Plazma

Betűméret növelése  Betűméret csökkentése


(Kovács Zoltán és dr. Szili Katalin levélváltásának margójára [ÉS, 11., 12. szám])
Négyesztendős regnálásuk idején soha, egy pillanatig sem tudtam egyetérteni a kormányzat, s ezen belül az igazságügyi tárca megtorláselvű jogfilozófiájával. Dávid Ibolya nálam legfeljebb Balaton-átúszó teljesítményével volt népszerű. Ám a Nap TV péntek reggeli adásában kénytelen voltam vele egyetérteni az eleddig szimpatikus Bárándy Péter ellenében. A miniszter asszony azt az egyszerű tényt hangoztatta, hogy egy verbális vitában zavaró, a vitapartner koncentrációképességét megnehezítő bármiféle vibráló monitorháttér - aminek szövegét kényszeresen elolvassa az ember, s addig sem tud a másik szóbeli érveire figyelni. Erre a miniszterjelölt ügyvéd úr válasza az volt, hogy személye kizárja bármiféle nem tisztességes szöveg vagy képanyag megjelenését (mondjuk a miniszter aszszony fejét nem montírozzák Staller Ilona kígyós produkciójára), másrészt - s ez keserített el igazán -, hogy a szerződés szövege nem zárja ki a háttér ilyentén történő kialakítását, tehát azt szabadon meg lehet cselekedni. Könyörgöm: nem az ilyenféle "fideszes" jogfelfogás volt az, ami az utóbbi négy esztendőben a jogállami normák iránt érzékeny polgárt kétségbeesetten szembefordította az MPP-vel? Miszerint sehol nem mondja ki a házszabály, hogy l¹3, tehát a három az egy; hogy az ellenzék által felállítani javasolt vizsgálóbizottságok tevékenységét napirendre is kell tűzni; hogy az ellenzék képviselőinek legalább interpellációjuk címét el lehessen mondani, ha már e meginterpellált miniszter(elnök) nem méltóztatik megjelenésével megtisztelni a parlament ritka szép üléseit... Elnézést a vulgáris hasonlatért, de feltehetően azt sem zárta ki a pártok közti megállapodás, hogy a vitázó felek egyike elővegye nemi szervét a partner zavarba hozása céljából (hölgyek esetében ez keblek kivillantására váltható), de nem hiszem, hogy ezt is "ami nem kifejezetten tilos, az megengedett" módszertani felfogás menthetné.
"Amit magadnak nem kívánsz, azt ne tedd mással" - olvashatjuk az Újtestamentumban, sőt még olyan kevéssé keresztényi szerzőnél is, mint Thomas Hobbes, akitől különben a "mindenki harca mindenki ellen" szomorú képlete származik az emberek közötti eredendő bizalmatlanság jellemzéseként. A liberális Locke társadalomfilozófiája alapkategóriájaként a "trust", a bizalom fogalmát használta, kortársunk, Rawls igazságosság-elmélete a fair, a tisztességes eljárási szabályokat. Ha azt mondom, hogy a szocialisták monitormanővere fideszes ötlet volt, nem dicséretnek szánom. A képernyőn különben, úgy tudom, ez a jelszavuk szerepelt volna, hogy "Magyarország jobbat érdemel".

Ludassy Mária

morálfilozófus