Hittérítés

Betűméret növelése  Betűméret csökkentése


(A Joggal a Jogállamiságért Egyesület nyílt levelének - ÉS, 2009/44. - margójára.)

Annak illusztrálására, hogy a népszámlálás kérdései közé a vallási hovatartozás firtatásának felvétele nemcsak a népszámlálás adatainak utólagos manipulálása esetén jelenthet problémát, hanem már az adatfelvétel során is visszaélésekre adhat alkalmat, saját példámat szeretném felhozni. A 2001-es népszámláláskor a kérdezőbiztos úrnak én diktáltam be édesanyám adatait, s a vallásra vonatkozó kérdés kapcsán természetesen a római katolikust neveztem meg, mivel nyolc évtized múltán is büszkén emlegeti, hogy kislány korában mezítláb zarándokolt el Csíksomlyóra szülőfalva, Gyergyóalfalu zászlaját követve. Amikor vallásügyben én kerültem sorra, látom, hogy a népszámláló kérdezés nélkül írja be a római katolikus kódját. Protestálok:

- Én szabadgondolkodó vagyok.

- De katolikusnak keresztelték, tehát azt KELL beírni!

Persze én tudtam, hogy ez a római katolikus egyház óriásplakátokon is meghirdetett álláspontja, s ez egyházi véleményként rendben is van. Az már kevésbé, hogy az állami népszámlálás során hittérítőként ezt akarják ráerőszakolni a felmértekre. Mivel Magyarországon az index librorum, a katolikus egyház által betiltott XVIII. századi könyvek jó részének a publikálása az én lelkemen szárad, nincs sok vesztenivalóm, s ragaszkodtam a felekezeten kívüli státushoz. Ám elképzelhető-e ilyen hitvallás a Bródy tanítónőjéhez hasonló kiszolgáltatottságban élő falusi vagy kisvárosi pedagógus esetében, kiváltképp, ha egy pártjelzőként keresztény kollega a népszámláló?

Körülbelül annyira, mint az ötvenes években a keresztény konfesszió félelem nélküli felvállalása.