Gáli pontosan hiányzik

Bár Dornbach Alajos írásait mindig jó olvasni, Gáli Józsefről szóló emlékezésével (Memento, ÉS, 2015/48., nov. 27.) csupán a legelső gond, hogy Gáli neve végig tévesen szerepel – amiért az ÉS már elnézést kért (Helyesbítés, 2015/49., dec. 4.), és ezzel eleget is tett a kötelezettségének. Dornbach szövegében ugyanakkor több apró pontatlanság mellett két rikítóan téves adat is szerepel. Gáli családját nem azért deportálták, mert az édesapja egy be nem szolgáltatott rádión rendszeresen hallgatta az angol és amerikai híreket (nota bene, igen ellentmondásos, hogy ha mentesültek a törvényalól, miért kellett a rádiót beszolgáltatniuk). Gáli családja valóban kikeresztelkedett, de ennek köszönhetően csak a zsidótörvények legelső időszakában élvezhettek mentességet. ’44-ben a faji alapú megkülönböztetés vonatkozott rájuk is, mint mindenkire, vallástól függetlenül, és Békés megyei körzetük zsidó lakosságával egy napon, június 29-én – mint Gáli írja, „Péter-Pálkor” – érkeztek meg Auschwitzba. ’56-ot követően pedig, miután halálos ítéletét tizenöt évi börtönbüntetésre változtatták (és nem életfogytiglanra, mint Obersovszky esetében), nem hónapok, hanem évek teltek el, míg a ’60-as évek legelején amnesztiát kapott, börtönévei alatt ráadásul Auschwitzban legyengült szervezetét testi és lelki tortúrának vetették alá (liszteszsákot cipeltettek vele és lezsidózták). Aki a pontatlanságok mellett a Dornbach cikkéből hiányzó és Gáli életének értelmezéséhez elengedhetetlen tényekre is kíváncsi, megtalálja több, egymással összefüggő forrásban: Eörsi István Utasok a senki földjén című kötetének Latrinában című esszéjében; Kornis Mihály Hol voltam, hol nem voltam című kötetének Gáliról szóló fejezetében; a Literán 2011‑ben megjelent Harminc éve halt meg Gáli József című emlékezésben vagy a Klubrádió Belső közlés című műsorának az író özvegyével, Balla Margittal készült beszélgetésében (belsokozles.blog.hu) és annak leiratában az EX Symposion 2014/87. számában.