Mérsékelhető kockázat

Losoncz Miklós nagyon jól rendszerezte az ukrán válság gazdasági következményeit (Az ukrán válság néhány gazdasági hatása, ÉS, 2014/13., márc. 28.), kitért röviden azokra a kockázatokra is, amelyek Oroszországot érintik. Ehhez fűznék rövid kiegészítést. Az amerikai jegybank Nyíltpiaci Bizottsága 2013 decemberében az eszközvásárlási program szigorításáról döntött, ezt a mai napig további két szigorítás követte. Ahogy korábban több közgazdasági szakember a lap hasábjain rámutatott, a piacra öntött friss likviditás szűkítését a feltörekvő országok szenvedték meg leginkább: a valutaárfolyamok leértékelődtek, a biztonsági felár és az állampapírok hozamai emelkedtek, a befektetők kockázatvállalása pedig csökkent. Nagyjából ebben az időben szállták meg felségjelzés nélküli, orosz(barát) milíciák a Krím-félszigetet. A demokrácia mázával leöntött népszavazás után a nyugati országok szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben, és egy hónap alatt akkora mennyiségű tőke hagyta el az országot, mint 2013-ban összesen. Ez a tőkekivonás jelentősen megnehezíti a tőkehiánnyal küzdő orosz bankrendszer helyzetét, a regionális és helyi pénzintézetek közül többet a bezárás veszélye fenyeget, a jegybank pedig bejelentette, hogy az eddigiektől eltérően nem fog előzetes közleményt kiadni a működési engedélyek bevonásáról, hanem azonnal bezárathat rossz likviditási helyzetben lévő pénzintézeteket. Ez a bizonytalanság a nagy bankok felé terelheti az ügyfeleket, akik éppen a rugalmasság miatt választották a kisebb, helyi pénzintézeteket. Feltételezhető ugyanakkor, hogy ez az ügyfélbarát rugalmasság a törvényi kereteket is túllépte, a korrupt banki vezetők pedig felelőtlenül jártak el. A bankcsődök nem tekinthetők egyedi esetnek Oroszországban, a pénzintézeti felügyelet politikai nyomás alatt dolgozik, a betétbiztosítás közel sem kielégítő, a kereskedelmi bankok kötelező tartalékrátája pedig viszonylag alacsony. Az egyik legnagyobb, tőzsdén lévő bank részvényeinek értéke márciusban 15 százalékot esett, a rubel az idei év első negyedévében 12 százalékot értékelődött le a dollárhoz képest, az ország benchmark csődkockázati megítélése a Krím megszállása óta 50 bázisponttal emelkedett, a legfrissebb gazdasági előrejelzések szerint a gazdaság idén akár recesszióba is kerülhet. Válaszlépésként a jegybank jelentős intervenciót és kamatemelést hajtott végre, a kormány pedig hamarosan a pénzintézetek feltőkésítésének lehetőségével élhet. Ezzel rövid távon prolongálni lehet a pénzügyi rendszer fennmaradását, de mélyreható reformok hiányában idővel újra és újra instabillá fog válni. Összességében tehát egy aknamezőhöz hasonlít az orosz bankrendszer, ahol egy-egy robbanás akár olyan erős is lehet, hogy komoly válságba taszítja az országot, de ha az aknaszedők elég gyorsan és hatékonyan dolgoznak, akkor mérsékelhetik a kockázatokat.

(A szerző a Corvinus Egyetem hallgatója)