XLIII. ÉVFOLYAM, 51-52. SZÁM, 1999. DECEMBER 22.

LACKFI JÁNOS:

Létige

"Mi van?" kiabál fiam, havazásban
megôszült szempillával hunyorogva
szemére csúszott sapkája alól.
A kétszer tizennégy lakás közt ide-oda
verôdik a hang. S hogy ennyi ember hallja,
önkéntelen a nyelvemen a feddés:
nem inkább "Tessék?", ám elharapom,
miért késztessük házon belül olyan
udvariaskodásra, amilyet magunk is
csak odakinn alkalmazunk. De ugyan
hol a határ a kettô közt? S most a Teremtés
Könyvébe illô tömörség is megtetszik hirtelen.
Félre fosszíliák! Épp elég ide
egy kérdônévmás és egy létige.