Vissza az idei számokhozKondor Katalin több mint fél éve a Magyar Rádió elnöke, s megválasztása előtt csaknem két és fél éven át készítette a szerda reggeli interjúkat a kormányfővel. Az elnök asszony egy tavaly novemberi költségvetési bizottsági ülésen arra a kérdésre, miért nem hívják meg az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét is rendszeresen a beszélgetésekre, egyebek közt így felelt: "a miniszterelnöknek nincsen párja". Orbán Viktor pedig Kondor elmondása szerint a 2000 nyarán megrendezett s kudarcba fulladt elnökválasztás előtt azt mondta: "Kedves Katalin, örülök, hogy indult az elnökségért." 2000. augusztus 7-én Hollós János az Aktuális szerkesztőség vezetőjeként szignálta azt a több rádiós munkatársnak megküldött levelet, amelyben az áll: "Az ügyvezető alelnök asszony kezdeményezésére megváltozik a miniszterelnöki interjúk rendje. Ezután a Krónika stábja készíti." Miután alig egy hónappal a fent idézet levél keltezését követően, szeptember 1-jei hatállyal lemondott az MR két alelnöke: Juhász Judit - akit Hajdu István elnök az új vezető megválasztásáig bízott meg az ügyvezető alelnöki teendők ellátásával - és Papp Miklós gazdasági alelnök, a tervezett reform elbukott, így továbbra is Kondor és Hollós privilégiuma maradt, hogy a kormányfővel interjút készítsen. A közszolgálati rádió irányítása Szíjártó István gazdasági igazgató kezébe került, Kondor pedig adófőszerkesztőként jutott fontos szerephez az elnök nélküli rádióban.
Kondorról a rádiósok egy része úgy tartja, mindig is törekedett vezető pozíciókra, s ezen vágya az elmúlt években folyamatosan közeledett a beteljesedéséhez. 1973 óta járja a rádiós ranglétrát, 1985-91 között rovatvezető, 91-93 között főosztályvezető-helyettes, 1993-97 között ismét rovatvezető, majd két évig a Kossuth helyettes adófőszerkesztője, 99-től pedig adófőszerkesztője. 1998 decemberétől készíti a miniszterelnöki interjúkat. 1999. januárjától ő a Kossuth adó főszerkesztője, 2000 júliusában a kuratórium elnöksége jelöli őt az elnöki posztra, a Rádió Közalapítvány kuratóriumába delegált civilek azonban akkor közbeszólnak. A kinevezésre végül csaknem egy évet kell várnia.
A kuratórium elnöksége 2000 októberében érvénytelennek minősítette a rádióelnöki posztra kiírt második pályázatot. A harmadik pályázatra beérkezett művekből végül Marinovich Endréét, az Antall-kormány kabinetfőnökéét választotta az elnökség tavaly márciusban. Marinovich látszólag nagyon közel állt az elnöki székhez, hiszen a civil kurátorok és az elnökség között még a szavazás előtt megállapodás született, amely azt jelezte, meglesz a szükséges támogatás. Ekkor az a hír járta, hogy Marinovich, megválasztása esetén, Kondort teszi meg alelnöknek. Ez az akkori kuratórium számára nem volt biztató, végül állítólag mégsem emiatt, hanem "szakmai okokból" szavazták le. A harmadszorra is kudarcba fulladt elnökválasztást követően a legnagyobb vitát az a találkozó váltotta ki, amelyen az elnökjelölt és több, főként ellenzéki irányultságú rádiós vett részt pár nappal a szavazás előtt. A találkozón a rádiósok között volt aki garanciát várt a jelölttől arra, hogy nem nevezi ki Kondort alelnöknek, a válaszok azonban nem győzték meg őket. Marinovich Endre több mint egy évvel az eseményt követően így emlékszik vissza: "Két órán keresztül faggattak, de személyi kérdésekről senkinek nem voltam hajlandó beszélni."
Szadai Károly véleménye szerint a találkozónak "politikai színezete" volt, s a rádiósoknak még volt idejük találkozni az ellenzéki kurátorokkal, hogy meggyőzzék őket: szavazzák le a jelöltet. A kuratórium elnöke úgy látja, a kurátorok egy részének amúgy is érdekében állt, hogy ne legyen elnöke a rádiónak. Mint a sikertelen választás után mondta, azokra gondol, "akik azért sírnak, hogy miért nincs itt Prága". J. Győri László, az MR üzemi tanácsának tagja, az informális találkozó egyik résztvevője viszont úgy látja: "Politikai jellegről szó sem volt. Ha igaz lenne Szadai állítása, a civil kurátorok mind bábok lennének, akiket nem saját meggyőződésük vezérel." Rádiós körökben általános feltételezés volt, hogy valójában az elnökség sem akarta Marinovichot elnöknek. Szerintük Szadaiék abban reménykedtek, hogy az áprilisban felálló, új összetételű kuratórium esetleg jobban kedvez majd az elnökségnek - azaz kevésbé lesz ellenzéki.
A médiatörvény szerint a civil szervezetek delegáltjaiból és a pártok küldöttjeiből álló teljes kuratórium dönthet egyebek mellett az elnök kinevezéséről és visszahívásáról is. A közmédiumok tulajdonosi testületében az egyéves mandátummal megbízott civilek szerepe éppen a társadalmi érdekek politikától mentes képviselete lenne. Ezzel szemben az ÉS-nek fideszes és szocialista médiapolitikusok is megerősítették: a gyakorlatban a civil kurátorok aránya aszerint oszlik meg a testületben, hogy mely politikai erő tud több szervezetet maga mögé állítani. Így fordulhatott elő, hogy Kondor Katalin ugyanazzal a pályázattal az egyik évben elbukott, a következőben viszont elnökké vált. "Egyedül az archívummal kapcsolatos részben változtattam egy mondatot jelen időből múlt időbe" - mondta megválasztását követően.
A döntés után több, évtizedek óta a rádióban dolgozó munkatárs hagyta el az intézményt, önként vagy alig leplezett nyomás alatt. Rádai Eszter például, akinek ezt megelőzően mindössze 39 aláírást sikerült összegyűjtenie ahhoz a petícióhoz, amelyben Stifner Gábor kinevezése ellen tiltakoztak. Stifnert, az ORTT által többször is kiegyensúlyozatlannak, kisebbségellenesnek, gyűlöletkeltőnek minősített Vasárnapi Újság szerkesztőjét Kondor még adófőszerkesztőként nevezte ki a belpolitikai szerkesztőség vezetőjévé. Azóta távozott Verő Júlia, a petíció egyik aláírója, és befejezte tevékenységét a rádiónál külsősként dolgozó Lévai Júlia (a Stifner által képviselt szellemiségről éppen az ÉS-ben publikált nyílt levelet), akinek utolsó - zeneesztétikai - műsorát is megszüntették. A Farkasházy Tivadar és Bolgár György, illetve a rádió vezetése között nagy port kavart összeférhetetlenségi vita után nem sokkal - a szemléletváltozással szembeni fenntartásuk miatt - lemondta a műsorokban való közreműködést Vekerdy Tamás gyermekpszichológus és Fehér Márta tudományfilozófus. Hasonló okokból Bodor Pál publicista is bejelentette: tizenöt év után nem dolgozik tovább a Szóló című műsornak, s a már felvett jegyzetét is viszszavonja. Ezzel csaknem egy időben a Magyar Rádióból a Klub Rádióba igazolt Pásztor Magdolna, a Napközben szerkesztője.
Ugyanakkor a rádióban ellenzékinek tartottak mellett Kondor több jobboldali rádióssal is harcba szállt. Kondort többek között azért nem választották meg már az első pályázatakor az akkori kurátorok, mert arra a kérdésükre, hogy leváltaná-e Lakatos Pált, a Vasárnapi Újság felelős szerkesztőjét, állítólag nem kaptak megnyugtató választ. Ennek ellenére Kondor egy évvel később első elnöki intézkedéseként nem hosszabbította meg Lakatos szerződését. Különös egybeesés, hogy Lakatost (aki egyben a Magyar Távirati Iroda Tulajdonosi Tanácsadó Testületének MIÉP-es delegáltja, s az éterbe küldött szélsőséges megnyilvánulásait rendre szankciók nélkül tűrte a menedzsment) ugyanazért figyelmeztették írásban, mint később Bolgár Györgyöt: műsorukban az MR vezetőségére nézve negatív vélemények hangzottak el. Mindketten nem sokkal a figyelmeztetést követően távoztak a rádiótól.
Bár Kondor elnöki pályázatában úgy fogalmazott: "a vezető és a fontosabb posztokra érdemes pályázatot kiírni", hivatalba lépését követően a legtöbb vezetői tisztség betöltőinek személyéről egymaga döntött. Így pályáztatás nélkül nevezte ki Perjés Klárát a Kossuth adófőszerkesztőjének, Morvai Katalint, az ISM volt sajtósát a pr- és marketingosztály, Szigethy Emmát pedig az oktatási osztály élére. Ugyanakkor, bár a körzeti stúdiók vezetőinek megbízatása ez év decemberéig szól, az MR új vezetése e posztokat megpályáztatta.
Az eljárás nem újszerű Kondortól: még adófőszerkesztőként figyelmen kívül hagyta Gecse Gézának, a Határok nélkül felelős szerkesztőjének érvényes munkaszerződését (elszámolási nézeteltérések miatt), s ugyancsak pályázatot hirdetett a helyére. Ezzel a lépéssel rögtön nyolc erdélyi, szlovákiai és vajdasági egyházi vezető, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség csapi városi szervezetének képviselői, a Bocskai Szövetség elnöksége, a Honfoglalás 2000 Egyesület és az Erdélyi, valamint a Rákóczi Szövetség tiltakozását provokálta ki. Miután Martonyi János külügyminiszter nívódíjjal tüntette ki Gecsét, az időközben megalakult Határok nélkül Aláírásgyűjtési Bizottság Kondorhoz megküldött tiltakozó közleményét többek között Pomogáts Béla, az Írószövetség elnöke, Granasztói György történész, Vajda Mihály, az MTA Filozófiai Bizottságának elnöke, Wisinger István, a MÚOSZ elnöke is aláírta. Kondor azonban hajthatatlannak bizonyult.
Az elnök asszony még októberben döntött az új alelnökök személyéről: Hollós Jánost, a miniszterelnöki interjúk társriporterét igazgatásszervezési alelnöknek, Göblyös Istvánt, a kuratórium volt felügyelőbizottsági elnökét gazdasági igazgatónak nevezte ki (Göblyös volt egyébként az egyik aláírója annak a néhány hete kiadott közleménynek, amelyben az V. kerületi MDNP-szervezet bejelenti, hogy kérik felvételüket a Fideszbe). Ezzel megszűnt a műsorokért felelős alelnöki tisztség, "ugyanis mindhárman úgy gondoljuk, hogy a mindenkori elnök felelőssége a Magyar Rádió műsorpolitikáját illetően egy és megoszthatatlan, a végrehajtásért pedig az adófőszerkesztő a felelős" - írta Kondor egy, a dolgozóknak szóló belső levelében. Nem sokkal ezt követően "közös megegyezéssel" felmondtak Nagy Márta műsorigazgatónak. Így - hasonlóan a Magyar Televízióhoz, ahol az I. kerületi önkormányzat volt fideszes képviselője, Mendreczky Károly megszüntette a műsorokért felelős alelnöki posztot, s elnöki kinevezésével nem mondott le a programigazgatóságról sem - a Magyar Rádió elnöke is egyszemélyes vezetést alakított ki. Akaratát pedig az általa kinevezett végrehajtók teljesítik.
Nagy Márta szerint folyamatosan zajlik az emberek "levadászása". "Ugyan mivel magyarázható, hogy 20-30 évig a rádióban dolgozó szakemberek hirtelen közös megegyezést keresve otthagyják a rádiót?" - tette hozzá. Úgy látja: "Nem az számít, hogyan dolgozik valaki vagy mit csinál, hanem hogy ki az, akitől meg akarnak szabadulni."
A civil szféra tagjainak egyre növekvő passzivitására jellemző, hogy a decemberig hatályos kilenc regionális stúdióvezetői posztra ez év elején kiírt pályázat ellen már senki nem kezdett aláírásgyűjtésbe. Az MR vezetése a múlt heti meghallgatásokra meghívást juttatott el az önkormányzati vezetőkhöz, amelyben "megfigyelőként" kínáltak részvételt az elbírálásánál.
Tukács István nyíregyházi alpolgármester (MSZP) számára a meghallgatás során világossá vált: "Az MR-vezetés az új stúdióvezetőktől azt várja, hogy a közrádió gazdasági helyzetének stabilizálása, adósságai rendezése érdekében csökkentsék a körzeti stúdiók műsoridejét, valamint a dolgozók létszámát." A politikus ugyanakkor közleményben kérdőjelezte meg a pályázati elbírálás tisztaságát: "Az ülésen nyilvánvalóvá vált, hogy véleményünk nem kerül jegyzőkönyvi rögzítésre, annak döntést befolyásoló szerepe nincs. (...) A pályázatoktól függetlenül pedig már döntés született a leendő vezető személyéről is." A meghallgatást követően ugyanis a döntőbizottság nem azonnal hirdetett nyertest, hanem külön, más időpontban. Perjés Klára erre reagálva kifejtette: "Szomorúnak és megdöbbentőnek tartjuk, hogy Nyíregyháza alpolgármestere nem tudja, mit jelent a megfigyelői státus. Azt pedig visszautasítjuk, hogy bármilyen döntés már előre megszületett volna. Ellenben az érzékelhető volt: Tukács István azon sértődött meg, hogy nem ő dönthet a regionális stúdióvezető személyéről."
A kilenc pályázatból végül öt városban neveztek ki új stúdióvezetőt. A korábbi vezetők közül - bár egy kivételével mindegyik indult - csak a miskolciénak és a nagykanizsaiénak hosszabbították meg a megbízatását, itt ugyanis nem indult senki más a posztért. Két másik vezető is maradhat, a pécsi Kovács Zoltán és a debreceni Tornyi Ferenc, ők azonban csak az eredeti mandátumuk lejártáig, december végéig folytathatják a munkát. Információnk szerint egy nappal az eredményhirdetés előtt telefonon arról értesítette őket Perjés Klára, a Kossuth adófőszerkesztője, hogy nyertek, míg kedden Perjés már azt jelentette be: e két pályázaton nem hirdettek nyertest, ezért marad az eredeti felállás az év végéig. Két leváltott stúdióvezető munkajogi pert fontolgat a rádió ellen, mivel betöltött állásra írták ki a pályázatokat, valamint nem tartják megfelelőnek a felmentés indokait sem.
Perjés tájékoztatása szerint az új vezetők közül többen "kívülről" jöttek. Egyikük, Bakos Csaba, a szolnoki stúdió új vezetője a Fidesz egyik lapját, a tavaly megszűnt Fidesz Publicát szerkesztette, továbbá még kinevezése előtt is alig pár nappal Balla György, a Fidesz országgyűlési képviselője, Szolnok egyik alpolgármestere személyi titkára volt. Bakosnak mindössze féléves rádiós múltja van, azelőtt a Jászkun Krónika című megyei napilap szerkesztőjeként dolgozott, majd annak megszűnése után, 1998-ban a Nemzeti Sport korrektora volt. Varga Zoltán, a szegedi stúdió új vezetője korábban az MDF országgyűlési képviselője volt. Nyíregyházán a jelöltek meghallgatására meghívott "megfigyelők" számára világossá vált: a pályáztatás csupán formalitás volt, hiszen előre eldőlt, ki nyer. A helyi rádiósok körében elterjedt a hír, hogy az addigi vezető, Nagy Miklós azért nem nyerhet, mert nem fideszes. A hivatalos közlés szerint március l-jétől már műsort sem vezethet.
Ugyancsak közös megegyezéssel távozott Simkó János, a Regionális és Nemzetiségi Igazgatóság vezetője, az általa alapított Magyarországról jövök című műsor munkatársai pedig a Vallási Szerkesztőség munkatársaival és a Külföldi Adások (KAF) hírszerkesztőivel együtt átkerültek a Kossuthhoz. Simkó szerint ugyanaz volt a baj a Magyarországról jövökkel, mint a Bolgár-féle Beszéljük meg!-gel: a lakosság mesélhette el, mit gondol, hogyan él, mit lát maga körül.
Nem sokkal ezután megszűnt a rádió belső nyilvánosságának legfontosabb fóruma, a hét éve működő Pagoda című lap. Vándor Ágnes szerkesztő, aki február 1-jével szintén távozott a rádióból, az ÉS-nek elmondta: a Pagodában minden vélemény helyet kapott, s ez számos érzékenységet sérthetett. "Kondor elnökké választása után azért nem lehetett a Pagodát kiadni, mert az elnök nem volt hajlandó nyilatkozni a rádió belső lapjának. Novemberben behívott Hollós, hogy a Pagoda a műsorigazgatóságról átkerül a pr- és marketingosztályhoz, és egy profi, a rádiósok hangulatát is javítani hivatott újság lesz belőle." Ennek szerkesztését Vándor nem vállalta. Nem először, mert már a korábbi elnök működése alatt is erős volt a nyomás, hogy a Pagoda a belső piár céljait szolgálja, de Hajdut még sikerült Vándornak erről lebeszélnie.
A dolgozók hangulatáról sokat elárul, hogy a hírszerkesztőségben elterjedt: az egyik munkatárs esténként rendszeresen beszámol Hollósnak arról, ki milyen híreket írt meg, illetve milyen vélemények hangzottak el a különböző hírek kapcsán. Függetlenül attól, hogy igaz-e a híresztelés - amit egyébként Hollós megkeresésünkre a leghatározottabban cáfolt -, ez önmagában is sokat mond az ott dolgozók és közvetlen főnökük közti kapcsolatról.
Nem javított sokat a rádiósok hangulatán az a belső értekezleten tett bejelentés sem, miszerint a dolgozóknak a tervek szerint a jövőben heti ötször nyolc órát kell dolgozniuk 500 és 3000 forint közti órabérért. A munkatársak úgy tudják, egyéni elbírálás alapján dől majd el, ki melyik kategóriába tartozik. (Az alsó határnál egyébként még a gyorséttermekben dolgozók vagy a gyermekekre vigyázó, képzettség nélküli tizenévesek is gyakran többet keresnek.) A munkatársak szabad véleményalkotástól való félelemét mutatja, hogy a Pagoda utolsó számait Vándor Ágnes tapasztalatai szerint "szinte lehetetlenség volt" elkészíteni: az addig rendszeresen nyilatkozó rádiósok közül ugyanis többen már nem merték névvel vállalni véleményüket.