XLVI. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM, 2002. március 15.

RAJNAI ATTILA RIPORTJA:

Olaj a bűzre XI.

"Vétkeznek Ilion falain belül is, kívül is"
      Horatius: Epistolae
A szervezett ásványolaj-bűnözésről szóló riportsorozatunk tavalyelőtti (ÉS, 2000/25.; 26.; 28.; 30.; 34.; 38.; 50.) részeiben bemutattuk az első magyar koronatanút, Nógrádi Zsoltot, megírtuk a Nógrádi család olajszőkítés közbeni lebukásának történetét, valamint az édesapa, Nógrádi József nyomtalan eltűnésének körülményeit, és feltérképeztük a birodalmi méretű honi olajszőkítés főbb fejezeteit. Elsőként készítettünk interjút Flaisz Ferenccel, akit a koronatanú, a Bács-Kiskun megyei olajmaffia főnökének nevezett, és mielőtt az olajbizottság nyilvánosságra hozta volna a Nógrádi-féle tanúvallomást, fellebbentettük a fátylat néhány, a tanú által is vallott tény igazságtartalmáról. Feldolgoztuk a jövedéki engedélyekkel és az üzemanyag-vámolásokkal történő visszaélések tipikus eseteit, a visszaszorításukra megalkotott törvények parlamenti vitáját, a hozzájuk fűzött érdekesebb módosító javaslatokat, és bemutattuk az olajozás legújabb kori módszereit is. Tudósítottunk a soltvadkerti Nógrádi-ház előtt történt kézigránátos merényletről, beszámoltunk a koronatanú körül zajló nyomozások ellentmondásairól, a megyeszékhelyen lezajlott benzinkút-építési láz érdekességeiről. Feltártuk a jelenkori olajozással összefüggő néhány esemény valóságtartalmát, és a Nógrádi-féle vallomás alapján megindult eljárások állásáról is közöltünk részleteket. A Nógrádi Zsoltot mozgató szálak mellett kisebb jellemrajzot adtunk a koronatanúról, rávilágítottunk dr. Pintér Sándor ellentmondásos közéleti szerepléseire, a rendőri jelentések sorsának kuszaságaira, néhány olajos büntetőper kimenetelére, valamint az olajbizottság következetlenségére. Az ÉS 2001/15. számában körbejártuk, vajon mitől "zöröghet a haraszt" azon közéleti személyiségek körül, akiket a koronatanú a vallomásában megemlített, majd kielemeztük azt a névtelen levelet (ÉS 2001/37.), amely alapján augusztus végén a koronatanú édesapjának holttestét megtalálták, és feltártuk Nógrádi József meggyilkolásának lezárt és nyitva hagyott nyomozati kérdéseit (ÉS 2002/1.). A riportsorozat alábbi részében összevetünk egy, Orbán Viktor szereplésével zajlott 1998-as kampánygyűlésről szóló rendőri jelentést a benne szereplők visszaemlékezéseivel, és bemutatjuk Halász Istvánt, Kunbaja első emberét, kisgazda országgyűlési képviselőjelöltet, aki polgármesterként a legtöbb alkalommal állt bíróság előtt Magyarországon.

"Közbevetőleg jelentem, hogy tavasszal, a választások előtt Kiskőrösön volt egy találkozó, amely kampánygyűlés volt. Ezen részt vett Orbán Viktor. A társaságban a megye vezető olajmaffiózói voltak, többek között Stadler, Kakuszi, Szűcs, Halász István, Kemény Gábor és Sepsi László. Az olajosok támogatásukról biztosították Orbán Viktort." A fenti idézet Kastyják János volt kiskunhalasi rendőrkapitány 1998-as jelentéséből származik. Az 1999 nyarán fegyelmivel menesztett, majd jogerősen munkaügyi pert nyert ex-rendőrkapitány leváltásának előzményeiről az ÉS No szmoking címmel részletes tényfeltáró riportot közölt (2000. jan. 14.).
      Az 1998-as választások előtt néhány nappal, a Font Sándor MDF-es országgyűlési képviselő által szervezett kampányzáró nagygyűlésre zsúfolásig megtelt a Kiskőrösi Művelődési Központ. A környéken parkoló vadonatúj terepjárók és Mercedesek is sejtették, az esemény rendkívüli, hiszen az "aranyháromszög" (Kiskőrös-Soltvadkert-Kecel) legjelentősebb üzletemberei, gazdálkodói is megjelentek. A "kisemberek" viszszaemlékezései szerint Orbán Viktor nem tartott hosszú programbeszédet, lényege az volt, hogy nem szabad a múlton rágódni, a jövőbe kell tekintetni, és lehetőséget kell adni a fiataloknak. Beszédét követően elsőként egy orvos szól hozzá, aki saját tapasztalatai nyomán beszélt az egészségügy gondjairól. A legtöbben gazdálkodási problémákat vetettek fel. Volt egy hozzászóló, aki megkövette a miniszterelnök-jelöltet azért, hogy a múlttal nem kell most foglakozni. Kérte a jelenlévőket: jelezze az, akinek az elmúlt néhány évben megtörtént milliárdos gazdasági bűncselekmények szúrják a szemét. A teremben lévők kilencven százaléka feltette a kezét.

Korpa közt

A kampánygyűlésről szóló rendőri jelentésben szereplő nevek közül az olajbizniszhez a "Kakuszi, Szűcs, Halász István" triumvirátus köthető, és bár Stadler és Sepsi László neve is felmerült, ők más üzletágakban jeleskedtek. A felsorolt urak azonban, érdekes módon nem emlékeznek már a kiskőrösi kampánygyűlésre, és nem emlékeznek arra sem, hogy részt vettek-e a rendezvényt követő zártkörű vacsorán.
      Font Sándor országgyűlési képviselő, a kampánygyűlés szervezője az ÉS-nek elmondta, hogy egy nyilvános gyűlésen bárki jelen lehet. Az azt követő vacsoráról azonban nem kívánt nyilatkozni, mert szerinte azon semmi jelentős nem történt. Meglepte, hogy erről rendőri jelentés készült, de az abban leírtakhoz semmit nem kívánt hozzáfűzni, "mert nincs is miről".
      Stadler József - akinek egy évig tartó, újratárgyalt peréről részletes riportot közöltünk (Guba a subához, ÉS, 2001/44.) - lapunknak elmondta, hogy rövid ideig ott volt a kiskőrösi kampánygyűlésen, a vacsoráról nem tud, és visszautasította az állítást, hogy ő valaha is olajozott volna.
      Kakuszi András - akinek neve a Nógrádi-féle vallomásban is szerepel - nem tagadja, hogy az elsők között kezdett a rendszerváltás után olajjal foglalkozni, bár a maffiajellegű öszszemosásokat kikérte magának. Az ÉS-nek elmondta, hogy méltatlannak tartja, hogy a nevét olyanok írták le, "akik semmi maradandót nem tettek még le az asztalra". A kiskőrösi kampánygyűlésre már nem emlékszik.
      A jelentésben szereplő Szűcs feltehetőleg a Flaisz Ferenc nevelt fiának tartott Szűcs Attila soltszentimrei volt olajos lehet, akinek Soltjáráspusztán lévő kastélyából tulajdonlása ideje alatt egy afrikai ország nyári rezidenciája lett. Az olajügy kirobbanását követően Szűcs külföldre távozott, a kastélyt pedig eladta.
      Kemény Gábor felháborodott az általa nem ismert rendőri jelentésen és azon, hogy nevét összemosták a fent nevezett személyekkel. Lapunknak elmondta, hogy feltehetőleg azért kerülhetett bele a jelentésbe, mert ő volt a kampánygyűlés egyik felszólalója. Hozzátette: sohasem volt köze az olajügyletekhez, ráadásul ő volt az, aki megakadályozta a kapcsolatfelvétel lehetőségét Orbán Viktor és néhány kétes hírű üzletember között. A "megakadályozás" módjáról azonban nem kívánt részleteket közölni.
      Halász István kunbajai polgármester azt mondta az ÉS-nek, hogy nem volt ott a kiskőrösi kampánygyűlésen. Hozzátette, sohasem tagadta, hogy valaha olajozott, de ha látni akarta volna Orbán Viktort, meghívta volna őt Kunbajára úgy, ahogy azt másokkal is megtette már az elmúlt években.
      Hogy végül is kik voltak jelen a kampánygyűlést követő zártkörű vacsorán, és ott mi hangozhatott el, nem tudni. Erre már senki nem emlékszik, még a felszolgáló személyzet sem. Aki pedig a vacsorát főzte, már nem él, fél évvel később meggyilkolták. A főszakács ugyanis azon az estén maga Nógrádi József volt.
      A rendőri jelentésben szereplők közül a legérdekesebb kétségtelenül Halász István polgármester személye, aki két választási ciklus óta Kunbaja első embere, és választókörzetében önzetlen adakozásai miatt nagy népszerűségnek örvend. Jelenleg a Torgyán-féle kisgazdapárt jelöltje az április országgyűlési választásokon, a párt Bács-Kiskun megyei listájának tizedik helyét kapta meg. Mindezek mellett feltehetőleg ő a legtöbb alkalommal bíróság előtt állt polgármester Magyarországon.

Cherry Bandi

Az 1955-ös születésű Halász István üzleti karrierje a rendszerváltás után kezdődött. 1991-92-ben bácsalmási telephelyén - hivatalos szervek előtt ismeretlen - jugoszláv állampolgárok tranzitáruként bejelentett alkoholszállítmányainak adott helyet. A rakományokat azonban csak papíron léptették ki Nagylaknál az országból, a nagy mennyiségű tiszta szeszt, likőrt és konyakot ugyanis a kunbajai polgármester utasításaira a telephelyen lepakolták a kamionokról, és értékesítették. A vádirat szerint a polgármesternek összesen nyolcmillió osztrák schilling ütötte a markát. A fenti ügyben a Kecskeméti Városi Bíróság az 1997. június 10-én jogerőre emelkedett 1.B. 442/ 1993/ 57. számú ítéletében Halász Istvánt bűnösnek mondta ki jelentős értékű vámárura üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csempészet bűntettében, jelentős értékre elkövetett devizabűntett kísérletében és különösen nagy értékre, folytatólagosan elkövetett devizabűntettben. Kétévi börtönre ítélték, aminek végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztették.
      A Bajai Városi Bíróság az 1995. február 13-án jogerőre emelkedett 3.B. 385/1995/4. számú ítéletében Halász Istvánt csempészet és vámorgazdaság vétsége miatt ítélte százötvenezer forint pénzbüntetésre.
      A Bajai Városi Bíróság 1996. október 13-án bűnösnek mondta ki a kunbajai polgármestert csempészet vétségében és bűnsegédként csempészet bűntettében. Mindezekért százötvenezer forint pénzbüntetésre, valamint a tulajdonában lévő pótkocsi elkobzására ítélte. A bíróság az adócsalás vádja alól felmentette. Az ítélet nem jogerős.
      A vád szerint Csont László, az Universal Kft. ügyvezető igazgatója a kiskunfélegyházi Demetrius Kft. közvetítése útján huszonhat tartályvagon, összesen egymillió 199 ezer 628 liter ipari gázolajat vásárolt a bukaresti Petrol Export-import vállalattól. Mivel azonban az Universal Kft.-nek nem volt importengedélye, Csont László megállapodott Halász Istvánnal, hogy ő a bácsalmási székhelyű RPH Külkereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezetőjeként cégén keresztül elintézi az olaj vámkezelését. A huszonhat tartálynyi ipari gázolaj 1993. április 14-én érkezett a bácsalmási MÁV-állomásra, Halász cége, az RPH Kft. címére. Varga György állomásfőnök értesítette Halászt, de kiderült, hogy az RPH Kft.-nek csak Ukrajnából származó vegyipari gázolaj behozatalára van engedélye, Romániából nincs. Halász csak több nap alatt tudta volna beszerezni a romániai gázolaj behozatali engedélyét, Csontnak azonban sürgősen kellett a gázolaj, ezért 1993. április 15-ről 16-ára virradó éjjel nyolc vasúti tartályból mintegy négyszázezer liter ipari gázolajat szívtak le, több mint négymillió forint értékben. Csont tartálykocsijait Halász István engedte be a vasúti telepre, és tanúk szerint az átfejtést is ő vezényelte.

Forgópénz

A fenti ügyben szereplő Csont László a Bács-Kiskun megyei Kisszálláson lévő Csont FC futballklub tulajdonosa volt. Nógrádi Zsolt ügyészségi vallomásaiban olajjegyzőkönyvének egyik legfontosabb forrásaként tüntette fel a kisszállási futballmecénást. Csont Lászlót azóta körözik a hatságok.
      2000. november 23-án a Bajai Városi Bíróság dr. Csordás Pál vezette büntetőtanácsa különösen nagy értékre elkövetett csalás és összesen négy esetben adóbevételt jelentősen csökkentő adócsalás bűntettében találta bűnösnek a kunbajai polgármestert. Korábban, első fokon, már letöltendő börtönbüntetésre ítélték őt ebben az ügyben, csakhogy a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte az ítéletet. Most, az új eljárás során Halász Istvánt nem jogerősen egy év hat hónap börtönbüntetésre ítélték két évre felfüggesztve, valamint kétszázezer forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezték. A per egy hét évvel ezelőtti olajszőkítési ügy részleteit igyekezett tisztázni. A vád szerint a kunbajai polgármester mintegy hatmillió forintnyi adót nem fizetett be.
      A Bajai Városi Bíróság 2001. június 5-én jogerőre emelkedett B.218/2001/2. számú ítéletében Halász Istvánt magánokirat-hamisítás vétsége miatt negyvenezer forint pénzbüntetésre ítélte.
      Legutóbb ez év január 23-án született első fokú ítélet, ugyancsak olajügyben. A Kiskőrösi Városi Bíróság dr. Schőn Ferenc vezette büntetőtanácsa Halász Istvánt bűnösnek találta kétrendbeli, felbujtóként, üzletszerűen, bűnszövetségben, jelentős értékű vámárura elkövetett csempészet bűntettében, és kétrendbeli, felbujtóként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás büntettében. Mindezekért, nem jogerősen, egy év hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték a polgármestert, és két évre eltiltották a közügyektől. Halász a büntetés enyhítéséért, az ügyész súlyosbításért fellebbezett.
      Ebben az ügyben ugyancsak az RPH Kft.-é volt az egyik főszerep, a másik a Q-Tex Kft.-é. Halász István az előbbinek 1992-től, az utóbbinak 1995-től az ügyvezető igazgatója.
      Az RPH Kft. 1995 októberétől az év végéig a szlovákiai Flying Eagle cégtől tizenhárom alkalommal, öszszesen több mint öt és fél ezer tonna B1-es kenőolajat vásárolt. A Q-tex Kft. nevében Halász 1996 első felében hét alkalommal vásárolt a szlovákiai Slovnaft cégtől a Flying Eagle cégen keresztül csaknem százezer tonna B1-es kenőolajat. A szakértők megállapították, hogy Halász a vámhivatalnál a szállítmányok értékénél jóval alacsonyabb árat jelentett be. Az 1996-os olajszállítmányokat ráadásul nem is akarták levámolni, mert az akkor megváltozott jogszabályok értelmében a behozatalukhoz külön engedély szükségeltetett, amellyel Halász cége nem rendelkezett. A rakományokat félreállították, és az elsődleges vizsgálatok azt állapították meg, hogy a tartályokban nem B1-es kenőolaj, hanem az akkor már jövedéki terméknek minősülő orsóolaj van. A vámosok ekkor feljelentést tettek Halász ellen. A tízvagonnyi kenőolaj-szállítmány tételes ellenőrzésére azonban már nem kerülhetett sor, mert mire az apparátus megérkezett a bácsalmási vasútállomásra, a tartályvagonok üresek voltak. Halász mindvégig tagadta, hogy bármiféle köze lenne az olaj eltűnéséhez. Bár a nyomozati vallomásaiban azt beismerte, hogy kenőolaj-szállítmányok a vámolásnál alacsonyabb áron voltak feltüntetve, a bíróság előtt ezeket visszavonta. Az önmagára terhelő rendőrségi vallomását azzal indokolta, hogy a lehető leghamarabb ki akart szabadulni a fogdából, hogy folytathassa Kunbaján a megkezdett gázközművesítés-programot.
      Másfél év felfüggesztett börtönbüntetés mellett jelenleg két büntetőeljárás van folyamatban a kunbajai polgármester ellen.
      Az egyiket önbíráskodás és magánlaksértés alapos gyanúja miatt indították ellene. Tavaly nyáron Halász testőrökkel érkezett egy helybéli család udvarára, mert annak tagjai közül valamelyik kárt tett az üzlethelyiségében. A család feljelentése szerint a testőröket arra biztatta, hogy lőjék le a család tagjait, de azok erre nem voltak hajlandók. Állítólag csak néhány pofon csattant. A nyomozást a bajai rendőrkapitányság kezdte, majd Halász elfogultsági panaszára az eljárást Kalocsára helyezték. A szembesítések eredménytelensége miatt a bajai ügyészség végül tavaly ősszel magánlaksértés miatt emelt vádat Halász ellen. A tárgyalást még nem tűzték ki.
      Legfrissebb ügyében pedig csalás alapos gyanúja miatt folyik nyomozás Halász ellen. Tavaly napraforgóra kötött termeltetési szerződést egy magyar-német vegyes vállalattal. Halász hatmillió-hétszázötvenezer forint előleget vett fel a cégtől. A feljelentés szerint azóta se pénz, se napraforgó.

 


Vissza az idei számokhozVissza az idei számokhoz