Apáról fiúra

A nyolcvanas évek legelején az MTI gazdaságpolitikai rovatában dolgoztam ifjú tudósítóként. Egy alkalommal sajtótájékoztatóra küldtek, valamelyik miniszterhelyettes ismertette tárcája álláspontját, miszerint meg kell fogni az inflációt.

  Akkoriban az volt a szokás, hogy a délelőtti eseményről rövid, pár soros gyorshírt kellett adni a helyszínről, majd délután leadni a részletes beszámolót. Mire beértem az MTI Naphegy tetején álló épületébe, már állt a bál. A turnusvezető személyesen fogadott az ajtóban, hogy miként képzelem én ezt a szakmát, kétszer írtam le a gyorshírben azt a szót, hogy infláció. De hiszen a miniszterhelyettes használta ezt a kifejezést, mutattam a szolgálati kismagnóra, ám nem volt szükség bizonyítékra: a turnusvezető karon fogott, s elmagyarázta, olyan szó, hogy infláció, nincsen. Ezt nem tudtam. Addig csak arról volt tudomásom, hogy az MTI-ben a szegénység szó ismeretlen (akkoriban már működött a Solt Ottília-féle Szegények Tanácsa), s hogy Farkas Bertalan űrkabinját nem fellőtték, hanem Föld körüli útra bocsátották.

– Hol van ilyen lista? – kérdeztük mi, fiatal tudósítók, a tiltott szavak és kifejezések felől érdeklődve. – Nincs ilyen lista – felelték az öregek –, ez a tudás apáról fiúra száll.


Megyesi Gusztáv
Feuilleton
Jancsi János és József Attila

Kosztolányi a Barkochba című novellájában „megírta” József Attila életének egyik nevezetes eseményét: a megírta kifejezésre, ha az interneten keresgélünk, többnyire minden jelzés nélkül bukkanunk rá. Itt-ott szóba kerül, hogy egy Esti Kornél-novellában jelenik meg József Attila, azaz Jancsi János, ahogy az is, hogy az eset valamiképpen az Óda című vers keletkezéstörténetéhez kapcsolódik.

Szilágyi Zsófia
Próza
Interjú
Vannak köztünk buták is

Az idén kilencvenéves Georg Klein sejtbiológus, immunológus és onko­ló­gus, aki 1957 és 1993 között az orvosi Nobel-díjat odaítélő bizottság tagja volt, Magyarországon született és Szegeden, majd Budapesten végezte orvosi tanulmányait. Svédországban 1948-ban telepedett le, ahol a Karolinska Intézet kutatójaként, később tanszékvezetőjeként a rákos megbetegedések kialakulásának sejtbiológiai, sejtgenetikai, virológiai vonatkozásait, valamint a rákos sejtek által kiváltott immunválaszok sajátosságait kutatta. Nevéhez fűződik a daganatok elleni védekezésben alapvető szerepet játszó természetes ölősejtek felfedezése, ami a modern immunológia egyik mérföldkövének bizonyult. Klein professzor világhírű tudósként írta első esszéjét. Számos könyvéből több magyarul is olvasható: A tudomány körül (Gondolat, 1994) és a Vak akarat és önző DNS (Magvető, 2001) után néhány éve a Szilárd Leó tízparancsolata (Corvina, 2008), legutóbb pedig az Üstökösök (Corvina, 2014) jelent meg.

J. Győri László
Visszhang