Margaret Atwood: Pénelopeia. Fordította Géher István. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2023, 192 oldal, 4499 Ft

Margaret Atwood Pénelopeia című regénye eposz-átirat, alapja az Odüsszeia. Homérosz történetében a hős Odüsszeusz kalandos hazatérését és viszontagságait meséli el Trója ostroma után. Odüsszeusz korának ideálját testesíti meg: okos, kíváncsi, művelt, találékony, erős és bátor, akit mellesleg húsz éven át vár otthon a hűséges felesége. Az eposzban passzív Pénelopé Atwood kisregényének főszereplője lett. A történetben Pénelopé az alvilágban van, ott meséli el a történetét, gyermekkorától egészen a férje hazatértéig.

► Boldizsár Ildikó: „Hogyan segítsek én terajtad?” Segítő kapcsolatok a mesékben. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2023, 264 oldal, 5699 Ft

Boldizsár Ildikó szerint az élőszavas mesemondásnak óriási hatása van a hallgatóra, így a terápiás folyamatban is. Nagyon fontos, hogy a meseterapeuta mesélés közben biztonságot és nyugalmat sugározzon. Mint mondja, „egy gondosan megválasztott mesével néven nevezhet kimondatlan és kimondhatatlannak gondolt sebeket, traumatikus emlékeket.” Nagyon fontos a célzott mese megtalálása, erre Boldizsár azt a példát hozza, amikor a Transzplantációs Alapítvány azzal a kéréssel kereste meg, hogy olyan mesekönyvet szeretnének, amely a szervátültetett betegek gyógyulásában segít. Ezeknek a témája a befogadás, az elfogadás kell legyen, hiszen ezek az emberek „idegen” segítséggel élik tovább az életüket.

► Színháztól színházig – 36 interjú Tompa Gáborral. Szerkesztette Hajdú Áron és Szatmári Cecília. Bookart Kiadó, Csíkszereda, 2022, 350 oldal, 4690 Ft

A Színháztól Színházig című kötetben 36 interjún keresztül ismerhetjük meg a főigazgatót: nemcsak szakmai véleményét és álláspontját, hanem a világról alkotott nézeteit is. Az interjúk 15 évet ölelnek fel, és bár az idők változtak, Tompa Gábor nem. Ugyanaz az ember, ugyanazzal a szemlélettel válaszol a kérdésekre 2008-ban is, mint 2022-ben. 2007-től Tompa a Kaliforniai Egyetem Színházi Tanszékén a Rendezői Program vezetője. A kötetbe kiválasztott 36 interjú ebben az időszakban készült, és ez a tapasztalás markánsan jelen is van a kötetben. A távolság, az amerikai kulturális élet hatással volt nemcsak igazgatói, de rendezői munkásságára is.

► Légrádi Gergely: Alkalomadtán. Kalligram Kiadó, Budapest, 2022, 272 oldal, 4990 Ft

Légrádi minden fejezetben más narrátort szólaltat meg, a történetek rímelnek egymásra, egyazon történetet mindegyik szereplő szemszögéből olvashatjuk, mindig egy kicsit többet megtudva. De csak az olvasó tud meg többet, a négy főszereplő alig kommunikál egymással. Gyávák. Gyávák, mert sebzettek, de minél inkább futnak a múlt elől, annál inkább szorul a hurok, annál inkább válik evidenssé, hogy márpedig meg kellett volna szólalni. Kellett volna vitatkozni, beszélgetni. Azonban a félelem mindennél erősebb, a történetek alapján látszik, hogy van is mitől félni, hiszen immár a negyedik generáció szenved ugyanattól. A szereplők látszólag nem kapcsolódnak egymáshoz, mégis nagyon sok a hasonlóság. Andris szeret minden kacatot összegyűjteni, megtartani, pont, mint a nagyapja. Imád olvasni, pont, mint az apja. És amikor talál egy befőttesüveget, kovászos uborkát készít, megkínálja az apját. Az íze olyan, mintha a nagyapja készítette volna. Andris nem tudja, de magában hordozza a felmenői minden vonását.

► Gurubi Ágnes: Másik Isten. Helikon Kiadó, Budapest, 2022, 217 oldal, 3299 Ft

Juli „se veled, se nélküled”-kapcsolata Igorral tulajdonképpen csak a testiségben mutatkozik meg, mint függőség, úgy kell nekik egymás teste. De tovább nem jutnak, Juli a családját választja. A nő, aki a férfiaktól teszi függővé saját maga definiálását, a regény végére megérkezik a saját életébe – úgy tűnik. De nem hagy nyugodni a gondolat, hogy Juli nem szabad akaratából döntött így, illetve nem is állt igazi döntéshelyzet előtt, mert a férje, a családja, egész végig ott volt, B-tervként. Végül is semmit nem csinált, csak kiélte legtitkosabb szexuális vágyait Igorral, majd visszafordult abba az életbe, ahol úgy teljesedik ki, hogy a padon ülve mesét olvas a kisfiának. Elmarad a személyiségfejlődés, Juli nem változik.

► Andrés Barba: Fényes köztársaság. Fordította Kutasy Mercédesz. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2022, 218 oldal, 3999 Ft

A regényben, amely tulajdonképpen A Legyek Ura reciproka, már az első oldalokon megtudjuk, hogy felbukkan 32 gyerek, akik hamarosan meg is halnak. Nem ez az esemény az, amire ki van hegyezve a regény, nem ez az, ami fenntartja a feszültséget az olvasóban. Sokkal inkább szól a történet arról, ami megfoghatatlan: egy esemény fogadtatásáról. San Cristóbálban a „gyermek” szó jelentése megváltozik, a lakosok féltik saját gyermekeiket a harminckettőtől, de már saját utódaikra is gyanakvással tekintenek. Az ártatlan is követhet el megbocsáthatatlan bűnt?

Marton-Ady Edina: Pubi. Kalligram Kiadó, Budapest, 2022, 286 oldal, 3990 Ft

A főszereplő családja nemrég érkezett a faluba a városból, az apa folyamatos megcsalásai, balhéi miatt új életet kell kezdeniük, máshol. De az élet a régi, az apa, aki tanárként dolgozik a helyi iskolában, ahova a lánya is jár, nem változik. Az alkoholizmus, az erőszak nem vesződik el költözés közben.

A főszereplő lánynak nincs neve. Ez fel sem tűnt a regény közepéig, annyira egyértelmű, hogy a név már semmi újat nem tehetne hozzá a lányhoz, így semmi jelentősége nincs, mi szerepel az anyakönyvi kivonatában.

Dragomán György: Főzőskönyv. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2020, 448 oldal, 4999 Ft

Meggyőződésem, hogy a családi fészek a konyha köré épül. Azok az illatok és ízek, amelyekkel gyerekként találkozunk, többnyire a nagymamák konyháiban, soha többé nem érhetők el, a nagymamák magukkal viszik. Ezekre az élményekre már csak emlékezni lehet, és halálunkig próbálkozni hasonló élményeket szerezni, míg idő közben mi is nagymamák, nagypapák leszünk, és utódaink számára a mi konyhánk lesz az origó. Így van ez jól. És ha hiányzik az illat, az íz, fel lehet bontani az utolsó lekvárt a nagyi készletéből, bele lehet szippantani, bele lehet nyúlni az ujjunkkal és lehet mosolyogni, emlékezni rá. Örülni neki.

Kőrössi P. József: Zsákutca két irányból. Köszönjük neked, Kon­dukátor! Kossuth Kiadó, Budapest, 2020, 302 oldal, 3600 Ft

Minden tilos volt, a színházban cenzorok ültek, a várost műbőrkabátban járták a szekusok, sőt, még a szakállviselés is tiltott volt. De, ahogy Gáspárik Attila írja, ez nem jelentett akadályt a furfangos észjárásnak: Marosvásárhelyen a színházigazgatók „szakállviselési igazolványt” állítottak ki a színházi alkalmazottnak. A szintén szakállas Szele Tamás is, akit a szeku elnevezett Fegyverkovácsnak, talált kiskaput a szakállviselésre. Szelét elkönyvelték fegyvergyártónak, mindezt a többi közt azért, mert ha az említett arcszőrzet nem lett volna elég, házilag összetákolt walkmannel sétált Nagyvárad utcáin, terein.

Ketten egy új könyvről – Szabó T. Anna: Szabadulógyakorlat. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2020, 273 oldal, 3499 Ft

A kötet a szorongás kötete, a történetek mindennapi eseményeket írnak le, sőt, azt is, amikor az is történés, hogy semmi sem történik. A szorongás és a félelem intenzitása azonban a mozdulatlanságban is örvénylő, fárasztó, kilátástalan. A novellákat olvasva úgy körözünk a hullámvasúton rosszullétig, hogy mindvégig egyhelyben állunk. Ahogy a szerző írja a Szelesdomb utca című novellában, jogunk van valós helyekről fiktív történeteket írni. A Szabadulógyakorlat valóban a valóság és a fikció keveredése, a szerző keresi a valóság peremét, át-át hajol rajta, nincs idő, csak tér van, ahogy írja a Nagymama kertjében, és tényleg, a szorongásban csak tér van. Az idő mérhetetlen, az elszenvedő nemtelen, csak a szorítás enyhülésével tisztul a tudat, csak a tükörben látott öregedő arc mutatja meg kegyetlenül, hogy bizony volt idő is.

Sally Rooney: Baráti beszélgetések. Fordította Dudik Annamária Éva. 21. Század Kiadó, Budapest, 2020, 301 oldal, 3790 Ft

A könyv mind a négy fő szereplője érzelmileg éretlen, nem tudják kimutatni érzéseiket, vagy ha megpróbálják, az annyira esetlen, hogy rendszerint rosszul sül el, ezért inkább végeláthatatlan filozofikus beszélgetésekkel kompenzálnak. Frances folyamatosan megkérdőjelezi önmagát, másokra „normális emberekként” gondol. Bobbi okos és lázadó, sajátos módon viszonyul az élethez, miközben menekül kusza családi életéből. Nick középszerű színész, túl van azon a ponton, amikor még nagyon sikeres lehetett volna, házasságában megalkuvó. Melissa az egyetlen erősnek tűnő szereplő, sikeres, gazdag, de amint feltűnik a mentora, visszahúzódik, szorongóvá válik.

Finy Petra: Marlenka. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2019, 304 oldal, 3990 Ft

Családregénynek indul, múlt és jelen összekapcsolódik, több síkon, több időben zajlik a mesélés. Adott egy család, ahol rengeteg trauma lapul, ezek a traumák pedig akadályozzák a normális élet minden apró mozzanatát. A szereplők nem érzik jól magukat a bőrükben, a természet, a fák, az állatok, a felhők bűvkörében élnek. Karakterek maradtak, ki van találva, hogy hány évesek, mi a foglalkozásuk, milyen színű a hajuk, de nem elevenednek meg egyetlen percre sem.

Philip Roth: Nemezis. Fordította Nemes Anna. 21. Század Kiadó, Budapest, 2019, 287 oldal, 3290 Ft

A regény fő vonulata látszólag egy reményteljes élet széthullása, mely a Heine-Medine-kór nyomán szerveződve sorsszerűen csakis negatív kimenetelű lehet, valójában azonban egy magasabb rendű kérdést boncolgat: mi a hit? Hihetünk-e olyan felsőbb erőben, amely gyerekeket szólít magához? A nősülni készülő fiatal Buckyt barátnője a hegyekbe hívja, ahol gyermektábort vezethetne, otthagyhatná a pusztító járványt, néhány óra, és fellélegezhetne. Bucky a nagybetűs történelemből kimarad, és bár menteni akarja a gyerekeket, erre nincs módja, tehát ezen a másik szintéren sem válhat hőssé.

Kiss Judit Ágnes: Bűbájoskönyv. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2019, 288 oldal, 3999 Ft

A könyv finom női bölcsességek tára, mondókák, hiedelmek, ráolvasások gyűjteménye. Megtudjuk, hogy mire jó a fekete kakas, és hogyan lehet befolyásolni azt, hogy mennyit tojjanak a tyúkok. Megismerjük a lidérceket, és képet kapunk a modern boszorkányokról is. Érdekesek a különböző hiedelmekről szóló részek, a Luca székéhez kapcsolódó babonák és azok a hiedelmek, amelyek a boszorkánysághoz féligazságokként rögzültek. Egyfajta hagyományőrzés, amit a szerző elénk tár, de úgy, hogy saját családjaink történeteit hozzátéve majd ezeket mi is továbbadhassuk. A táj, ahol felnőttünk, talán ma már urbanizálódott, talán ma már nem tudunk saját kertet művelni, de mindig megkereshetjük a módját annak, hogy közelebb kerüljünk a gyökereinkhez.

Hidas Judit: Boldogság tízezer kilométerre. Kalligram Kiadó, Bu­­da­pest, 2019, 256 oldal, 3500 Ft

Nagyjából húsz évet látunk Anna életéből, és csak egyvalami közös a húszas és a negyvenes Annában: a mártíromság. Hajtja a megfelelési vágy, minden cselekedetét az a kérdés irányítja, hogy vajon hogyan látják őt mások. Ha hibázik, nem tudja, mi a teendő, hacsak az nem, hogy mindenkit hibásnak lát, saját magán kívül. A főhős személyiségfejlődése elmarad, bár várjuk az áttörést, ez nem történik meg. Pontosan ugyanolyan a könyv utolsó lapján, mint amilyen az első oldalon volt. Nagyon kevés az önreflexió, minden kijelentésében áldozatnak tekinti magát, aki a környezete miatt szenved, holott egyértelmű, hogy a környezete szenved tőle. Nagyon nehéz azonban teljes egészében együtt érezni Annával, igazi antipatikus hős, és bár negatív tulajdonságaiból nem egyet felismerek önmagamban is, ezeken én bűntudattal és a jóvátételen gondolkodva próbálok változtatni. De Anna nem.

Agnès Karinthi: Testvérlélek. Noran Libro, Budapest, 2019, 230 oldal, 3490 Ft

Sejteni lehet azonban, hogy valami lappang a háttérben, az akarva vagy akaratlanul jelen lévő feszültség arra enged következtetni, hogy van valami családi titok egészen mélyen. Aztán egy ponton végre nekilódul a könyv, a sok nem-történés után most hirtelen túl sok minden történik és megkapjuk a hiányzó információkat. Hozzávetőlegesen harminc oldal alatt kiderül, hogy Philippe megfékezhetetlen. Anne szakít vele, de ő ezt nem tűri el, megpofozza, megerőszakolja, majd megöli. Várható volt, hogy ez fog történni.

Kováts Judit: Hazátlanok. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2019, 403 oldal, 3999 Ft

Kováts történeti hűséggel ír, nem csoda, hiszen korábban történész-levéltárosként dolgozott. Tételesen bemutatja a németek elleni rendeleteket, a tömeggyilkosságokat, melyeket a csehszlovák hadsereg követett el. Sorra vesz minden megaláztatást, olyan, mintha ő is – és áltata az olvasó is – átélte volna mindezt, mégis hiányzik valami. A regény vállaltan optimista, erre utal a könyv elején a mottó is, hogy a mélység után el lehet még jutni a magasba is, de hiányzik a főhős személyiségfejlődése, hiányzik az átmenet a jó módban élő, majd a latrina mögött guberáló kislány közt. A bujkálás, majd a fogság ideje alatt is a szerelem ad erőt Lillinek, gondolatait nagyrészt ez tölti ki, ami nem meglepő, lévén fiatal. De már-már nonszensz, hogy milyen gyorsan adaptálódik elkeserítő helyzetéhez. Nem ismerjük meg a főhős lelki folyamatainak egészét, a történeti hűség tárgyilagosságával íródott a könyv, Kováts nem csak az eseményekről ír tudósítás-szerűen, hanem a szereplőit is ezzel a módszerrel formálja meg. Lehetne ez egy lelkileg megtört, kényszerűségből gyorsan felnövő lány története, de humora és jellemének gyermeki, játékos jegyei ehhez megint csak nem illeszkednek.

Ferdinandy György: Fekete ka­rá­csony. Magyar Napló Kiadó, Bu­da­pest, 2016, 203 oldal, 2500 Ft

A Fekete karácsony szereplői is hazavágynak, akkor is, ha Ausztriában jobb, akkor is, ha nyitva a határ, és menni lehet bárhová. A novelláskötet nem csupán ’56-ról szól, hanem arról, hogy kinek mit jelentett ’56, ki hogyan élte meg, ki ment, ki maradt, illetve arról, hogy hogyan teltek az azt követő évek, évtizedek. A könyv főszereplőjének, Yurinak számolnia kell azzal, hogy idegen asszony lesz a felesége, a gyermekei nem tudnak majd magyarul, nekik már nem lesznek közös gyökereik, mert ő kiesett a hazából, a gyereknek pedig más lesz a haza.

Vámos Miklós: Álmaimban valahol. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2016, 529 oldal, 3990 Ft

Szereplői olyan negyvenen túli férfiak és nők, akik nagyjából már mindent elértek, amit az élet nekik nyújthat, az életük szélesen kivájt mederben halad, nem sok esély nyílik már arra, hogy innen kitekintsenek, vagy új utat válasszanak. Pontosan ezért motoszkál bennük valami, újdonságra vágynak, valamilyen szenvedélyre, hobbira, amit csupán önmagukért űzhetnek. Egyesek teniszezni kezdenek, mások barkácsolnak vagy sütnek-főznek. De vajon sikerül kiteljesedniük?

Horváth Péter: Szerelem első vérig

Kelecsényi László: A megkerülhetetlen nem

Háy János: Házasságon innen és túl

Kovács Lajos: Drága szerelmem...