Egy fecske

Magyarországon hites bányamérő az a személy lehet, akinek a 12/2010. (III. 4.) KHEM rendeletben meghatározott szakirányú felsőfokú szakképzettsége és szakmai gyakorlata van, sikeresen letette a szakmai minősítő vizsgát, nem áll a bányamérői tevékenység folytatásától történő eltiltás hatálya alatt, és akit a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal a Hites bányamérők nyilvántartásába felvett.

Ám ez még mind nem elég. Ahhoz, hogy a hites bányamérő hitesen mérhesse a bányát, előbb még esküt is kell tennie. Az eskü szövegét a fönt jelzett rendeletből ismerhetjük meg: én, Tüdő János, esküszöm, hogy hites bányamérői tevékenységemet Magyarország Alaptörvénye, a hatályos jogszabályok előírásai és a szakmai és etikai normák szerint lelkiismeretesen stb.


Váncsa István
  • Koltai Tamás búcsúztatása
    2015-08-04 18:00

    Szerdán szűk családi körben eltemették Koltai Tamás színikritikust.
    Barátai, kollégái, pályatársai, olvasói augusztus 4-én, 18 órakor vehetnek búcsút a Jászai Mari-díjas színházi szakembertől, a Színház című folyóirat főszerkesztőjétől, az Élet és Irodalom és a 168 Óra kolumnistájától.
    A nyilvános megemlékezésre a Bajor Gizi Színészmúzeum–OSZMI (XII. kerület, Stromfeld Aurél út 16.) kertjében kerül sor.
    (A Magyar Színházi Társaság közleménye)

  • Az Arcanum digitalizálta a Holmit
    2015-12-31 14:47

    A 2014-ben megszűnt Holmi folyóirat teljes anyaga (1989–2014) hozzáférhető mostantól az Arcanum oldalán, kereshető PDF formátumban, itt: http://apps.arcanum.hu/holmi 

    A Holmi emellett tovább dolgozik saját honlapján a teljes anyag internetes, HTML formájú megjelenítésén.

  • Nappali ház
    2016-04-07 09:49

    A Nappali ház művészeti és irodalmi szemle összes száma (1989–1999) elérhető az alábbi linken: http://apps.arcanum.hu/

Feuilleton
De ugye, kérem, itt szabadság van?

Úgy gondolom, hogy összetett és koncentrált figyelmével, szilárd és sérülékeny személyiségstruktúrájával, elegánsan szkeptikus, kitartott indulatosságával Márai Sándor naplója a magyar nyelvű prózairodalom egyik legjelentősebb szövege. Márai egy nagy élet munkájával próbálta bizonyítani, amit elsősorban talán csak ő állított igazán: hogy létezett kultúrahordozó magyar polgárság. 

Szilasi László
Interjú
„A felzárkózás magyarul azt jelenti, elkülönítés”

Tavaly februárban a Nyíregyházi Törvényszék – első fokon, nem jogerősen – törvénysértőnek és ezért megszüntetendőnek ítélte a kormányzati romapolitika zászlóshajójaként kezelt, a Görög Katolikus Egyház fenntartásában működő nyíregyházi Huszár-telepi iskolában zajló, felzárkóztatónak nevezett, ám szegregált oktatást. A perben, amelyet az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) indított, másodfokon a Debreceni Ítélőtábla hozott ítéletet, helybenhagyva az első döntést, amely ezáltal jogerőre emelkedett. Végül idén áprilisban a Kúria mindkét korábbi döntést hatályon kívül helyezte, és a vallásgyakorlás jogának elsőbbségére hivatkozva elutasította a CFCF keresetét.

Az első fokon hozott döntést követően Ujlaky András akkor még a pert kezdeményező CFCF kuratóriumi titkáraként ugyanitt a következőket mondta: „Úgy látom, a kormányzat szándéka szerint az európai uniós roma programot egyfajta szegregáló megközelítéssel teljesítené. Amit azért vállal és prezentál ekkora magabiztossággal, mert tudja, hogy a választókat megnyugtatja a »felzárkóztatás« kifejezés. Azonnal megértik belőle, hogy nincs okuk izgulni. Mert nem fogja azt jelenteni, hogy a gyerekem egy cigány gyerek mellett fog ülni az iskolában. És nem fogja azt jelenteni, hogy az utcámba, esetleg épp a házam mellé egy cigány család fog beköltözni. Mert a cigánytelepet nem megszüntetjük, hanem komfortossá tesszük, az iskolát nem integráljuk, hanem felzárkóztató iskolát nyitunk a telepen, és nem kell a versenyszférában lévő munkahelyeken sem aggódni, mert a cigányok közmunkára járnak. Ezek után már csak az a kérdés, ezt így megvásárolja-e tőlünk az Európai Unió.”

Rádai Eszter