés is. Mert csak egy ilyen, kulturálisan kiüresedett országban lehet úgy az orránál fogva vezetni a népet, ahogy nálunk történik – mondja a ma főképp filmépítészetet művelő és oktató, a rendszerváltás után az SZDSZ színeiben politizáló, előtte a demokratikus ellenzék tagjaként szamizdatkiadót és -butikot (Rajk-butik) működtető, és közben mindvégig építészként is alkotó Rajk László, aki mindezért a felelősséget sem kívánja elhárítani nemzedékéről, benne önmagáról. – Ebben, persze nem egyenlő arányban, de nekünk – a magyar értelmiségnek – is osztoznunk kell. Valamilyen mértékben mi is benne vagyunk abban, amivé az országunk lett. Hogy ilyen szörnyű hely lett. Nincs mese, ez a végeredmény a mi sarunk is.”

Tovább

„Gyönyörű dolog lenne egy erős, jól irányított, egységes Európai Unió részének lenni, megőrizve és ápolva kulturális sajátosságainkat, de átengedve központi hatáskörbe – mint az Osztrák–Magyar Monarchiában, amely gazdasági szempontból Magyarország egyik legsikeresebb korszaka volt – a külügyeket, a hadügyet és a pénzügyeket, mert enélkül az unió léte illúzió, és a sorsa vergődés. De mivel erre ma kevés esélyt látok, azt hiszem, Európa számára csak a két lehetséges rossz közötti választás marad” – mondja Bojár Gábor, alapítója és húsz éven át irányítója az eközben a magyar információtechnológiai ipar vezető vállalatává vált Graphisoftnak. A ma felsőoktatási intézményt, egyetemi szakirányt vezető Bojár a pénzosztogatást tartja az EU egyik legnagyobb tévedésének.

Tovább

„Hazámban fegyveresek tartottak fogva. Úgy vertek a börtönben, hogy a kezeimet hátrakötötték a hátamhoz, és a szememet bekötötték. Hogy itt most újra be vagyok zárva, folyamatosan gyötörnek az emlékeim. Állandóan újraélem őket, nem tudok aludni. Ha elalszom, rémálmokra riadok föl...” – ezek egy Magyarországon fogva tartott menedékkérő szavai, amelyeket a Cordelia Alapítvány és a Magyar Helsinki Bizottság kutatói jegyeztek le és tettek közzé A kínzástól az őrizetig című tanulmányukban. A következő interjú arra keres választ, mi vár azokra a háborús övezetekből érkezett menekültekre, akik Magyarországon kérnek menedéket.

Tovább

„A Várpaoltaegy protézis, valami, ami másnak hazudja magát, mint ami. XXI. századi produktum létére valami XVIII. századi izének fogja magát maszkírozni. Olyan valaminek a látszatát fogják ott létrehozni, ami sosem létezett. Lehetősége sem volt rá, hogy legyen.”

Tovább

Visszatérve a március 7-ikén történtekre, akkor ott sem Orbán, sem más nem vétózott, annyi történt, hogy mivel a résztvevő állam- és kormányfők különböző szempontok miatt nem értettek egyet a Merkel-féle koncepcióval, szünetet rendeltek el, majd a résztvevők kisebb csoportokban folytatták a beszélgetéseket, tárgyalásokat, végül - egy elvi nyilatkozat elfogadása mellett – elnapolták a döntést március közepére.

„Most, némi túlzással, a huszonnyolc tagállam huszonnyolc módon rea­gált a menekültválságra, miközben az egységes európai menekültpolitika megteremtése lenne a feladat” – ekként összegzi benyomásait a legutóbbi brüsszeli csúcsról az eseményeket kétlakiként, Brüsszelben is, Budapesten is figyelő Hegedűs István. A külpolitikával közelebbi ismeretséget még a rendszerváltás utáni első parlamentben, a Fidesz-frakció soraiban kötött Hegedűs a jelenlegi magyar kormány, illetve a kormányfő uniós politikájáról, külpolitikai törekvéseiről azt gondolja: „Orbán víziója alighanem egy olyan új »szuverén« Magyarország, ahová minden irányból érkeznek az erőforrások, de amelynek a dolgaiba sehonnan sem szólhat bele senki.”

Tovább

„Mi a vizsgákra is hordtuk Danit, ő ott nőtt fel az egyetemen, a kampusz területén, Piliscsabán, ami gyönyörű, szabadidőben is oda mentünk fel vele sétálgatni. Volt olyan tanár, aki négykézláb játszott Danival, persze volt olyan tanárnő is, aki megmondta, hogy mi még drága árat fogunk fizetni azért, hogy gyermeket vállaltunk.”

Tovább

„De hogy folytassam a tartós növekedést befolyásoló tényezők felsorolását, a rezsim kedvenceiről fordítsuk figyelmünket az általa utált és sanyargatott harmadik, tercier szektorra. A miniszterelnök „filozófiája” szerint ugyanis ami szolgáltatás, az nem hoz létre új értéket, sőt, élősködik a termelő szférán, következésképp azt nyugodtan kiszipolyozhatjuk.”

Tovább
Élet és Irodalom 2017