► Mario Escobar: A varsói tanár. Fordította Mester Yvonne. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 2023, 352 oldal, 4800 Ft

Így bővül Korczak Gettónaplója Escobar tolla alatt olyasfajta történelmi látleletté, amelyben ennek a Don Quijote-kinézetű orvosnak és pedagógusnak a tevékenysége egy paradoxon miatt válik rendkívül tragikussá. Miközben ebben a vészterhes időszakban a regény összes többi szereplője közül Korczak látja a legtisztábban: szélmalomharcot vív csupán a reá bízott árvák érdekében, hiszen a pusztulásuk zsidóként elkerülhetetlen, mégis ő az egyetlen – a mellette ténykedő tanítók és gyermekfelügyelők ebben a vonatkozásban sem érnek fel hozzá –, aki mindvégig tartani próbálja a lelket a kicsinyekben. „Világéletemben igyekeztem megóvni az embereket a rossz dolgoktól” (50.) – vallja az Escobarnál is egyes szám első személyben megnyilatkozó Korczak, és mindez hatványozottan igaz lesz rá az élete utolsó két évében.

Mohamed Mbougar Sarr: Az emberek legtitkosabb emlékezete
Amélie Nothomb: Első vér
Valérie Perrin: Trió
Visky András: Kitelepítés

► Beatrice Salvioni: Az Átkozott. Fordította Todero Anna. Park Könyvkiadó, Budapest, 2023, 288 oldal, 4499 Ft

Francescának abból az elvont, még az iskolai tanórák rendjét is meghatározó, Duce iránt kötelezően előírt szeretetből lesz elege, amely azáltal, hogy mindenkitől megköveteli az imádatot, a szülei konkrét szeretetét is el- és megvonja tőle. Mindez — populista és manipulatív módon, a háborúskodás miatt a férfiakat, a férfiak társadalomban elfoglalt helyét és szerepét kultiválva — olyasfajta hímsovinizmussal jár együtt, amit a nővé cseperedő kislány szintén zsigerileg utasít el.

► Lukáš Palán: Útmutató apokalipszishez. Fordította Hanzelik Gábor. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 2023, 216 oldal, 5999 Ft

Lukáš Palán elbeszélőjének egyszerű nyelvezete tökéletesen tükrözi a világ más tájaitól — még a szomszédos nagyvárostól is — teljes mértékben elszigetelt közösség világképét. Pár egyértelműen lefektetett szabályt tudunk meg általa: abból kifolyólag, hogy itt mindenki ismer mindenkit, és mindent tud is a másikról, „a hírek fénysebességgel terjednek” (8.). Itt az emberre — akár idős, akár nem — azonnal ráaggatják az Öreg jelzőt, ha az anyja és az apja elhalálozik, vagy, ahogyan errefelé mondják, „Isten kegyelmébe kerül” (94.). S mivel mindenki kerékpárral közlekedik, a háztól a legfőbb közösségi térig, a kocsmáig és vissza a távolságot nem pusztán méterben és kilométerben, hanem „taposásszámban” (72.) is mérik. Ám Lukáš Palán prózáját olvasva azt érezzük, hogy mindezek a szabályok mégse tudnák összetartani a falu népét, ha nem létezne még egy, a fentieknél is erősebb kohézió a településen. Ez pedig a közösségnek abban a külföldet is megjárt, tanult — s mint ilyen, minden szempontból különös és különc — tagjában, Egonban testesül meg, akit rendre hazavárnak, hogy az ő bölcsességén keresztül a számukra elérhetetlen nagyvilág dolgairól mégis legyen valami fogalmuk.

► Pavol Rankov: A kis dunai háború. Fordította Vályi Horváth Erika. Kalligram Kiadó, Budapest, 2023, 208 oldal, 2800 Ft

Abban a politikai disztópiában, amelyben a szlovák-magyar határ menti települések különböző nemzetiségű lakói között egy gyilkossággal véget érő barátságos futballmérkőzés után tör ki a háború, melyben a magyarok és a szlovákok egymást támadják meg, egyszerre, s amelyben — döbbenhet rá a befogadó a Krímmel való analógiára — „a szlovákok számára rendkívül fontos volt bebizonyítani a magyaroknak és a nagyvilágnak, hogy a Duna az ő szent folyójuk, így minden megharcolt kilométernyi part több tíz kilométernyi területtel ért fel” (53.). S amikor a Duna megtartása érdekében, sőt, „a testvéri szlovák állam fennmaradásáért” (96.) egy cseh önkéntes alakulat, a Spytihnĕv is segíti a szlovákok előrenyomulását, ismételten az orosz-belarusz együttműködés mint párhuzam juthat eszünkbe. 

Zülfü Livaneli: Hotel Konstantinápoly

Elif Shafak: Az eltűnt fák szigete

Demokan Atasoy: Amiről nem lehet beszélni

Engin Geçtan: Mondjuk, tíz órakor

► Véronique Mougin: Ahol a tű átfér. Fordította Tótfalusi Ágnes. 21. Század Kiadó, Budapest, 2023, 480 oldal, 4990 Ft

A sors fájdalmas fintora, hogy a Tomiéval párhuzamos narrációk jogosságára a koncentrációs tábor borzalma mutat rá. 1944-ben a beregszászi zsidó családot ide száműzik – a fiú anyját és a kistestvérét azonnal elgázosítják – ekkor Tominak rá kell döbbennie, hogy az egyetlen túlélési esélye az, ha szabónak adja ki magát, és ezzel bekerül az apja mellé a láger „varrókommandójába”. Vagyis az, ha mégis „újrakölti” az apja történetét. És ezzel a saját maga életét is. Hisz így nemcsak esélyt kap az életben maradásra, de két olyan, a további túléléshez szükséges praktikát is elsajátít, amelyet majd a háború utáni szabad és sikeres életében is tud hasznosítani.

► Vlagyimir Korotkevics: Sztah király szörnyű vadászata. Fordította Horváth Iván. Aposztróf Kiadó, Budapest, 2023, 220 oldal, 3900 Ft

Az angolszász gótikus rémregény elemeit tehát tökéletesen felvonultató szüzsében azonban mégis van egy olyan összetevő, amely nagyon is belarusszá teszi – pontosabban: megtartja belarusznak a történetet. Ez pedig az a hazafias érzésből fakadó szociális érzékenység, amellyel a szerző alteregójaként is értelmezhető hős felvázolja a XIX. század végén az országában fellelhető csöppet sem rózsás viszonyokat. Egyfelől a hazai kisnemesség hanyatlását, pusztulását, amely nemcsak önmaga ellen, hanem a kiéheztetett szegényebb néprétegek ellen is fordul. „Ottromba szörnyűség, éhség, esztelenség mindenfelé. Belarusz – egy sivár halálmező, amely felett üvölt a szél” (119.).

► Szerhij Zsadan: Harkiv Hotel. Fordította Vonnák Diána. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2023, 148 oldal, 2699 Ft

Más nyelv szükségeltetik ugyanis annak a közép-kelet-európai létnek a lefestéséhez, amelybe annak idején, a 1991-es függetlenedése után Ukrajna is betagozódott, más a 2013 végével kezdődő időszak, és főleg más a 2022 után történtek érzékeltetéséhez. Így a Vonnák Diána által kiválóan fordított és összeállított kötet Zsadannak a különböző (háborús) korszakokra adott retorikája változását tükrözi. Azét a Zsadanét, aki 1995 után – pályája kezdetekor – a közép-kelet-európai régiót összefogó közös történeti sors krónikásaként a szocializmusból a vadkapitalizmusba való átmenet – sokszor véres, a helyi oligarchák leszámolásaival tarkított – folyamatát a rádióból hallható aktuális hírek alapján, a hírek szavaiból állította össze.

Karolina Ramqvist: Medveasszony
Marilynne Robinson: Jack
Julie Otsuka: Buddha a padláson
Christian Oster: Az én nagy lakásom

► Marina Lewycka: Cse­resz­nyés­kert Londonban. Fordította Szabó Réka Eszter. Geopen Könyvkiadó, Budapest, 2022, 401 oldal, 4990 Ft

Mit tehet egy Shakespeare-összessel felvértezett, a halhatatlan bárdtól a leglehetetlenebb helyzetekben is idézni képes, állástalan londoni színész, ha édesanyja halálával még az a veszély is fenyegeti, hogy kirakják az anyja bérelte önkormányzati lakásból? Nos, beköltöztet maga mellé egy „anyuka-pótlékot”, a kórházban megismert ukrán származású idős hölgyet, aki megígéri neki, hogy a lakhatásért cserébe folyamatosan főz majd neki „golubki kolbaszki szlatkit” (23.) – bármit is jelentsen az.

► Ketten egy új könyvről – Csehov: A szerelemről és más történetek. Válogatta és fordította Morcsányi Géza. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2022, 338 oldal, 4499 Ft

Csehov, miközben folyamatosan a szerelmi érzéssel operál, tisztában van vele, hogy a szerelemről mindeddig „egyetlen elvitathatatlan igazságot mondtak ki, mégpedig, hogy »felette nagy titok ez«” (283.). S mivel ezt igen jól tudja, ez a megfejthetetlenség nemcsak a szerelmes hőseinek okoz főfájást, hanem az erről értekező szerzőnek is. Aki, miután A szerelemről Aljohinjával kimondatja, hogy „ha egy magyarázat érvényesnek látszik valamely esetre, már nem érvényes tíz másikra, és szerintem a legjobb minden esetre külön magyarázatot keresni, anélkül, hogy általánosítani próbálnánk. Minden egyes esetet, ahogy az orvosok mondják, individualizálni kell” (uo.), orvos végzettségű íróként  – bár a megfejtés továbbra sincs a kezében  – egy természettudós analitikus képességével képes elénk tárni az individualizált eseteket.

► Oroz klazzika. Fordította György Norbert. Typotex Kiadó, Budapest, 2022, 128 oldal, 2990 Ft

A kötet borítóján ugyanis Daniel Majling nem szerzőként, csak összeállítóként szerepel. Majd az elő-és utószóból megtudjuk, hogy itt olyan rövid történetek olvashatók, amelyek Dosztojevszkij-, Tolsztoj- vagy épp Turgenyev-szövegek utánzatai, és amelyeket a felsőnémeti határátkelőn ugyanúgy szállítanak át a kamionok, mint a márkás ruhaneműk olcsó kínai másolatait. Hogy azután a gömöri és nógrádi falvak lakói – akik az eredeti és igényes orosz irodalomhoz a szűkös anyagi körülményeik miatt nem jutnak hozzá – e hamisítványok olvastán maximálisan felvértezve érezzék magukat az orosz klasszikusok nagy témáival, „az Istennel, a szerelemmel, a halhatatlansággal, a bűnnel, a büntetéssel és a halállal” (8.) kapcsolatban.

Carsten Henn: A könyvsétáltató. Fordította N. Kiss Zsuzsa. Animus Könyvkiadó, Budapest, 2022, 210 oldal, 3490 Ft

Henn regénye mesébe illően érzékelteti azt a folyamatot, ahogyan az öregúr könyvek uralta világában nemhogy új lapot, de egészen új fejezetet nyit a kislánnyal való találkozás. Ahogyan a gyerekek világától is ódzkodó Carl fokozatosan meghajlik a kislány idősek bölcsességével felérő akarata előtt, és például beleegyezik abba, hogy ne csak a városlakók habitusához illőnek vélt, nekik ajánlott köteteket szállítsa ki, hanem ezzel épp ellenkező tematikájúakat is. Mert Sasa, bár öreg barátjával egyetért abban, hogy a könyv gyógyír nagyon sok mindenre, gyermeki látásmódjából fakadóan a „kuncsaftokban” egész más gyógyítandó területeket vél felfedezni.

Peter Balko: Akkor, Lošoncon. Fordította Mészáros Tünde. Kalligram Kiadó, Budapest, 2022, 208 oldal, 3990 Ft

„– Ez nem novella!” (22.) „Az van, hogy minden novellában kell lennie nőnek, mert ha nincs, az nem novella” (25.) – olvashatjuk a szlovák szerző, Peter Balko kisregényében, amely egy igaz barátság, egy plátói szerelem, az íróvá válás, és mindezek eredményeképp egy sorsfordító, felnőtté tevő tragédia bekövetkeztének története.

Guillaume Musso: Regényélet. Fordította Füsi Lídia. Park Könyv­kiadó, Budapest, 2021, 224 oldal, 3999 Ft

Mire teljesen átérezzük Flora kislánya eltűnése miatt érzett fájdalmát, kiderül: az írónő „csupán” egy másik szerző, Romain Ozorski regényének a hőse. Annak a párizsi írónak a szereplője, aki mind mostanáig abban a hitben élt, hogy íróként hatalma van a szereplői felett: „amikor írtam, mindenható voltam” (163.) – vallja eddigi pályafutásával kapcsolatban.

Bogdan Suceavă: Éjszaka valaki meghalt érted
Király Farkas: Sortűz
Mihai Radu: Átszivárgás
Ruxandra Cesereanu: Angelus

Vanessa Springora: Be­le­egye­zés. Fordította Tótfalusi Ágnes. Helikon Kiadó, Budapest, 2021, 185 oldal, 3499 Ft

A „vadász” tehát épp a lány messziről ordító apakomplexusát és az irodalom, az olvasás iránti szenvedélyét kihasználva tudja őt elcsábítani, aki kezdetben – a férfi részéről is igaz szerelmet feltételezve – lubickol a befutott író társaságában, s tegyük hozzá, a karjaiban is. Az viszont szintén a koraérettségét mutatja, hogy bő egy év leforgása alatt ki is tud ábrándulni a környezete által következetesen „mocskos pedofilnak” (73.) titulált íróból.

Iva Pekárková: Ide a pénzt. Fordította Forgács Ildikó. Napkút Kiadó, Budapest, 2021, 297 oldal, 3490 Ft

A naivitás azonban New York városában csak addig „kifizetődő”, amíg az adott bevándorló komoly bajba nem kerül. Ez a baj először a Jindriskához képest másképp hiszékeny, de az amerikai életérzéssel szintén össze nem egyeztethető naivitással megáldott Talibét éri utol. Aki New York városába azért hozta magával a rituális varázslatait és az amulettjét, hogy ezek védjék meg a lövedékektől és a rossz szellemektől egyaránt. Csakhogy, miután Talibéról mégse pattan vissza az egyik golyó, az afrikai törzsből ide emigráltak, plusz a kelet-európai „feleség” is kénytelen feltenni azt a most már álnaiv kérdést, hogy „lehet, hogy az egész amerikai kontinens valamiféle zavaró elektromágnes volt, ellenséges terület, ahol a Maliból származó, megbízható, jól bevált varázslatok többé nem működtek? Lehet, hogy az amulett erejét az a nevetséges kapu szívta ki a reptéren, amely sípol, amikor átmész rajta?” (178.)

Wiesław Myśliwski: Értekezés a babfejtésről
Vigdis Hjorth: A tanárnő dala
Matĕj Hořava: Pálinka
Pasi Ilmari Jääskeläinen: Dombvárosi rejtekjáratok