Sajtószabadság 2010

A magyar sajtó bal- és jobboldala számára csekély jelentőségű, érdektelen hír volt az, hogy a Danubius és a Sláger tulajdonosai a magyar állam ellen a Világbank mellett működő bírósághoz fordultak sokmilliárdos kártérítési igénnyel az ORTT 2009-es frekvencia-döntése miatt. Eleinte úgy látszott, hogy a hírről elsőként beszámoló Népszabadságot érdekli a botrányos frekvenciaosztás eme újabb fejleménye, de aztán mégse.

Az alábbi riportrészletet a Népszabadság újságírója készítette a velem folytatott beszélgetés alapján, de cikke anyagtorlódás miatt sajnos nem jelenhetett meg. Az újság döntését jogszerűnek, a szerkesztői szabadság körébe tartozónak tartom, úgy vélem azonban, hogy a tárgy van annyira közérdekű, hogy, ha van iránta érdeklődés, nyilvánosságra jusson. Íme:

„A Szalai Annamária szerint szabályos döntés ellen többek között Sólyom László államfő, Bajnai Gordon miniszterelnök, Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, valamint kilenc nagykövetség is tiltakozott, Majtényi László pedig lemondott az ORTT elnökségéről. A két vesztes rádió jogerősen pert nyert az ORTT-vel szemben: a pályázatot törvénysértőnek mondták (az ügyészséghez hasonlóan), de a szerződéseket nem bontották fel - mondván, ez csak az ítélet indoklásában, nem pedig a kötelező rendelkező részében szerepelt. Mindezek után a Fidesz-többség idén nyáron, tehát a jogerős ítélet után úgy módosította a médiatörvényt, hogy a Médiahatóságot ne lehessen felelősségre vonni a jogelőd ORTT által elkövetett jogsértésekért.

- Az ORTT-nek kötelessége lett volna felmondani a szerződéseket, ehelyett megtörtént az, ami civilizált országban nem történhetne meg, hogy a frekvenciadöntések terén törvény biztosítja a médiahatóság számára a jogot a jogsértésre - mondta a törvénymódosításra utalva Majtényi László, aki szerint a történtek rávilágítanak arra, milyen szinten szakad el a politika világa a társadalommal szembeni felelősségtől. A legsúlyosabbnak mégsem ezt tartja a volt ORTT-elnök, hanem azt, hogy (amennyiben a kártérítést ítélnek meg a vesztes rádiók tulajdonosainak) »a magyar politikai osztály súlyos züllöttségéért az árat az adófizetők fizetik meg«. Szerinte itthoni bíróság előtt is kikényszeríthető a jogerős ítélet végrehajtása, mert a közigazgatási szerv (ORTT/Médiahatóság) hallgatása miatt is indítható per. A médiahatóság jogi felelősségre vonását akadályozó passzust pedig Majtényi reményei szerint megsemmisíti az Alkotmánybíróság - »amíg még egyáltalán létezik«, így újabb perre nyílhat lehetőség -, csakhogy az idő addig is a hatóságnak dolgozik.

A Danubius és a Sláger tulajdonosai láthatóan megelégelték az itthoni huzavonát, és a Világbank döntőbíróságától várják a megoldást - itt már nem is a frekvenciáról van szó, 10-10 milliárd forintos kártérítést követelhetnek.

Ennek a pernek megkérdezett médiajogászok szerint komoly kihatása lehet a befektetői hangulatra, így a hazai médiapiaci viszonyokra is. Ám a pernek ezen is túlmutató következményei lehetnek: elképzelhető, hogy a Világbank döntőbírósága elé idézik a rádiókat állítólag »megkörnyékező«, a pártok gazdasági holdudvarához tartozó tanukat is, és ha erre sor kerül, az ügy hullámai a rádiók vételkörzeténél jóval messzebbre juthatnak."