Mögé néz

„Végezetül azt szeretném mondani Önöknek, hogyha a jövőt tapogatjuk, akkor (...) bármi megtörténhet, és a bármit elég nehéz definiálni” – mondta a kormányfő Tusnádfürdőn, majd így folytatta: „(...) Megtörténhet az, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy az Egyesült Államokban – tegnapi hírt láttam – az Egyesült Államoknak talán a Szenátusa, az is lehet, hogy a Szenátus és a Képviselőház együtt úgy döntött, hogy beperli az amerikai elnököt folyamatos hatáskörtúllépés miatt. És amikor ezek mögé nézek, kiderül, hogy nemhogy beperlik, többször elítélték már az amerikai elnököt hatáskör túllépése miatt... Képzeljék el Magyarországon, amikor a parlament beperelné a magyar miniszterelnököt hatáskörtúllépés miatt, és akkor a bíróság el is ítélne. Meddig tudnék én hivatalban maradni, tisztelt hölgyeim és uraim?” 


Kovács Zoltán
Publicisztika
Feuilleton
A kritikai műfaj és az internet

Létezik az aggodalom, hogy az online írás korában a kritikai műfajok veszélybe kerülnek, mert relativizálódnak. Az online média ugyanis befogadóbb, alacsonyabbak a költségei és kevésbé hierarchikus, mint a klasszikus nyomtatott és elektronikus médiák. Bár az internetes nyilvánosság jellegzetes töredezettsége határokat szabhat a tudománykritika és a műkritika klasszikus formáinak, nem szükségszerű, hogy ezek új, online formái, valamint a kritikai magatartás, a polémia, a vita mint olyan is veszítsen jelentőségéből. 

Szilágyi-Gál Mihály
Próza
Interjú
„Isten majd szétválogatja őket”

A XX. század egyik legdöbbenetesebb magyar története sokáig majdnem ismeretlen volt Magyarországon éppúgy, mint a nagyvilágban. Lipsitz Imre debreceni egyetemista Nagyváradon, a magyar és német katonai jelenlét végnapjaiban kommunista sejtet vezetett. 1944 augusztusában döntést hozott arról, hogy a sejt egyik tagjának, egy Izsák Éva nevű, tizenkilenc éves zsidó lánynak öngyilkosságot kell elkövetnie, nehogy meggondolatlan viselkedésével lebuktassa a többieket. Izsák és a csoport egy másik tagja átvonatozott Debrecenbe, ahol a Nagyerdőben a lány engedelmesen bevette a ciánkapszulát. Lipsitz, miután Lakatosra magyarosított, Budapesten pengeeszű, dogmatikus marxistaként vetette bele magát a kultúrpolitikába. Szerepet játszott az Eötvös Collegium szétverésében. Moszkvában fizikusnak tanult, hazarendelték, Recskre került. Itt besúgónak állt, és az ÁVH ügynöke maradt 1956-ig, majd a forradalom után Angliába emigrált. A London School of Economics oktatója lett. Bizonyítékok és cáfolatok című alapműve nyomán a tudományfilozófia legnagyobb alakjai, Paul Feyerabend, Thomas Kuhn, Karl Popper mellett emlegetik Lakatos nevét. Történetét két évtizedes kutatómunka eredményeként Alex Bandy (Bándy Sándor) írta meg, aki 2002-ig az amerikai AP hírügynökség budapesti tudósítója volt. A könyvet az Akadé­miai Kiadó 2010-ben jelentette meg angolul, nemrég pedig bővített, átdolgozott változatban magyarul, A Csokoládé-gyilkosság címen.

Széky János
Vers
Páratlan oldal