búcsúzik: Amikor a család kórházi látogatásra ment, gyakran vitték magukkal a fiút. Soha nem tudott mit mondani, csak nézte a beteget, és hallgatta a beszélgetést. Föltűnt neki, hogy akitől úgy búcsúztak el, hogy hamarosan táncolni fogunk, azt soha többé nem látta.
furfangos: A furfangos róka addig dicsérte a holló hangját, mígnem énekelni kezdett, ám ekkor a sajt a földre hullt a csőréből. A róka fölkapta és elszaladt vele. Csak az odújában jött rá, hogy a sajtot nem szereti.
hunyorog: A Nap lassan alászáll a tengerparton. A férfi kezét szeme fölé tartva hunyorog a távoli sziget felé, melynek teste gombaként magasodik ki a vízből. Elképzeli a víz alatti sziklákat, a víz hatalmas tömegét. Nem sokkal később süteményt eszik, odakint besötétedik. Az úton hazafelé megtalálja zsebében egy gyerekkori fényképét.
kiválasztott: A férfi sokáig azt gondolta magáról, hogy kiválasztott. Hogy különös feladat vár rá, amit egyedül ő tud végrehajtani. Nyolcvan felé járt, mikor megértette, hogy a dolga nem volt más, minthogy e gondolattal átsegítse magát az életén.
tökmindegy: Színházba készült a család. Az asszony a szekrény előtt töprengett, mit vegyen föl. Tökmindegy, tanácsolta a férje szmokingban. Már hogy lenne az, méltatlankodott a nő. S megtalálta a tavalyi vízilójelmezét.
budi: A budi a tyúkudvar végén állott, tetejét piros cserép fedte. Az ajtó fölött két lyuk nézett előre, ahol gondtalanul szellőzhetett a helyiség. A tyúkok érdeklődve lestek a deszkák közé, el nem tudták képzelni, mi lehet odabent.
furgon: A furgon a kávéház elé hajtott a havas járdára. A sofőr kipattant belőle, megivott egy kávét, és máris távozott. Rakománya nyolc mázsa könyv volt, amit egy isten háta mögötti szeretetotthonba szállított, ahol elromlott a központi fűtés.
hupikék: Az asszony úgy válogatta össze ruháit, hogy hupikéktől a lilás narancsig minden szín meglegyen rajta. Aztán mégse ment le az utcára. Attól félt, bolondnak nézik. A múltkor se tudtak mit kezdeni a hajába tűzött mikrofonállvánnyal.
Podmaniczky Szilárd