Egy fecske

Magyarországon hites bányamérő az a személy lehet, akinek a 12/2010. (III. 4.) KHEM rendeletben meghatározott szakirányú felsőfokú szakképzettsége és szakmai gyakorlata van, sikeresen letette a szakmai minősítő vizsgát, nem áll a bányamérői tevékenység folytatásától történő eltiltás hatálya alatt, és akit a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal a Hites bányamérők nyilvántartásába felvett.

Ám ez még mind nem elég. Ahhoz, hogy a hites bányamérő hitesen mérhesse a bányát, előbb még esküt is kell tennie. Az eskü szövegét a fönt jelzett rendeletből ismerhetjük meg: én, Tüdő János, esküszöm, hogy hites bányamérői tevékenységemet Magyarország Alaptörvénye, a hatályos jogszabályok előírásai és a szakmai és etikai normák szerint lelkiismeretesen stb.


Váncsa István
Publicisztika
Feuilleton
De ugye, kérem, itt szabadság van?

Úgy gondolom, hogy összetett és koncentrált figyelmével, szilárd és sérülékeny személyiségstruktúrájával, elegánsan szkeptikus, kitartott indulatosságával Márai Sándor naplója a magyar nyelvű prózairodalom egyik legjelentősebb szövege. Márai egy nagy élet munkájával próbálta bizonyítani, amit elsősorban talán csak ő állított igazán: hogy létezett kultúrahordozó magyar polgárság. 

Szilasi László
Próza
Interjú
„A felzárkózás magyarul azt jelenti, elkülönítés”

Tavaly februárban a Nyíregyházi Törvényszék – első fokon, nem jogerősen – törvénysértőnek és ezért megszüntetendőnek ítélte a kormányzati romapolitika zászlóshajójaként kezelt, a Görög Katolikus Egyház fenntartásában működő nyíregyházi Huszár-telepi iskolában zajló, felzárkóztatónak nevezett, ám szegregált oktatást. A perben, amelyet az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) indított, másodfokon a Debreceni Ítélőtábla hozott ítéletet, helybenhagyva az első döntést, amely ezáltal jogerőre emelkedett. Végül idén áprilisban a Kúria mindkét korábbi döntést hatályon kívül helyezte, és a vallásgyakorlás jogának elsőbbségére hivatkozva elutasította a CFCF keresetét.

Az első fokon hozott döntést követően Ujlaky András akkor még a pert kezdeményező CFCF kuratóriumi titkáraként ugyanitt a következőket mondta: „Úgy látom, a kormányzat szándéka szerint az európai uniós roma programot egyfajta szegregáló megközelítéssel teljesítené. Amit azért vállal és prezentál ekkora magabiztossággal, mert tudja, hogy a választókat megnyugtatja a »felzárkóztatás« kifejezés. Azonnal megértik belőle, hogy nincs okuk izgulni. Mert nem fogja azt jelenteni, hogy a gyerekem egy cigány gyerek mellett fog ülni az iskolában. És nem fogja azt jelenteni, hogy az utcámba, esetleg épp a házam mellé egy cigány család fog beköltözni. Mert a cigánytelepet nem megszüntetjük, hanem komfortossá tesszük, az iskolát nem integráljuk, hanem felzárkóztató iskolát nyitunk a telepen, és nem kell a versenyszférában lévő munkahelyeken sem aggódni, mert a cigányok közmunkára járnak. Ezek után már csak az a kérdés, ezt így megvásárolja-e tőlünk az Európai Unió.”

Rádai Eszter
Vers
Könyvkritika
Páratlan oldal