SZÉP MAGYAR SZÓTÁR
PÁRATLAN OLDAL - LI. évfolyam 33. szám, 2007. augusztus 17.
tudálékos: A férfi tudálékos kisfiával autózott hazafelé, mikor egyszer csak bekattant a kormányzár. A férfi üvöltözve rángatta a kormányt, de a fia rászólt. Ugyan, apa, ne pánikolj! Olvastam az interneten, hogy a mi kocsinknak ez típushibája.
kópé: Nagy kópé volt az öreg úszómester, éjszaka lyukakat fúrt a női öltöző léceibe, és ledugózta őket. Másnap a takarítónő futva jelentette az igazgatóságon, hogy valaki olyan erős bort ivott a női napozó mögött, hogy a dugók belerobbantak a deszkákba.
tudás: A tudás hatalom a félelem felett, amely a világ megismerhetetlensége miatt fogja el az embert. Viszont a félelem, mondta a prof, a megismerés hajtómotorja. Na, ezt adják össze!
koplal: Ha a növények képesek vízzel és fénnyel táplálkozni, akkor neki miért ne sikerülne, gondolta az asszony, s fokozatos koplalásba kezdett. Három hónap teltén úgy nézett ki, hogy sikerül a kísérlete, mikor a talpán apró hólyagok jelentek meg. Az orvos megállapította, hogy a lába hamarosan gyökeret ereszt.
tudat: Ha az ember tudatában van a világ létezésének, ez a tudás nem lehet kizárólag az emberé, magyarázta a professzor, tehát a világnak is tudnia kell saját létéről.
kopó: A kopók a csirketolvaj nyomában jártak, aki, hogy megmeneküljön, megszabadult a zsákmánytól. A csirkék innentől saját lábukon menekülhettek az üldözők elől.
tudomány: A tudomány nyelve nehezen érthető az átlagember számára, mesélte a professzor, legalább annyira, amennyire az átlagember nyelve érthetetlen a tudósok számára.
kopog: A férfi háta mögé csapta a csokrot, a csengőre emelte a kezét, aztán mégis kopogott. Az ajtó kinyílt. Egy magas, szakállas férfi állt mögötte. Jöjjön bátran, mondta, nyugodtan használhatta volna a csengőt, a feleségem nem alszik.
Podmaniczky Szilárd