Gervai András: Fedőneve: „szocializmus". Művészek, ügynökök, titkosszolgák
Történészként fenntartásokkal olvasok emlékiratokat, visszaemlékezéseket. Nem az zavar, hogy az emlékezet szelektív, ez természetes, hanem, hogy lyukas, kiesnek a szerző számára lényegtelen momentumok, az emlékezet egyszerűen átírja az egykor történteket. Konfabulál.
A kommunista diktatúra a meggyilkoltak, bebörtönzöttek, internáltak, megkínzottak mellett a társadalom számtalan egyedét, lényegét tekintve egészét fosztotta meg jogaitól. Esetünkben ebbe beleértendők az előző uralom áldozatai is. A demokrácia legelemibb kötelessége az ember méltóságának helyreállítása. Ennek elengedhetetlen előfeltétele az információs kárpótlás, az elmúlt rendszer iratainak a lehető legteljesebb nyilvánossága, beleértve az elnyomó gépezet, az állambiztonsági iratok nyilvánosságát. Ez utóbbi esetében a kutathatóság, a nyilvánosság letéteményese az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. Az Országgyűlés elnöke pályázatot írt ki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁSZTL) főigazgatói állására.
Kerek egyéves munkáját befejezve a Kenedi-bizottság négy hete adta le jelentését a kormánynak. Szilvásy miniszter háromhetes hallgatási moratóriumot kért a bizottság tagjaitól, mondván, addig megtárgyalják a jelentést, illetve felteszik a miniszterelnöki hivatal honlapjára.
avagy a történelem tétje (netán a történész felelőssége)
"A 'Kutatók' fn. ügyben bizalmas nyomozás alá vont személyek - Atkári János, Weltner Mariann, Láng László, Varga László, Csetneki Gábor, Veres Júlia - valamennyien az ELTE BTK hallgatók, e karon végzett oktatók aktívan részt vettek a 'Studium Generale' BTK szekciójának szervezésében és irányításában. Az ellenük irányuló gyanú egyik alapját az képezi, hogy legális lehetőséget illegális tevékenység kifejtésére kívánják felhasználni. Ellenállást tanúsítanak a Párt és állami vezetés 'Studium Generale'-ra vonatkozó rendelkezéseivel, az ezzel egyetértő más egyetemeken működő tanfolyamok vezetésével szemben." (1972. november)
MI (VOLT) EZ?
Az OSA Archívum december 1-jén gyorskonferenciát rendezett Mi (volt) ez? címmel, melyet a nemrég elhunyt Bence György emlékének ajánlott. A gyorskonferencia 1956 és 2006 kapcsolatát, a megemlékezéseket, az emlékezés műveit, az emlékműveket, a forradalom kulturális, ideológiai nyomait, hatásait elemezte. Arra kereste a választ, hogy az 50. évforduló fényében mit lehet kezdeni a forradalommal, annak történetével és emlékével. A szervezők mintegy húsz rövid, tizenöt perces előadást kértek. Az itt olvasható szövegek a konferencián hangzottak el.
Fotográfia
Vitairat
Van úgy, hogy a magunkfajta idősebb (öregedő) történész néha-néha még mindig levéltárban kutat. Ahogy nem éppen barátságosan mondani szokás: kutakodik, kotorász, turkálódik.
avagy mit (ne) írjunk alá
Német szándékok, magyar kivitelezés
avagy a holokauszt recepciója
avagy az Alkotmánybíróság döntése után
avagy az újabb ügynöktörvény elé
Megnyitó
Kertész Imrének, mert eltelt egy év
Elfojtás, amnézia avagy szembenézés?
- avagy egy államtitkár ámokfutása -
Előadásra hívtak Berlinbe az "egyik magyar oldal" képviselőjeként, a "másik" helyre Schmidt Mária, a XX. Század Intézet igazgatónője, a kormányfő tanácsadója volt hivatalos. Holott én senkit és semmit nem képviselek, legfeljebb magamat, a történetírást, ahogy én képzelem.
I. A tetteseké?
- változatok a szembenézésre -
- "Bárdossyért szól a harang"? -
Széljegyzetek Kertész Imréhez
- a 80 éves Randolph L. Braham köszöntése -
- avagy a vágy titokzatos tárgya -