Honmentők

Magyarország megmenekült, és ez nem kis részben Vajda Zita jegybanki titkárnőnek köszönhető. Ezt a legilletékesebb személy, maga Vajda Zita tudatta egy interjúban, megemlítve, hogy ő nemzetközi kutatásokat folytat, míg ellenben az előző jegybanki vezetés nem folytatott nemzetközi kutatásokat, és ennek következtében Mária országa a végromlás szélére került. Sebaj, jött Vajda Zita, és seprűnyelet dugott a szakadék felé rohanó szekér küllői közé, ezért nem tartunk most ott, ahol a görögök.

A legújabb örömhír az, hogy itt van Kitti is, Zita húga, mármint nem itt, hanem a jegybankban, és ez azért jó, mert így szükség esetén beugorhat Zita helyett országot menteni, ha Zitának épp más dolga akad. Régi honmentő dinasztia. Zita amúgy India-kutató is egyebek között, és evvel a jegybank egyig alapítványánál havi hatszázezer forintot keres. Mellesleg az India-kutatás elvileg tudomány volna, és mint ilyen, a szanszkrit nyelvi stúdiumok köré szerveződik. Vajda Zitát két okból csodáljuk, részint mert úgy lett India-kutató, hogy se szanszkritül, se más klasszikus indiai nyelven egy árva szót nem tud, részint pedig azért, mert tudományával akkora jövedelemre tesz szert, mint húsz végzett indológus együttvéve – különös tekintettel arra, hogy az utóbbiaknak a kilencven százaléka a szakmájával soha egy huncut petákot se keresett. Ez a havi hatszázezer forint amúgy Vajda Zita bevételének az egyharmada csupán, hiszen ő ennél többet érdemel, ahogy nyilván Kitti is. 


Váncsa István
  • Paul Lendvai-díj
    2016-10-03 23:59

    Október 3-ig lehet beküldeni a Paul Lendvai díj pályázat anyagait.

    Paul Lendvai 2012-ben díjat alapított olyan magyar újságíróknak, akik magyar nyelven, a magyar nyomtatott és internetes sajtóban kiemelkedő politikai-közéleti-társadalmi témájú cikkeikkel azt kiérdemlik. A nettó ezer eurós díjban évente egy újságíró részesülhet.

    Pályázni olyan cikkekkel lehet, amelyek 2015 szeptembere és 2016 szeptembere között jelentek meg. A díjat 2016 novemberében adja át Paul Lendvai. Egy szerző maximum két cikkel nevezhet, amelyet négy példányban kell beküldeni a következő címre: Élet és Irodalom szerkesztősége – Lendvai-díj. Budapest, 1089 Rezső tér 15. vagy Budapest, 1450 Pf. 84. http://www.es.hu A kuratórium elnöke Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője, tagjai Bojtár B. Endre, a Magyar Narancs főszerkesztője és Aczél Endre publicista. Korábban Doros Judit, Matkovich Ilona, Albert Ákos és Rádi Antónia kapta meg az elismerést.

Feuilleton
Kleist Budapesten

Magyarország Kleisttel egy olyan szellemet avat honpolgárrá, amely szellem nem nyughat, míg nyugtalanságot és anarchiát nem szít. Az emberek jobbá tételét megcélozó költői javaslatainak véresen barbár terrorja aligha múlható fölül. Egy férfi puszta szerelemből megerőszakolja a nőt (az orosz gróf, F. a Marquiese-t), egy nő (Penthesilea) darabokra tépi a rajongva imádott személyt (Achill) az erotikus elragadtatottság mámoros állapotában (enyhítő körülmény), az igazság megszállottja (Kohlhaas) felgyújtja a világot, csak azért, mert igaza van, és még vég nélkül sorolhatnám a példákat. És mégis ez az enyhén szólva is gyanús és nyilvánvalóan a terrorhoz húzó Bernd Heinrich Wilhelm von Kleist kap menedékjogot, ráadásul kilátással az állandó itt-tartózkodási engedélyre napjaink nem éppen befogadó, xenofób Orbán-államában.

Wilhelm Droste
Interjú
„...a világ, ahol ma van...”

Kutatásai és publikációi kezdettől a XX. század első felének európai és magyar történelmére koncentráltak. Mussoliniról és Hitlerről írt monográfiája, a két múlt századi diktátor pályájának legismertebb magyar nyelven megjelent összefoglalása, segít a mai diktátorok pályafutásának megértésében is. Legfrissebb könyve, A Föld felfedezése és meghódítása (Kossuth Kiadó, 2016) a nagy földrajzi felfedezések korától a legújabb korig tekinti át és helyezi a megszokottnál jóval szélesebb összefüggésbe az emberiség életét teljességgel megváltoztató felfedezéseket, egészen a XX. századig meghosszabbítva vizsgálatait.

J. Győri László
Páratlan oldal