XLIII. ÉVFOLYAM, 51-52. SZÁM, 1999. DECEMBER 22.

FORGÁCH ANDRÁS:

Zehuze

hátszóval kislányom nemtudom komolyan venni az utolsó leveledet illetve neharagudj szlihá szlihá nagyonis komolyan tudom venni ha akarom de nem akarom és a Robi mit szól ehhez az egészhez? azért kíváncsi lennék az ô véleményére is ha ôfölsége nem is méltóztatott írni az egész elmúlt évben elhanyagolja az öregasszonyt értem én! pusztuljanak az öregek! pokolba a vén satrafával! a neszkávét persze megissza amit küldök gondolom még a halvát is képes lenne befalni a gyerekei szája elôl na ez nagyon rossz vicc volt micsináljak ami a szívemen az a számon bele se merek gondolni mikre nem képes ez a rosszember persze a szíve miatt nem kéne annyi kávét innia a kávé a gyomornak is rosszat tesz ha túl sokat issza az ember különben is határozottan megírtam hogy a kávét azt NEKED kizárólag tenéked küldtem az alacsony vérnyomásodra punktum no way talán van annyi joga még egy anyának hogy beleszóljon ha meg a photográphiákat nézem amiket legutóbb küldtél igazán gyönyörűek és ügyes photographus a Robi legalább egyvalamibe ügyes nagyon köszönöm hencegek itt mindenkinek veletek múltkor elfelejtettem megköszönni a kis muksik édesek énekelnek még esti lefekvés elôtt? azért csak le kéne már fogynia annak az embernek akkora mint egy hatalmas luftbalón ki kéne ereszteni belôle egy kis levegôt lót-fut eszik mindenhol egy debreczeni itt egy sonkászsömle ott hat cukor bele a duplába lófrál a városba ismerem a fajtáját ideges eszik úgyhogy a halvához hozzá ne merjen nyúlni!! amilyen kövér és hogy mellette te milyen ôrülten sovány vagy aggaszt kislányom ez a soványság egy csontváz vagy eszel te rendesen? ismerem a fajtáját hogy sose ér rá írni ezer ócska avodát elvállal mindent az utolsó percben csinál meg last minute man sose ér rá pedig mi szeretjük olvasni az ô betűit sok híve van itt nem csak mi sokan értékelik az ô kiváló humorát még azok is akik nem vették jó néven hogy csak úgy lelépett egy szó nélkül még azok is mosolyognak ha az ember kimondja a nevét valami vicczre emlékeznek amit tôle hallottak szerintem a sírjára is egy vicczet fognak írni Apus napokig nevetett a múltkorin a hallhatatlan zeneszerzôkrôl ami persze észtvesztô ökörség éze stujot ha szabad megjegyeznem mert aki a muzikát nem szereti az jó ember nem lehet te tudod lányom aki nem bírod ki muzika nélkül ez azért kísérteties hogy egy ilyen muzikagyűlölô férjet kellett kifognod annyira nevetett szegény Apus hogy egy borzalmas köhögôrohamot kapott na igen a Robi az nem ér rá levelet írni mert örökké el van foglalva a szocializmus építésével amit mi innen mérhetetlenül csak helyeselni tudunk hogy mennyi szenny van itt kislányom elképzelhetetlen számotokra mindennap özönlik az emberre a dekadens polgári szemét és kimondhatatlanul irigyelünk titeket hogy ti ott már építhetitek az új világot mert itt mi még a romok eltakarításával sem foglalkozhatunk a szellemi romokra gondolok mert a háború itt nem pusztított sajnos mondom lehet hogy jobb lett volna ezt is a fejünkre kapjuk hogy mi mindent megúsztunk de itt egy új és még szörnyűbb világ épül csillog kívülrôl irtózatos pénzekbôl a keszef minden az ember semmi a szegények meg forduljanak föl az ember nem csak a hôség elôl menekül be a házba hanem a világ elôl is függönyt le rolót le redônyt le mindent le ha Apusnak szívbántalmai vannak mostanában azt ne csodáld még szerencse hogy olyan erôs különben már régesrégen belepusztult volna abba amit itt naponta kap a fejére ô persze azt mondja hogy nem azért él túl mindent mert erôs hanem azért mert gyenge marhaság zift mondom neki az erô az erô a gyengeség az meg gyengeség aki erôs az erôs és aki gyenge az meg gyenge csak én vagyok neki a gyenge pontja a cukrommal meg a rossztermészetemmel micsináljak ez van zehuze alig kap éjszaka levegôt a tüdeje az nagyon vacak nincs is tüdeje mért szív naponta másfél doboz Kentet vigyáznia kellene magára de nem vigyáz és mégis vigyáz nem tudom hogy csinálja ha köhög nem hagy aludni fôleg az idegességtôl köhög mikor bekapcsolja a rádiót mondom neki ne kapcsolja be de mégis bekapcsolja én is hallom engem is érdekel az ember csak járkál a szobába mint a ketrecbe zárt vadállat a gyűlölet-özön ami itt minket körülvesz a gyűlölségnek az az áradata amivel még a közeli család részérôl is néha részesülünk goálnefes az kikezdi az ember idegeit ennyi gyűlöletet a pofánkba zúdítani a szeretet nevében ilyen világban élünk ki kell bírni ki vagyunk közösítve egyedül Hanna húgod jön mostanában de annak is annyi baja van milyen finom rózsalekvárt hozott a férje megint megbolondult és éjjel-nappal Dickenst olvas ahelyett hogy dolgozna én is olvasnám de abból még nem lett pénz Hanna meg rohan egyik helyrôl a másikba a gerince fáj a Hannával se lehet semmirôl beszélni mert ha kérdezem hallgat de nem errôl akartam írni mindig elkóborol az ember feje csak kikívánkozik belôlem az utolsó leveledben amit írtál vagyis körülírtál ha jól értem mondd lányom hogy a tárgyra térjek hát tényleg el akarsz válni? Nem tudom elhinni hogy képes volnál erre édeslányom és pontmost csak azért csak azért nem tudom leírjam-e a levélbe Apus biztos dühös lesz ha leírom ki is húzatja velem szóval micsináljak csak kikívánkozik belôlem ez van zehuze én már ilyen vagyok meg nem változok késô már megváltozni majd legfeljebb a sírban legfeljebb nem adom oda neki persze akkor is megbánom és naná hogy odaadom legföljebb kihúzza szóval a sinbét pedig kinyalhatja ezek itt minden levelet elolvasnak mi vagyunk a kémek két roggyant öregember? el akarsz válni attól a szerencsétlen Robitól? csak azért mert ott járt az a szôke angol és belenézett abba a buta szemedbe nem is értem mi ez nálad édes lányom jaj csak nehogy olyat írjak amit magam is megbánok szalad az ember tolla és a végén nagyon megharagszom rád azért hogy úgy megbántottalak és belefacsarodik a szívem az öregek már csak ilyenek mind gonoszok hogy elválni? négy apró gyerekkel? micsoda sültbolondság éze stujot nem mondom ha akarsz válj el én ebben téged nem akarlak befolyásolni szabad ember vagy fölnôtt vagy elmentél innen saját akaratodból jól tetted lányom nem kell ezt a rettenetes kizsákmányolást naponta átélned a hazugságnak ezt az iszonyatos tömegét hanem ott lehetsz a jóban ahol legalább befogják az aljas hazugok pofáját el nem tudod képzelni hogy itt micsoda világ van az újság tele van rágalmakkal mondd megkaptad a múltkori csomagot? a bélelt kiskabát ha nem jó akkor Éváéknak add oda a narancsokért remélem nem kell túl sok vámot fizetni a hat pár zokni remélem elég nagy vagy elég kicsi hogy mindenkinek jusson belôle szóval el akarsz válni te csökönyös csacsi pontmost? hát azt mondom neked hogy azt csinálsz amit akarsz de azért én a te helyedben kétszer is meggondolnám csak azért mert ott járt Peeping Tom ezt kihúzom Tom csak egyszerűen Tom fogta magát és odament a drágalátos nejével ezt is kihúzom és a két taknyos gyerekével és mit gondolsz ô is elválna vagy te csak úgy el akarsz válni mit lázadsz az nem jut eszedbe hogy annak a szegény Robinak akármilyen hülye is mégiscsak egy jóakaratú ember aki kitartott melletted jóban rosszban hogy neki ez milyen megalázó lenne és mi lenne a gyerekekkel vagy idejönnél? bele sem merek gondolni ebbe bubale bele se akarok ebbe gondolni bubale ha mindenbe belegondoltam volna amibe bele kellett volna gondolnom eddig édeslányom akkor már rég gondolkozni se tudnék édes lányom az ember nem mindig gondolkozik és jól teszi zehuze de te most nem jól teszed édeslányom bár felôlem azt csinálsz amit akarsz én is mindig a magam konok feje után mentem amikor hat éves voltál és szerelmes voltam abba az ügyvédbe nagy szélhámos volt az olajos barna szemével meg a kis struccolt bajuszával meg a piros szájaival de úgy bele voltam esve mint a meszesgödörbe nem is gondoltam rá hogy kimásszak belôle hanem szépen mentem utána Budapestre hajón vonaton mint akinek karikát fűztek az orrába a nagybátyád barátja volt két szélhámos szépfiú az öcsém meg ô a hamisított oklevelükkel meg a nôügyeikkel meg azzal a nemlétezô babagyárral és úgy látszik én mindig vonzódtam a szélhámosokhoz a gyengém az ha egy miszter kóklerovits csinos és tud kezet csókolni és nem jön zavarba ha az ember rábámul az egyetlen kivétel Apus aki nem bírta sose ha az ember rábámult és nem is volt szélhámos ez kibírhatatlan volt hogy nem lehet hazudni mikor olyan jó hazudni és aztán olyan jó megmondani az igazat a sorrend a fontos zehuze és mentem az ügyvéd úr után Pestre vittelek téged magammal mintha miattad utaztam volna rokonlátogatásra szöktem Apus elôl a fickó után Szentirmay így hívták? persze ottmaradt ment a gázba de én olyan szerelmes voltam bele mit mondjak ismersz de semmit sem tudsz rólam édeslányom egy lánygyereknek nem is kell mindent tudnia az anyjáról elég ha az anyák mindent tudnak a gyerekükrôl hadd fájjon az ô fejük szóval ha vitt valami akkor én mentem és nem ismertem se eget se földet se istent se embert akkor én mentem és hát vitt sokszor vitt mert ilyen volt a vérem és ez a Szentirmay emlékszel rá? táncoltatott téged a térdén volt egy hajókirándulás a jám Kinnéreten ahol bújócskáztatok a gépházba elege lett a gyarmati kosztból nem bírta se az arabokat se a zsidókat utálta a fokhagymát az angolokkal csak németül volt hajlandó tárgyalni azt mondta ez a Szentirmay hogy egye meg a fene ô magyar és kész akárki akármit mond fineszes fiú volt rájött hogy neki otthon van biznissz volt is biznissz aztán meg jött a gáz az volt csak a biznissz rohantam utána héttengeren át nem tudom már mibôl nyilván Apus adott pénzt persze nem mondtam meg neki miért ez a nagy rohanás ez a fejetlenség persze tudta mindent tudott Apus meg ottmaradt a testvéreiddel én vittelek téged zálogba túszként biztos ami biztos hogy nehogy ottmaradjak emlékszel még Budapestre 28-ban milyen szép város volt akkor és májusban aranyló fények a gesztenyefák a Duna-parton micsoda forgalom az Oktogonon emlékszel az Oktogonra kicsim? ültek az emberek a kávéházban a teraszokon és ott volt Szôke Szakáll és szalonnázott mutatta a Szentirmay kalapot emelt neki akkor nem veled voltam na a Szentirmay az egy gyönyörű fiú volt nem csak a pofája imádtam az anyajegyeit számolgatni a bôrén a hátán meg a mellén mint a csillagot a kisgöncölt a kulccsontja körül és a sima hasán a cassiopea csillagképet tôle tanultam mind a csillagneveket a haifai hegyen a Kármelen a bokrok között na és azok a feszes popsijai édesem milyen egy fess fiú volt a Tom hozzá képest az egy nyeszlett ahogy emlékszem rá olyan sápadt angol tejestea mindig halk mindig polite kell a fenének hogy udvarias legyen a Róbert az igen azzal lehetett jókat vitatkozni meg csapkodni hogy az ember paprikavörösen rekedtre üvöltötte magát összeveszett és utána kibékült így mentünk az ügyvéd úrral a korzóra és szép pár voltunk összesúgtak a hátunk mögött ez ismerte a Karintit is odament hozzá tegezôdtek ez a Szentirmay ez úgy tudott magázódni meg tegezôdni hát ez a szó nagyon hiányzik itt az ivritbe hogy magácska megnéztek engem is mert én se voltam akárki annyi hajam volt mint a tenger mondták is hogy ott ilyen szép magyarembert még nem láttak mint ez a zsidófiú én meg bolond koldultam a rokonoktól a ruhát a pénzt nem gondolkoztam semmit mert jó néha nem gondolkozni csak vakon bele ez is kell nem csak a vajaskenyér hanem a nagy semmi is kell ilyen az ember zehuze és hát ugye akkor egész nap nem veled akartam lenni kicsim volt nekem dolgom egyéb beadtalak a zsidókhoz az árvaházba no és te egy szót se tudtál magyarul persze vigyáztak rád ott de egyszercsak jaj elvesztél édes szôke kislány az Oktogonon öt éves voltál vagy hat aszittem megbolondulok egyedül voltál nem tudtál még magyarul beszélni édeslányom másnap fogtam magam és szakítottam Szentirmayval nem volt nehéz annyi nôje volt mint a franc mondjuk engem nem zavart kikapartam volna a szemüket ha van rá idôm de amikor az Oktogonon elvesztél az olyan volt mint egy kalapácsütés akkor másnap vagy harmadnap mi már hajón ültünk és mentünk haza vissza oda ami neked akkor haza volt most nem az a hazád és én boldog vagyok ha messze is vagy tôlünk ha túl messze is vagy tôlünk hogy nem az a hazád mert jobb hazád van mentem vissza Apushoz és szabályosan beleszerettem másodszor is fel tudod ezt fogni? nem tudom mért mesélem el az ember csinál bolondságokat ilyen az ember zehuze mit tegyünk de vigyázni kell hogy ne a bolondságok csinálják az embert ki az a Tom? egy polite fiú savanyú feleséggel két angol gyerekkel kommunista ember persze a kommunista embernek is van farka meg lelke ezt elismerem de mégiscsak micsoda szégyen volna kislányom ha most két házasságot rombadöntenél egy rossz pillanat miatt vagy egy jó pillanat miatt remélem hogy jó volt a pillanat ha csak egy pillanat volt is de mi ez a bolondság elválni? hogy emlékszem mikor szaladtam mentem érted este hogy viszlek mondják nem vagy meg minden boltba beszaladtam elvesztettem a kalapomat is miattad a kölcsönkalapomat ez a Szentirmay meg méltatlankodott mert cipeltem magammal aztán egyszer csak lemaradt körül se néztem másnap se telefonált mert úgy szedtem a lábam seholse látták a szôke kislányt copffal aki nem tud magyarul végig a Király uccán hát most már tudsz a lelkem kilógott a számon és ömlött a könnyem meg a taknyom úgy bôgtem hogy bolondnak néztek a harisnyám kiszakadt mert elestem az uccán és mire visszamentem az árvaházba ott voltál hát most már tudsz magyarul édeslányom és annyira örülök hogy szofszof túl vagy már a válságon édeslányom és észhez tértél Tommyboy is visszament abba a ronda Angliába menjen is vissza mit lehet csinálni a férfiak mind puhányok ti levertétek az ellenforradalmat nincs okotok panaszra Robi elômenetele most biztosítva van ne fűrészeld alatta a fát hogy torokgyulladásos mind a három? remélem van elég vitamin? ha valami gyógyszer kell amit ott nem lehet kapni írd meg és megszerezzük hamarosan visszamész dolgozni a gyerekek meg bölcsôdébe óvodába járnak örülhettek hogy ott minden gyerek járhat óvodába bölcsôdébe te meg visszamész dolgozni tudom fárasztó dehát ha takarítónôt akarsz tartani akkor dolgozni kell persze minusszal kezditek a hónapot remélem az ikka-csekk rendben megérkezett most csak ennyi mi itt jól vagyunk kérlek ezerszer kértelek már hogy ne kezdd rá megint hogy mi menjünk oda most már öregek vagyunk mi nem fogunk mi odavissza menni ha egyszer már eljöttünk akkor eljöttünk mit keresnénk mi ottan mindig elôrôl kezded kislányom nem tudom mikor fog benôni a fejed lágya? éze stujot hidd el hogy nekünk legalább olyan rettenetes hogy nem vagy itt mellettünk mindennap rólatok beszélünk értetek aggódunk de ez nem jelenti azt hogy most hipp-hopp felkerekedünk két vén csont és csak azért hogy te ne szomorkodjál odamegyünk és a nyakatokon élünk nem értünk mi már semmihez hogy kezdjünk új életet igen itt szörnyű a klíma és rettenetesek az emberek de mégis itt vagyunk otthon egyszer már cseréltünk hazát kétszer már nem fogunk édeslányom Apus ma elment Jerikóba remélem egybe jön haza én mondtam neki hogy ne menjen el végül mikor láttam hogy mennyire szenved se elmenni se otthon maradni mondtam menjen micsináljon pedig sokkal jobban tenné ha nem üvöltené magát rekedtre mint a sakál de akkor ki szolgálja a béke ügyét? ha nem ô ha ô se pedig tényleg jobban tenné ha a fenekén maradna az íróasztala mellett meahúz megmondtam neki de azt is megmondtam hogy ha ô nem megy el akkor ki megy el? ezt már írtam édes lányom késôre jár itt virrasztok egymagamba csak az az egy vigasztal hogy te egy olyan országban élsz amelyik a helyes úton jár olvasom az újságba a rettenetes híreket miket művelnek a belgák kongóba ha belegondolok abba hogy mennyi gaztettet követnek el nap mint nap a "humanizmus" jegyébe hát bele is lehet bolondulni this is a crazy world örüljetek hogy egy tiszta országban élhettek ahol megvannak még a nehézségek ez nyilvánvaló de minden kezdet nehéz a kezdeti nehézségeket majd levetkôzi a társadalom jönnek majd a késôbbi nehézségek itt most nagy a forrongás forradalom persze nem lösz ha lösz nem lösz ha nem lösz lösz sztrejkolnak az összes kórházak meg autóbusz sem megy teherautón utazik Apus majd kirázza neki a tüdejét persze ezt a bandát nem érdekli hogy mi van a szegény emberrel a sztrejkot majd leverik illetve kapnak egy nagy fityiszt az emberek csak a nyugtalanság marad a gyomorbaj hallgatni a soviniszta ugatást a rádióba mindennap hát áldd meg az istent aki nincsen áldd meg az istent hogy elmentél innen avval a szerencsétlennel aki végeredménybe egy jóképességű ember és tulajdonképpen jószívű és igazán jó apja a gyerekeidnek mit akarsz még? mi nem megyünk oda te elmentél innen kár sírni emiatt az a hazád ott kell élned zehuze

Részlet egy készülô regénybôl.

Az idegen szavak jegyzéke (az elôfordulás sorrendjében): zehuze - ez van, szlihá - bocsánat, no way - kizárt dolog, avoda - munka, éze stujot - badarság, keszef - pénz, zift - ócskaság, goálnefes - undorító, sinbét - titkosszolgálat, bubale - kisbaba, jám Kinnéret - genezáreti tó, polite - udvarias, szofszof - végre, meahúz - száz százalék, this is a crazy world - ez egy ôrült világ