A két Kessler

Jó kis sajtótájékoztató: egymás mellett a nyakas agresszor és a megroggyant szavahihetőségű nemzetstratéga. Egybezárta őket a történelem meg a televízió képernyője. Hosszan beszélve is alig mondanak valamit, mígnem hirtelen megjelenik a képernyő alján futó hírcsík egyikeként: Hernádi ismét fölkerült az Interpol körözési listájára. A televízió sok más mellett mégiscsak képi élmény, egy pillanatra rögzül az idő, kimerevedik a háromszöggé bővült tengely, Putyin, Orbán, Hernádi.


Kovács Zoltán
Feuilleton
A Holmi dicsérete

Ott voltam 1989 októberében Budapesten a Radnóti Színházban a Holmi bemutatkozó estjén a nézőközönség soraiban, és izgatott voltam, csodálkozó és számító, mert nem egyszerűen nézőként ültem a tömött széksorok egyikében, hanem szerkesztőként, aki a vetélytársait jött meghallgatni. A Jelenkor fiatal segédszerkesztője voltam akkor, a nyolcvanas évek magyar irodalma vezető folyóiratáé, s úgy sejtettem, úgy is lett, hogy olyan folyóirat lép színre a Holmival, amely át fogja rendezni az irodalmi lapok terét; talán nem úgy, ahogyan a szerkesztői remélik, a Nyugat örökébe lépve, de átrendezi, megváltoztatva az én lapom helyzetét is.

Takáts József
Próza
Interjú
„Paks a teljes politikai elit bűne lesz”

A magyar Alkotmánybíróság 1994-ben született döntése értelmében anyagi okokra hivatkozva egyetlen kormány sem hagyhatja figyelmen kívül az érvényben lévő környezetvédelmi törvényeket. A testület szerint a természetvédelemben nem létezhet időleges visszalépés, addig kell védeni, amíg van mit megóvni. Ezt az elvet, a visszalépés tilalmát veszi semmibe az Orbán-kormány, amikor – az előző Orbán-kabinet környezetvédelmi államtitkára, Illés Zoltán nyilatkozatai szerint is – felszámolja Magyarország környezetvédelmi intézményrendszerét. Ma már nincs a környezetvédelemnek érdemi képviselete a kormányban, ráadásul felszámolták az első- és másodfokú természetvédelmi hatóságokat is. Bár az előző kormányzati ciklusban elfogadott Alaptörvény is kimondja, hogy a jövő nemzedékek érdekében az ország erőforrásait, természetvédelmi területeit, a biológiai sokféleséget, az ivóvizet, a termőföldet és a levegő tisztaságát meg kell őrizni, az ennek érvényre juttatásához szükséges jogosítványokat megszüntette a kétharmados többség. Ezért is távozott hivatalából 2012-ben, az Alaptörvény elfogadása után a világ első „zöldombudsmanja”. Fülöp Sándor, aki ma a természetvédelemmel foglalkozó EMLA Egyesület jogi képviselője, nemrég személyesen is megismerkedett a Kormányzati Ellenőrző Hivatal civil szervezetek ellen vizsgálódó embereivel.

Kardos Ernő