Az Élet és Irodalom ma Magyarországon gyakorlatilag az egyetlen irodalmi-közéleti hetilap, és ezáltal jelentős értékek hordozója. Az olvasó egyszerre talál benne színvonalas irodalmat, műkritikát, könyvbírálatot, élvonalbeli szerzőktől származó publicisztikát, tényfeltáró, oknyomozó riportokat, interjúkat és olyan, gazdasággal kapcsolatos írásokat, amelyek témájukkal, hangvételükkel és szerzőgárdájukkal egyaránt eltérnek a más lapokban megjelenő elemzésektől.

A magyar grafika élvonalába tartozó alkotók jó része is csak lapunkon keresztül juthat el egy viszonylag széles publikumhoz, évente mintegy ezer grafikát közlünk, s ezzel az ÉS az ország legnagyobb virtuális galériája.

Lapunkban anélkül szólalhat meg az autonóm gondolkodású értelmiség, hogy különféle politikai és gazdasági érdekeket kellene szem előtt tartania. Ez mindenekelőtt annak köszönhető, hogy az újság kiadói jogának tulajdonosa maga a szerkesztőség.


A lap felépítése

Az ÉS - mint az fejlécén is olvasható - irodalmi és politikai hetilap. Első részében közéleti témák jelennek meg publicisztika, riport, interjú, esszé vagy glossza formájában, szerkesztői és szerzői között hat Pulitzer-díjas újságíró szerepel rendszeresen (Kovács Zoltán, Megyesi Gusztáv, Molnár Erzsébet, Rádai Eszter, Rajnai Attila és Váncsa István; Pulitzer-díjas volt lapunk 2006-ban elhunyt főszerkesztő helyettese, Tarnói Gizella is). A lap második fele részben műbírálat (mindenekelőtt könyv, emellett film, színház, zene, tárlat stb.), részben pedig kortárs magyar irodalom, és mint ilyen, a mai magyar irodalom rangos fóruma.

Ami a lap első részében közéleti műfajokban megjelenik, azt voltaképpen a lap irodalmi részében publikáló, a hazai értelmiség közismert és elismert irodalmi alakjai hitelesítik, így a Kossuth-díjas Esterházy Péter, Nádas Péter, Konrád György.