Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint azért kell bevezetni a netadót, mert túl sokan bújnak ki a telefonadó fizetése alól azzal, hogy az interneten ingyen telefonálnak. A miniszter indoklása nagyjából másfél órán át állt meg a lábán, kormánypárti társai Kövér házelnökkel az élen ugyanis módosították az álláspontot, amennyiben a netadó nem is adó, hanem csak „egy meglévőben egy új tényállás”.

Ez a napnál is világosabb, az országban egyedül az a három napon belül kétszer is demonstráló több tízezer rebellis meg a netadó elleni megmozdulásokat lelkesen üdvözlő több százezer lájkoló nem tudta appercipiálni, a magyarság többsége azonban igen. Olyannyira, hogy a kormány nem is tartotta szükségesnek ellenfelvonuló civil békemenet indítását. 

A moszkvai egyetemi hallgatók, a Karatigin ikrek arra áhítoztak, hogy híresek legyenek. Így kerültek egy tévés vetélkedőbe. A műsorvezető váratlanul azt kérdezte a lányoktól, hogy mit jelent a „holokauszt”. A lányok tanácstalanul néztek egymásra, fogalmunk sem volt, de hogy ezt ne kelljen beismerniük, némi tanakodás után azt válaszolták a hangzásból következtetve, hogy a holokauszt egy tapétaragasztó. Ez adta Mumin Sakirov filmrendezőnek az ötletet, hogy elvigye őket, akik még soha ki nem tették a lábukat Oroszországból, az auschwitzi emlékhelyre, és szembesítse őket a XX. század egyik legnagyobb borzalmával. A lányokban barakkról barakkra haladva növekszik a borzalom a látottak miatt. Hazatérve felháborodva kérdezik édesanyjuktól, hogy miért nem beszélt nekik erről soha, mire az édesanya csodálkozva azt válaszolta, hogy ő maga sem hallott erről. A filmrendező a lányok történelemtanárát is megkérdezte, aki úgy nyilatkozott, hogy „bár volt szó a holokauszt­ról a történelemórán, de ez soha nem volt népszerű téma”. 

Vásárhelyi Máriaa szerző további cikkei tovább tovább