Biztonságban vagyok, suttogta maga elé, még akkor is, amikor beköszöntött a kegyetlen tél, amikor mindent rideg és hűvös hótakaró borított, amikor még a szárnyas jószágok is gondoskodásra szorultak. Fehér özvegy egyre sápadtabb lett. A vérpiros rózsák is megfeledkeztek a szépségápolásról, vacogtak, dideregtek, szenvedtek a jeges széltől, reggeltől estig s egész éjszaka. De összebújtak. A különc fehéret nem hívta senki.

► Iglódi Csaba: Dreher-szimfónia. Kom­lótól a koronáig. Családregény négy tételben. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2023, 432 oldal, 6990 Ft

Iglódi Csaba első regényében nem kis feladatra vállalkozott. A Dreherek négy generációjának szimfóniáját megkomponálni még gyakorlott muzsikusnak sem lenne egyszerű. A szerző kiválóan teremti meg a korabeli Bécs és környéke nyüzsgő, színes miliőjét, és remekül ábrázolja az egyes figurákat is. Miként a kötet elején írja, a Dreher-szimfónia a képzelet műve, valós személyeket mutat be, valós történelmi eseményeken alapul, ám természetszerűleg fikciós elemeket is tartalmaz, és kitalált karakterek, vélt és lehetséges találkozások is színesítik a békésen hömpölygő, érdekfeszítő elbeszélést. Ami ugyan néha megdöccen egy-egy oda nem illő szófordulat, túlságosan mai kiszólás miatt, ám összességében jól illeszkedik az általunk elképzelt korszak hangulatához.

► Papp Dóra: Rúnatánc. Ciceró Könyvstúdió, Budapest, 2022, 432 oldal, 4990 Ft

Norbi és Míra kapcsolatának alakulása nem zökkenőmentes, holott még a lány bálványával, a Berlinben élő dán énekessel, Agnes Obellel is sikerül összefutniuk, és közös képet készíteniük, a fiú szemfülességének köszönhetően. Az apróságnak tűnő, máskor azonban nagyon is veszélyes, Szepesre igen jellemző kalandok és konfliktusok végig fenntartják a figyelmet. A vakcina mellékhatásairól, a vírustagadókról, a chatcsoporton belüli vitákról és összetűzésekről, a graffitiző vandálokkal való verekedésekről, a járvány miatti távolságtartásról szóló epizódok mellett egyszer csak megjelenik egy új, a világot megrengető és megrendítő történés, ami nem csak Norbiék életét befolyásolja: Oroszország Ukrajna elleni háborúja.​​​​​​​

Amikor Zöldmedve leült írni, sokszor úgy érezte, nem kap levegőt. Igyekezett fölidézni az Irmától tanult meditáció szövegét, de nem sikerült. Csak annyi jutott eszébe, hogy „friss vér áramlik szét ereimben”, de hogy ezzel mihez kezdjen, azt nem tudta. Friss vér? No, jó, de honnan, hogyan lesz friss, tépelődött magában, miközben behunyt szemmel feküdt a zöld, csigamintás ágyon. Gondolatai folyton elkalandoztak. Zöld, csigamintás ágy? Hiszen azt még Nagymedvével vették, mert megtetszett nekik a szín és a minta. Arra nem gondoltak, hogy hosszú távon vajon beváltja-e a hozzá fűzött reményeket.

► Miklya Luzsányi Mónika: Vérvonal – Étienne könyve. Móra Könyvkiadó, Budapest, 2022, 344 oldal, 3999 Ft

Még a legszörnyűbb disztópiákban is felsejlik a remény, és a szereplők között található egy-két angyali karakter. Az irgalmas szamaritánus e történetben Horác, aki a Kapun kitetteket a barlangjába viszi, ahol esélyt kapnak a túlélésre. Vajon a szerző fejében megfordult Berzsenyi Horác című versének néhány sora? „Holnappal ne törődj”, „míg lehet, élj s örűlj”.

► Mészöly Ágnes: Hanga és Vár­kony. Illusztrálta Horváth Ildi. Cer­ka­bella Kiadó, Szentendre, 2022, 564 oldal, 4990 Ft

A fiú egyébként azért futott össze a folyosón Hangával, mert Éva néni épp kizavarta a természetrajzóráról. Hanga már az első pillanatban megállapította a viseltes pulcsiról, hogy Várkonynak valószínűleg két bátyja van, és hogy biztosan renitens módon viselkedett, azért kell a folyosón lézengenie kabát és iskolatáska nélkül. A sorozatban e furcsa páros nyomoz majd mindenféle bűntett után, ám közben csupa-csupa nagyon is életszerű helyzetet tapasztalhatunk meg. Mészöly Ágnes remekül ábrázolja a családi viszonyokat, a gyerekek közötti rivalizálást, szimpátiát, ellenszenvet. Látszik, hogy nagyon jól ismeri a tizenévesek világát, és igen érzékenyen közelít a kamaszok és a családok problémáihoz, mindennapi dilemmáihoz.

Mészöly Ágnes: Megrajzolt gyilkosságok. Krimi ma sorozat. Prae Kiadó, Budapest, 2022, 412 oldal, 4350 Ft

A történet lassan halad előre, ám közben feltárul előttünk Budapest huszonegyedik századi, már a Covid-járványt követő arca. A szereplők gyakran zsúfolódnak föl egy-egy metrópótlóra, a „négyeshatosra”, vagy épp az állandó útjavítások miatt keletkező betonszigetek között szökdécselnek, olykor körömcipőben, máskor meg szolgálati autó hiányában is a buszsávban száguldanak, manővereznek. Igazán élethű a főváros jelenének – főként egyes kiskocsmák vagy vendéglátóhelyek – ábrázolása, és akár érdemes lenne térképen követni, merre járt például Gota vagy Gyulai Domonkos őrmester, azaz a felemás bakancsos nyomrögzítő. Wekerle-telep, Gellért tér, Petőfi híd, Aradi utca, Diós árok, Normafa, Szondi utca, a Teve utcai rendőrpalota vagy épp Pestszentlőrinc, Budaörs, Budakeszi, Dunabogdány.

Alekszandra Marinyina: A szóművész
Julija Jakovleva: Jön a vadász, meglátja
Yrsa Sigurðardóttir: A baba
Gráczer L. Tamás: A háromfa hölgye

Mintegy két éve már, hogy minden egyes nap éppen 12 óra 22 perckor néz rá a konyhai rádió piros színű számlapjára. A rántást készíti elő, krumplit pucol, vékonyan, ahogyan a nagyanyja tanította, vagy már mosogat, mert a korai ebédet követően szeretné mielőbb tisztán hagyni a terepet. 12:22 – villog kérlelhetetlenül a kijelzőn. Ez az a dátum, hónap, nap, amikor a férfi megszületett. December 22-én, karácsony előtt néhány nappal. S abban az esztendőben éppen péntekre esett e nap. Krisztus kereszthalálának napjára. Jó ómen? Ki tudta ezt akkor.

► Vészits Andrea: Boszorkánysziget 28 73. Időfutár-sorozat. Pagony Kiadó, Budapest, 2022, 308 oldal, 5490 Ft

Vészits Andrea miközben maradandó és nem mindennapi emléket állít dédnagyapjának, igazi huszonegyedik századi történetet ír, ami tökéletesen illeszkedik a szerzőtársaival megalkotott Időfutár-sorozathoz. Fontos szerep jut a már jól ismert négylábú, vöröses szőrű Schrödingernek, és bekapcsolódik a képbe Russzó is, az éjfélkor és fényes nappal is kukorékolni képes vörös tollú kakas. Az egyik rokon, Etica pedig igazi gyöngyszem. Az egyik legszerethetőbb karakter a könyvben. Fájdalmasan mosolyodik el az ember arra a kijelentésére, hogy „Csillagom, én csak bolond vagyok, de nem hülye.” (268.)

► Tóth Krisztina: Ezt jól kifőztük! Illusztrálta Hajba László. Manó Könyvek, Budapest, 2022, 64 oldal, 2690 Ft

A sorozat első kötete a Legyünk barátok! címet kapta. Ekkor kerül egy udvarba, egy családhoz Malac és Liba. Kis gazdájuk, Gáborka mindenben segíti őket. A szülők is kedvesek, ám a lényeg, hogy a két jószág örökké tartó szövetséget köt egymással, és onnantól kezdve izgalmas, sokszor már-már szürreális kalandokban lesz részük. Hol Liba a kíváncsibb, s belevonja Malacot az ismeretlenbe, hol meg fordítva. A sorozatban eddig hét kötet jelent meg: Legyünk barátok!; Fogjunk verebet!; Csavarogjunk együtt!; Gatyát fel!; Várjuk a karácsonyt!; Nyomozzunk! A legújabb az Ezt jól kifőztük! címet viseli, és ugyanúgy megnevettet, elgondolkodtat, mint az előzők. Rendkívül szórakoztató, egyedi – különösen Malac „beszólásai” tetszenek. Például amikor Liba megkérdezi tőle, minek turkálgat folyton. Mire Malac: „Hogyhogy minek? Azért, mert jólesik. Csiklandozza a földecske az orromat. Fenséges érzés hemperegni a sárban!” (7.) 

Macskák mesés könyve. Szerkesztette Lovász Andrea. Illusztrálta Szabó Imola Julianna. Cerkabella Kiadó, Szentendre, 2021, 224 oldal, 4490 Ft

Hiányérzetem lenne, ha a kötetbe nem került volna be Bálint Ágnes, aki a Frakk-történetekben a két cica, Lukrécia és Szerénke jellemét is igen plasztikusan ábrázolta, és jó, hogy nem feledkezett meg a szerkesztő Csukás Istvánról sem, aki Mirr-Murr kandúr figuráját életre hívta. Macskaügyi szempontból azt hiszem, előkelő helyen állnak e négylábúak, és ha bárki belegondol, miként állítana össze egy hasonló tematikájú kötetet, ezeket a szereplőket biztosan nem hagyná ki. A magyar meseirodalom legismertebb macskái vélhetően Szeréna és Lukrécia, Mirr-Murr és Oriza Triznyák, valamint Csizmás Kandúr és Vacskamati. Ja és persze a tudós macskája, Arany János teremtménye. De gondolhatunk Móricz Iciri-picirijére is, amiben egy iciri-piciri kis macska és ökrei „randalíroznak”.

Kovács Lajos: Évi rendes szabadság. Kovács Lajos művei, IV. kötet. A kéziratot gondozta, szerkesztette, valamint a jegyzeteket írta Bombitz Attila. Sajtó alá rendezte Fritz Gergely, Füzi Péter, Szinger Ádám. JATEPress, Szeged, 2021, 492 oldal, 4990 Ft

Kovács Lajos 1984 és 1998 között hat ifjúsági regényt írt. Álljanak itt a címek, hátha valakinek épp most támad kedve, hogy fölfedezzen egy fölfedezésre méltó alkotót… Nyolcadikba járni áprilisi tréfa (1981), Megmarad a meseház (1984), Ez mind az én kutyabajom (1987), Anyák napján szeretettel apának (1990), Ráadásnap a szupersztárok cirkuszában (1994), Fülbemászó mesék (1998). Valamennyiből az érzékeny, mindenre odafigyelő tanár és szülő karaktere bukkan elő, vagyis hogy a szerző egyszerre tudott azonosulni a kamaszok és a velük nagy nehezen boldoguló felnőttek gondjaival, gondolataival, érzéseivel. Kovács Lajos lelke mélyén rendkívüli pszichológiai érzékkel, megkérdőjelezhetetlen éleslátással rendelkezett. Az ifjúságról és nem csak az ifjúságnak szóló írásai remekül ábrázolják a suliban kialakult konfliktusokat, a sajátos és életre szóló diáksztorikat. Nincs olyan ember a földön, aki ne találkozott volna valamely, Kovács Lajos-novellában vagy -regényben megjelent szituációval…

Wéber Anikó: Az ellenállók vezére
Mészöly Ágnes: A királyné violája
Huszti Gergely: Mesteralvók viadala
Navigátor 3.

Kertész Erzsi: Az átutazó. Prae Kiadó, Budapest, 2020, 424 oldal, 3490 Ft

A krimi műfaja – úgy látszik – nem áll távol szerzőnktől, s erre bizonyság első felnőtteknek írt regénye, Az átutazó is. Némiképp félve vettem kézbe, tartva attól, hogyan birkózik meg az író a nem kis feladattal – hiszen gyerekeknek írni úgy, hogy azt a felnőttek is élvezzék, egészen más írói stratégiát kíván, mint elsődlegesen a tizennyolc fölötti korosztályt megcélozni. Első olvasásra jó pár szerkesztői hibát fedeztem föl, s egyre több kérdés fogalmazódott meg bennem, vajon miért nem beszélték meg az egyes, számomra szembetűnő problémákat. Néhol csak apróságokat kellett volna javítani (például a valami van a füle mögött és a vaj van a fején szóláskeveredést), másutt a kevésbé kidolgozott párbeszédeket lehetett volna feszesebbé tenni.

Dávid Ádám–Finy Petra–Gévai Csilla–Kertész Erzsi–Majoros Nóra–Mészöly Ágnes–Miklya Anna–Nyulász Péter: Találj ki! Betűtészta könyvek, 2019, 296 oldal, 2990 Ft

Mészöly Ágnes–Somogyi György–Szélesi Sándor–Turbuly Lilla: Találj ki Hollywoodból! Betűtészta könyvek, 2020, 296 oldal, 2990 Ft

Mostanság egyre népszerűbbek a szabadulószobák. A virtuális térben évek óta kedveltek azok a játékok, amelyekben különféle tárgyakat összegyűjtve, kacifántos feladatokat megoldva lehet kijutni egy-egy zárt helyiségből/épületből, legtöbbször a logikára hagyatkozva, de olykor váratlan és egészen egyedi összefüggések figyelembevételével. A lényeg: számít a jó megfigyelőképesség, a kiváló memória és persze a súrlódásmentes csapatmunka. A Találj ki! helyszíne voltaképpen felfogható szürreális szabadulószobának.

Látni a láthatatlant. A pohár mögött ezüstösen csillant meg valami. Istent nem ilyennek képzelte. Sokkal inkább aranyszínű ragyogásnak. Éles és szemhunyorgató, mégis barátságos ragyogásnak, ami mindent betölt. A száműzött denevérek lakta barlangok sötétjét is. A rozmaringgal, szappandarabkákkal illatosított ruhásszekrények mélyét is. A fájdalomtól zord, mogorva szíveket is. A tétován kételkedő, csalódott lelkeket is. Nem csak odafönt. Idelent. S ha megszomjazunk, Isten asztalán mindig ott a pohár, benne áttetsző folyadék. Víz. Hűs, akárha egy zalai falucska kútjának mélyéről húzták volna föl, mohos favödörben.

Huszti Gergely: Mesteralvók hajnala
Király Anikó:Csak barátok?
Hazudós
Berg Judit: Drifter

Csurgó Csaba–Kalapos Éva–Mé­szöly Ágnes–Miklya Lu­zsá­nyi Mónika–Molnár Krisztina Ri­ta–Sohonyai Edit–Turbuly Lilla: Plá­za­foglyok. Betűtészta Kiadó, Budakeszi, 2018, 212 oldal, 2890 Ft

A Plázafoglyok rendkívüli erővel vonzza és tartja éberen a figyelmet, akár a sci-fik és horrorfilmek. A szerzők előszeretettel élnek is filmes eszközökkel és hátborzongató képekkel. „…ez a valami olyan hangon berreg, mint a betontörő kalapács, áthalad a koponyámon, visítva jajgatnak tőle a fogidegek, végigszáguld rajtuk, mintha árammal sokkolnának, összerándul az arcom, összeharapnak a fogaim. Neeeeeee!” (52.) Vagy a megvadult próbababák támadásakor: „Először csak a hatékonyágra megyek, levagdosom a bábuk lábait, aztán elkezdem élvezni a vértelen öldöklést, és kipróbálok néhány trükkösebb dolgot is.” (79.) „Egy félig vak öregasszony mered rám, a szeme, mint a romlott tej. Nem is ruha van rajta, csak valami mocskos, földszagú, foszladozó lepel. Ezernyi ránc szabdalja az arcát, foghíjas vigyorba torzul a szája, és felém nyújtja a nyelvét.” (91.)

Mészöly Ágnes: Vágod?
Erdős Zsuzsanna: Még sincs vége
Király Anikó: Strand, papucs, szerelem
Magyar mesék lázadó lányoknak