Fejlesztenek, átalakítanak

Lázár kifejtette, hogy a házi orvosokat is érinti a béremelés. Hogy mennyivel, arról számszerűen már nem beszélt, az összeg valószínűleg olyan szégyenteljesen alacsony, hogy a nyugati világ egészségügyes fejvadászai vérszemet kapnának, ha leírva látnák.


Egy április eleji kormánytájékoztatón Lázár János bejelentette, hogy több állami alkalmazotti kör bérét növeli a kormány 2017-ben. Mint kifejtette, emelkedik a pedagógusok, a rendőrök, a katonák és az állami tisztviselői kar fizetése. Létrehoznak egy 100 milliárd forintos alapot, amely az egészségügyi dolgozók bérfejlesztését szolgálja majd. Azt is elmondta, hogy Balog Zoltán miniszter felhatalmazást kapott a kormánytól, hogy a mentősök esetében is életpályamodellt alakítsanak ki. Az életpályamodell olyan érzetet kelt, mintha ennek lenne értelme, de nincsen. A tervezhetőséget és a kiszámíthatóságot kellene jelentenie, ha olyan kormányzati kultúrában élnénk, amelyben az adott kormányzati ígéret – az adott szó – negyvennyolc óránál tovább érvényes maradna, már ha a kabinet egyáltalán hozzáfogna ahhoz, amit beígért. Kormányra kerülésükkor például határozott ígéretet tettek a rendvédelmi szervek és a pedagógusok úgynevezett életpályamodelljének megalkotására, amiből aztán nem lett semmi, viszont utóbbiak tavaly már a bérükhöz is alig jutottak.

De ez a tény a kormányinfók tréfás kedvű pozőrét egy percig sem tartja vissza attól, hogy júniusban újabb ígéretet tegyen, még az áprilisit is megfejelve vagy ötvenmilliárddal: az MTI akkoriban jelentette, hogy miután Lázár János szerint a kormány számára a gazdasági versenyképesség javítása a legfontosabb – és ennek alapja az egészséges ember –, a kormányzat lázasan dolgozik az egészséges Magyarország programon. A miniszter elmondta, a kormány ezért 167 milliárd forintot különített el az egészségügyi béremelésekre a jövő évi költségvetésben.


Kovács Zoltán
Feuilleton
A félresikerültek lázadása

Bőszült és bolond világunkban, ahol néha azt érezzük, hogy a tökkelütöttek ideje jött el, egyre aktuálisabb Friedrich Nietzsche filozófiája. (...) Aktualitása töretlen. Az egész világon. Ha ma olvassuk, nem értjük, miként lehetséges, hogy gondolatait a fasizmushoz közelítették, amikor szinte minden szava a csőcselék ideológiájának, a plebejus „vircsaftnak”, a nacionalizmusnak, populizmusnak és nyárspolgáriságnak a tagadása.

Gyenge Zoltán
Próza
Interjú
„Nem szólt a vészcsengő”

„Rémes országgá lettünk, de ehhez kellett ez a kulturális kiüresedés is. Mert csak egy ilyen, kulturálisan kiüresedett országban lehet úgy az orránál fogva vezetni a népet, ahogy nálunk történik – mondja a ma főképp filmépítészetet művelő és oktató, a rendszerváltás után az SZDSZ színeiben politizáló, előtte a demokratikus ellenzék tagjaként szamizdatkiadót és -butikot (Rajk-butik) működtető, és közben mindvégig építészként is alkotó Rajk László, aki mindezért a felelősséget sem kívánja elhárítani nemzedékéről, benne önmagáról. – Ebben, persze nem egyenlő arányban, de nekünk – a magyar értelmiségnek – is osztoznunk kell. Valamilyen mértékben mi is benne vagyunk abban, amivé az országunk lett. Hogy ilyen szörnyű hely lett. Nincs mese, ez a végeredmény a mi sarunk is.”

Rádai Eszter
Vers
Visszhang
Páratlan oldal