Kurkó Gyárfás Nehéz kenyér című önéletrajzi regénye 1949 márciusában jelent meg a bukaresti Állami Könyvkiadónál. A szerzőt még abban az évben letartóztatták. Nem regénye, hanem politikai tevékenysége miatt. Lánya akkor négyéves volt, a történtekről nem maradt személyes emléke. „1949. november 3-án, állítólag este, mert már le voltunk feküdve, úgy mesélte anyu: kopogtak az ajtón, bejöttek, házkutatást tartottak, elvették a pisztolyát, persze arra volt engedélye, mást nem kaptak. S akkor azt mondták, menjen velük, olyan három napra, Bukarestbe. A három napból lett aztán 16 év, úgy elvitték.”

Csíkszentdomokoson született, a székely falu kegyetlen világában nőtt fel. Nehéz kenyér. Lakatosnak tanult Csíkszeredában, műhelyt nyitott Brassóban. Kommunista lett, internálták. Antonescu alatt a brassói Fellegvárban raboskodott. A háború után a Magyar Népi Szövetség elnöke. Új Romániát álmodott, ahol egymás örömére élnek és boldogulnak a nemzetek.

Luhmann szerint a modern társadalom működését – a korábbi, középpontot és egységet biztosító hierarchia helyett – egymás környezetében létező, egy-egy szerepkör optimalizálásáért felelős, műveletileg zárt részrendszerek biztosítják. A részrendszerek egyenrangúak, de egymás szerepkörét nem képesek átvenni. A gazdaság nem tud igazságot vagy szépséget termelni, csak profitot, a tudomány nem képes szépséget vagy profitot létrehozni, csak igazságot, a művészet nem képes igazságot vagy profitot alkotni, csak szépséget. Ugyanakkor a gazdaság megfigyelése nyomán a művészet létrehozhat szépséget, a tudomány igazságot, a művészet vagy a tudomány alkotásainak értékesítésével a gazdaság termelhet profitot.

Vladimir Kecmanović: Az ágyú forró volt
Vladislava Vojnović: Kecskefül
Végel László: Temetetlen múltunk
± 30. Esszék a közelmúltról és a közeljövőről

Amikor véget ért az 1907–1908-as egyetemi év, Csáth – ahogyan évek óta mindig – hazautazott Szabadkára. A kánikulai napokat persze nem a városban, hanem Palicsfürdőn töltötte. Ez azonban most nem érdekes. Fontos viszont, mégpedig életműve alakulástörténetének a rekonstruálhatósága szempontjából, hogy barátjával és lakótársával, a szintén medikus, de orosházi illetőségű Rajz Sándorral a nyári hónapok alatt sem szakadt meg a kapcsolata. Augusztusra közös velencei utat terveztek, már csak ezért is sűrűn fordultak a levelek Szabadka és Orosháza között. A legelsők egyikében, amelyet kézbesített a szabadkai postás, Rajz egyebek mellett azt a kérést fogalmazta meg, hogy „legközelebbi leveledben írjál Szepikém a Traumbedeutungról.”  A Szepinek becézett Brenner József, azaz Csáth nyilván tudta, hogy barátja mire kíváncsi: a szerzője nélkül és hibás címmel említett mű nem más, mint Sigmund Freud Traumdeutung, azaz Álomfejtés című munkája.

De a leglényegesebbet, a mű vonzerejének igazi titkát megint csak Weöres Sándor ismerte fel. Úgy találta, Végel az amerikai beat-irodalom emblematikus alakjának, Kerouacnak az erejével jeleníti meg az ifjúkori vágyak közötti vergődést, a boldogsághajszolás világát, s ez annak köszönhető, hogy átéli és nem elítéli hősei világát. „Igazad van: ítélni könnyű, de cselekvőn-szenvedőn átélni, és kísérteties erővel megjeleníteni, ezt csinálja meg valaki! És te megtetted.” Ez az átélt kívülállás, az erős ítéletek hiánya, a távolságtartó empátia paradoxonja adja a Makró varázslatos és utánozhatatlan báját.

Az ÉS könyve májusban – Tolnai Ottó: Nem könnyű. Versek 2001–2017. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2017, 379 oldal, 3499 Ft

A költészet Tolnai számára életműködés, de nem átesztétizált élet, hanem szarszappan gyémánttömbjeiből épített piramis (Nem ravaszkodás). Nem a rút esztétikája, hanem valami olyasmi, ami rálátást enged a rút és szép meghaladott binaritására. Nem ábrázolja, hanem íráson keresztül érzékeli a létet. Éppen ezért sokat ír, de ez ne ejtsen zavarba senkit. Működésének rizomatikus voltából következik, hogy olvasását bárhol el lehet kezdeni, bárhol abba lehet hagyni, máskor és máshol újrakezdeni. Lehetne persze fanyalogni is. De gondoljunk inkább arra, hogy mekkora szabadság ez, mekkora gyönyör. A régi Jókai-olvasók szabadsága, amikor megérkezett a családi otthonba a 100 kötetes jubileumi kiadás. Azóta azért szerényebbek lettünk, írók és olvasók egyaránt, de jól esik tudni, hogy a Nem könnyű a Tolnai életműsorozat harmadik kötete. Világpor és Gogol halála, Virág utca 3. Jól esik együtt lapozgatni őket, együtt olvasni prózát, korai és kései verset.

Hermann Zoltán: A boldogtalanság iskolája. Esszék, tanulmányok az érzékenység és a romantika korának magyar irodalmáról. Ráció Kiadó, Budapest, 2015. 335 oldal,2900 Ft