Önfertőzéstől önmegvalósításig

Tanulságos történelmi ívet rajzol Sausic Attila (A maszturbáció emancipációja, ÉS, 2015/30., júl. 24.), már a témaválasztásával is demonstrálva, hogy egy jelenség kitört az elhallgatás korszakából.

Lukács Dénes viszont (Az emancipáció hiányossága, ÉS, 2015/32., aug. 7.) tagadja, hogy a maszturbáció a humán szexualitás alternatívája lehet, minthogy az nélkülözi a közös élményt és a pszichoszexuális identitás stabilitását.

Szerintem a maszturbáció elterjedése és fokozódó társadalmi elfogadottsága korunk legnagyobb hatású változása. Minthogy a társadalom egyedeinek (magán)életét és mindennapjait leginkább a szex (tágabban: kapcsolata a másik nemmel) határozza meg, így annak drasztikus változását joggal nevezhetjük az emberiség fejlődése új fokának. A szexuális viselkedés és szerepek leosztása egész civilizációkat határoz meg, ezek továbbgondolásából maradandó művek születtek (Szép új világ, Védett férfiak). Most minőségileg teljesen új korszak köszöntött be, amikor a szexuális örömök eléréséhez nincsen szükség másik félre.

Lányaim panaszkodnak: a fiúk a társaságban nagyon kedvesek, jófejek, de valahogy a kelleténél inkább tartózkodóak. Mintha csak barátok akarnának maradni, nem vállalják annak kockázatát, hogy megfogják a kezüket, esetleg félreérthető célzást tegyenek egy intim kapcsolatra, vagy netán testileg közelítenének. Minden bizonnyal – mint általában a kamaszok – félnek a visszautasítástól, a megszégyenüléstől, a felsüléstől. Nem vágnak bele „mindent vagy semmit” alapon, nem hajtja őket a vérük, nem borítja el látásukat a kiéhezett kan indulata. Ugyanakkor kollégiumi barátom meséli, hogy péntek este, mielőtt a csapat buliba megy, kollektív önkielégítést végeznek, hogy „nyugodtan” tudjanak a lányokkal beszélgetni. Persze ezt nem úgy kell elképzelni, mint valami grupen homosexet. Mindenki a saját szobájában a saját számítógépe előtt végzi, miközben az ingyenes pornóoldalakat nézegeti. A koleszben elfogadott elv: a nő csak nyűg a férfi nyakán, aki miatt nem tudja megvalósítani önmagát. Nem tud miatta a barátokkal kocsmába és meccsre menni, nem lehet vele fontos dolgokról beszélgetni (foci, politika), és sokba kerül. Nem tud olyat nyújtani, amiért a fiúnak fel kellene áldoznia szabadságát, amiért végig kellene hallgatnia a nyafogását, lelkizését és történeteit a retardált barátnőiről, miközben egy bevásárlóközpontban sétálnak kéz a kézben a kirakatokat nézegetve (brrrrr). Az egyetlen, amije van, a szexuális vonzereje, de az sem olyan tökéletes, mint amit a pornóoldalakon lehet látni, ráadásul olyan pózban, ahogy csak a felhasználó kívánja. Aktképeket évezredek óta készítenek és felajzásul nézegetnek. A XX. század elterjesztette a szexújságokat és szexfilmeket. Azonban mindkettő szűk keresztmetszetet jelentett, amennyiben csak pénzért lehetett megvenni. Áttörést az internet hozott, ahol ma már nemcsak hogy ingyen és korlátlanul, de hatalmas mennyiségben és választékban érhetők el olyan kitűnő képi minőségű, a valóságot tökéletesen reprodukáló filmek, amelyek a valódi erotikus hatásokkal érnek fel. Egyre több olyan oldal dolgozik, ahol a magát mutogató hölggyel interaktív kapcsolatba lehet lépni, kérni lehet, mit csináljon, miközben ő is nyomja az erotikus feladatokat, mintegy szexuális életet élve az interneten keresztül. Nem biztos, hogy egy nyögvenyelős, problematikus, még a kezdetén tartó és sok sikerrel nem kecsegtető próbálkozás (ráadásul egy nem is olyan bombázó lánnyal) versenyképes lehet a mai rohanó világban.

Nehéz megmondani, mert nincsenek pontos összehasonlító adatok, hogy régen maszturbáltak többet, vagy most. Az azért valószínűsíthető, hogy ha nem gondolják, hogy az egészségre káros, ha nem kíséri bűntudat, már nem minősül akkora szégyennek, és ha kiderül, sem követi büntetés vagy megvetés, akkor az emberek gyakrabban nyúlnak az ingyenörömökhöz.

A társadalmi elfogadottság a fokozódó gyakorlat kiváltó oka és egyben következménye is. Amíg nagyapáink még azt hallhatták, hogy az „önfertőzés” elsorvasztja a gerincet, és bűnös lelket nevel, ma már ezt senki sem hiszi. Megint más kérdés, hogy mennyire beszélnek róla. Most többnyire hallgatnak, ha szóba kerül, de nem ágálnak; szép lassan elfogadottá válik a közbeszédben, ahogyan a hatvanas években elfogadottá vált a szex téma. Az egyik amerikai sikerfilmben viszont a sztárbróker azt tanácsolja ifjú kollégájának, hogy munka közben nyugodtan menjen ki a mellékhelyiségbe és könnyítsen magán – minél többször sikerül ez neki, annál jobban tudja végezni munkáját.

A maszturbáció elterjedését segítő internetes szexipar célközönsége elsősorban az erősebb nem. Ha és amennyiben ez a heteroszexuális interkurzusok csökkenéséhez vezet, jobb híján a gyengébb nemnek is gyakrabban kell ehhez az eszközhöz nyúlnia. Ennek következménye a társas kapcsolatok repertoárjának szűkülése, az udvarlási formák elcsökevényesedése és bizonyos fajtájú érintkezések teljes hiánya. Kérdés, hogy ez nem jelenti-e az élet minőségének romlását, noha a régi formák helyett újak jelentkeznek. Már most is megfigyelhető, milyen suták, milyen gyerekesek a fiatal fiúk, ha hölgytársaságba kerülnek, hiányzik a tapasztalat. Ez később a kollegiális kapcsolatok deformálódásába mehet át, majd megjelennek a családon belül, ahol a papa nem vonzódik úgy a mamához, ahogy azt a gyerekek elvárnák, és öröklődik tovább.