Gyáni Gábor: A történelem mint emlékmű. Kalligram Kiadó, Po­zsony, 2016. 300 oldal, 3490 Ft

A szerzőt aligha kell bemutatni bárkinek is, aki Magyarországon az utóbbi évtizedekben figyelemmel kísérte a történettudomány új fejleményeit. Mivel olyan országban élünk, melyben a történelem, és főleg a közelmúlt története folyamatos viták, politikai játszmák tárgya, jóformán senki sem vonhatja ki magát az alól, hogy így vagy úgy állást foglaljon történelmi kérdésekben. Természetesen akár úgy is, hogy csak nagyon keveset tud róluk, sőt, annál nagyobb bátorsággal. A történelem – az időjáráshoz hasonlóan – úgyszólván napi kérdés Magyarországon, ráadásul tízmillió történész országa is vagyunk, ezért kiváltképpen nem árt, ha akad néhány széles látókörű, tárgyát alaposan ismerő, elfogultságok nélkül elemezni tudó, s nem utolsó sorban jó íráskészséggel rendelkező történész is ebben a hazában. Gyáni Gábor ezek egyike, műveit nem csupán a szűkebb szakma szokta forgatni, hanem az a különös emberfajta is, melyet művelt nagyközönségnek szoktak nevezni. Méghozzá azért tarthatnak számot joggal Gyáni művei a laikus olvasók figyelmére is, mert számos olyan problémát elemeznek, melyek óriási gondokat jelentenek a nemzeti önértés, identitás számára is.

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni.

A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Nagy Kata: Inkognitóablak

Nyirán Ferenc: Apróságok kicsiny tárháza

Sepsi László: Pinky

Dunajcsik Mátyás: A Szemüveges Szirén

A megrendülés segédigéi – EP 1950–2016. Szerkesztette Kőrössi P. József. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2016. 224 oldal,2990 Ft


Magyar olvasóként és magyar polgárként a család nevében – Esterházy Péter tízmilliomodik „családtagjaként” – személyesen is köszönettel tartozom a kiadónak, s mindazoknak, akik a halála után nyilvánosan megemlékeztek róla. E könyv olvasása közben rendkívül vigasztaló volt újra és újra megfürödni az Esterházy iránt áradó szeretet hullámaiban.

Muszatics Péter: Utazás Európa mélyére. Osiris Kiadó, Budapest, 2016. 124 oldal,2180 Ft

Karl Ove Knausgård: Halál. Har­com 1. Fordította Petrikovics Edit. Mag­ve­tő Könyvkiadó, Budapest, 2016. 434 oldal,3990 Ft

Laczó Ferenc: A német múltfeldolgozás. Beszélgetések törté­né­szekkel a huszadik század kulcskérdéseiről. Kijárat Kiadó, Budapest, 2016. 284 oldal,2900 Ft


Laczó Ferenc interjúalanyai a német holokauszt-kutatás mai derékhadát, a nagyrészt az 1960-as évek első felében született történésznemzedéket képviselik. Ők már a nagyszüleik múltját vizsgálva szembesülnek a bűnös német történelemmel, az immár évtizedek óta újra egyesült Németországban, amely az európai integráció egyik fő motorja és bizonnyal annak legszilárdabb bázisa. Ez tehát a külső feltétele annak, hogy a náci múlt az ő számukra viszonylag könnyen domesztikálható történelemként hat, ami ezáltal „elfogulatlan” tudományos vizsgálódás tárgyává is tehető a történetírói historizmus szája-íze szerint. Ami persze kötelező penzum is számukra, amit a német nemzeti identitás igénye éppúgy megkövetel, mint annak a transznacionális vezérszerepnek a nemzetközi elfogadtatása, amit Németország a világban ma betölt.

Toby Litt: Halvaboncolás. For­dí­totta Csuhai István. Libri Kiadó, Bu­da­pest, 2016. 452 oldal,3999 Ft

Ladik Katalin: A víz emlékezete. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2016. 144 oldal,2500 Ft