ÉLET ÉS IRODALOM

Csáki Márton

A felvilágosodás árnyai

Abdulrazak Gurnah: Utóéletek. Fordította Neset Adrienn. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2022, 384 oldal, 4399 Ft

Szűkebb közösségében, amelyet gudzsaráti muszlimok, a „faji hierarchiában” afféle köztes helyet elfoglaló betelepülők alkotnak, senki sem érintetlen a traumáktól, miképp az „őshonos” előítéletektől sem; világra jövetelük ténye egyáltalán nem garancia arra, hogy a minden érzelmet felülíró kapzsiság és rokoni kötelékek szorításában valóban kezdetét veheti életük. Gurnah érzékletesen ragadja meg az úr-szolga viszony komplexitását, illetve azt, hogy a szereplői sorsát meghatározó gyarmati hatalomgyakorlás miként araszolt a nyers erőszaktól a biopolitika felé. Nem idealizálja a gyarmati uralmat megelőző és azt követő időket, ugyanakkor sokkal nagyobb empátiával fordul e kudarcos történelem felé, mint rosszmájú pályatársa, Naipaul, akinek munkássága egyébként meghatározó volt számára.

Tovább

Képolvasás

Giorgio Agamben: Studiolo. Fordította Darida Veronika. Kijárat Kiadó, Budapest, 2022, 112 oldal (25 színes képmelléklettel), 3900 Ft

Hogy miben is áll az „agambeni gépezet” sajátos működése, az az írásai közül egyébként nem különösebben kiemelkedő Studiolo apró műelemzéseiből is érzékelhető, mivel e gyűjtemény többet árul el az agambeni észjárásól, mint arról a huszonegy alkotásról, melyeket azon a fontos tényen kívül, hogy mindegyikük az európai civilizáció talaján sarjadt, egy dolog köt össze és avat valamiképpen jelentőssé: a szerző tekintete. Minden irónia nélkül mondhatjuk ugyanis, hogy Agamben alighanem bármiben – szövegekben, festményekben, rítusokban, gesztusokban stb. – képes érzékelni az általa kutatott esztétikai, etikai vagy antropológiai távlatokat.

Tovább

Ex libris

Roberto Calasso: Ka

Giorgio Agamben: Ami Auschwitzból marad

Levan Berdzenisvili: Szent sötétség

Agi Mishol: Anyanyelv

Tovább

Michaux, a nyelv túsza

Henri Michaux: Ecuador. Fordította Juhász Katalin. Bozóthegyi Kiadó, Budapest, 2017, 150 oldal, 2900 Ft

Michaux élete végéig írta játékosan démonikus, baljós humorú, lidérces fantáziafutamait, a pusztán meghökkentő szó- és képalkotás módszertanát azonban sosem érezhette teljességgel kielégítőnek. Ettől is egyre távolabb került első nagyobb, 1927-es, eredetileg csak Ecuadorba tervezett, végül másfél éves dél-amerikai bolyongássá nyúló utazása alkalmával, de még inkább az 1930–1931-es távol-keleti útja során. Ahogy mondja magáról, „fura utazó” volt… az ecuadori útra csak költő barátja, Alfredo Gangotena unszolására vette rá magát. Nem valami különös nosztalgia hívta az országba, nem vonzotta az egzotikum, sem a kaland (noha volt benne része), mint mondjuk Cendrars-t, aki épp ugyanakkoriban járta a brazil vadont; nem ásta bele magát az idegen kultúrába, még a bennszülöttek sem érdekelték igazán.

Tovább

Nyaktilóval filozofálni

Horváth Márk–Lovász Ádám: Látomások a lefejezésről – Georges Bataille filozófiája. Savaria University Press, Szombathely, 2017, 208 oldal, 3000 Ft

A kötet meggyőzően váltja be ígéretét, tudniillik annak bizonyítását, hogy Bataille-nak a „felvilágosodás dialektikáját” magába sűrítő életművében minden látszat, azaz minden tépettsége és – az ő egyik kulcsfogalmával élve – heterogenitása ellenére egy átfogó, az élet- és szellemvilág radikális újrarendezését kínáló vízió sejlik fel, messze túlmutatva az óromantikus, dekadens, halálvágytól átszínezett modernitáskritikák toposzain.

Tovább