Ki lettek csúfolva

Nyolcvanezer forint értékben próbált ruhát lopni az egyik budapesti plázában a kajakos világbajnok a barátnőjével, az idei Miss World szépségverseny döntősével, ám a biztonsági őrök rajtakapták őket.

Rióban most épp az olimpia kajakversenyei zajlanak, s alakulhatott volna úgy is, hogy a világbajnok győztes futamáról írunk, ám neki doppingvétsége miatt idén áprilisban le kellett mondania az olimpiai szereplésről. Azt nem szükséges hangsúlyozni, hogy mi magunk soha nem voltunk olimpiai esélyesek, de még élsportolók sem, így csak elképzelni tudjuk, milyen lelkiállapotba kerülhetett a világbajnok, főleg, hogy elmondása szerint véletlenül doppingolt. „Szerinte – írta idén tavasszal a 24.hu − barátnője, a Magyarország Szépe versenyen induló Sz. Ivett véletlenül olyan kenőcsöt kevert a testápolójába, amely tiltott szert tartalmazhatott, ám Ivett csak egy hónapja közölte ezt vele.”


Megyesi Gusztáv
Feuilleton
Két mondat

Gyarmati Fanni naplója nem alaptalanul emlékeztet Virginia Woolf naplójára. Rokonítja vele a benne megnyilatkozó női és művészi érzékenység, és amit ezen az érzékenységen átszűrve az egykorú irodalmi és kulturális életből megőriz. Innen nézve jelentéktelenednek el igazán a különbségek, mert lehet ugyan a magyar irodalom magába zárt, az angolhoz mérve Európában szinte ismeretlen, de ami belőle és a kortárs magyar művészetből ezeken a lapokon megjelenik – Kassák Lajos, József Attila, Dési Huber István, Illyés Gyula, Cs. Szabó László, Sík Sándor, Vas István, Szerb Antal, Bálint György és persze Radnóti – a legmagasabb minőséget képviseli, akárcsak a kortárs angol irodalomnak és művészetnek az a szelete – E. M. Forster, T. S. Eliot, Roger Fry, Vanessa Bell, Lytton Strachey –, amellyel Woolf naplóiban találkozunk. Gyarmati Fanni éppúgy a legrangosabb irodalmi társaságban forgolódott, mint az ekkor már sikeres angol kortársa.

Sarbu Aladár
Próza
Interjú
Olimpiák 1936-ban: Berlin és Barcelona

Amikor 1936. augusztus 1-jén a Harmadik Birodalom fővárosában megkezdődtek a XI. nyári olimpiai játékok, Barcelonában az alternatív munkásolimpiát – a Franco tábornok által a köztársaság ellen indított puccs, illetve a polgárháború kitörése miatt – már két hete lefújták. Ahogy Berlinben véget értek a versenyek, az olimpiai falu lett a spanyol köztársaságiak ellen bevetett Condor-légió főhadiszállása, innen indultak a harci repülők 1937. április 26-án Guernica bombázására is. A Nyílt Társadalom Archívum (OSA) Rajk László által rendezett kiállítása egykori fotók, filmek, híradórészletek segítségével, a barcelonai munkásolimpia szemszögéből mutatja be ezt a két párhuzamosan létezett, ám ütköző szellemiségű világot. 

Várkonyi Benedek
Vers
Könyvkritika
Páratlan oldal