Nem érdeklik a napozók

Bolgár György telefonos műsorában hosszabb ideje van már egy alrovat, amelyben különböző ellenzéki beállítottságú embereket kérdez meg arról, mit lehet tenni a mostani kormányhatalommal szemben, és mit kellene majd tenni akkor, amikor a kormány megbukik, és a helyébe lépő politikai erő új struktúrát épít, új elképzelésekkel és intézményi rendszerrel. Hogy a mostani társaság miként tűnik majd el a kormányzati hatalomból, az általában nem kérdés.

Mindenesetre a legváltozatosabb vélemények jönnek az alkotmányozó nemzetgyűléstől a szigorú büntetőpereken keresztül az azonnali elszámoltatásig – utóbbival kapcsolatban föltétlen elgondolkodtató, ha van valamiben társadalmi egyetértés, akkor abban biztosan, hogy azok, akik eddig kormányoztak, nyilvánvalóan loptak is. Szép sorrendben, ahogy megkaparintották a kormányrudat. Jöttek és loptak, amit tudtak. Semmi sem áll távolabb tőlem, mint az ilyen szimpla népi igazságok, és az is ténykérdés, hogy a lopás köznapi értelemben egészen mást jelent, mint a büntetőjogban. 


Kovács Zoltán
Feuilleton
Görkorcsolyás apáca

A Pina Bausch munkásságát bemutató, átfogó kiállítás a bonni Bundeskunstenhalléban nyílt meg idén tavasszal, a róla elnevezett alapítvány szervezésében (...). Halála óta ez az első nagyszabású tárlat, amelyet a német koreográfusnak, a Tanztheater Wuppertal 1973-2009 közötti művészeti vezetőjének szenteltek. A kiállítás anyaga a wuppertali Pina Bausch Archívum gazdag gyűjteményéből származik, melyet még maga Bausch alapozott meg: gondosan dokumentálván a munkafolyamatot, megőrizvén minden jegyzetet, próbanaplót, tervet, vázlatot, a táncosok rajzait, fotókat. / Nyilvánvaló, hogy a most bemutatott, hihetetlenül változatos anyag csupán a töredéke mindannak, ami a Pina Bausch Archívum birtokában van, és amelynek a katalogizálása, noha Bausch halála óta folyamatosan zajlik, a mai napig nem ért véget. Talán ezzel a még nem teljesen feldolgozott archiválási munkával magyarázható, hogy a kiállítás az életmű egyes részeit különböző mélységben mutatja be. A korai évekkel (egészen 1978-ig, a mérföldkövet jelentő Macbeth-Projektig) alaposabban foglalkozik a tárlat, míg a későbbi alkotói korszakok, mint például a „rezidencia előadások” (...) bemutatott dokumentumai meglehetősen ad-hoc jellegűek.

Trencsényi Katalin
Próza
Interjú
„Boldog voltam ezeken a bevetéseken”

A tavalyi menekültkrízis idején, szigorúan munkaidő után egyike volt a Nyugati pályaudvarnál felállított ideiglenes tranzitzóna önkéntes orvosainak. 2014 előtt húsz éven át dolgozott egy német karitatív orvosi szervezetben, a civil adományokból, német orvosok hozzájárulásából és jelentős állami pénzekből működtetett „German doctors”, korábban „Orvosok a Harmadik Világért” (Ärzte für die Dritte Welt) önkéntes orvosaként. Főállásban a Madarász utcai gyermekkórház főorvosa.

Rádai Eszter
Vers
Visszhang
Páratlan oldal