Tárcatár
Tárcatár
Bartók: 6. vonósnégyes, 1) Mesto stb.
Tárcatár
Laudáció a 2008-as Aegon Művészeti Társdíj nyerteséről

Az Aegon Magyarország 2006-ban nagy összegű irodalmi díjat hozott létre, de nem csak ennyit tett: az egész program ötletgazdája, szakmai vezetője, Eszéki Erzsébet kitalálta hozzá a társát is. Az Aegon Művészeti Díjról, melyet évente egy-egy írónak ítélnek oda, szakmai zsűri dönt. Fél évvel később pedig már a díjazott író jelöl másik magyar alkotóművészt az Aegon Művészeti Társdíjra, méghozzá a nyitás, az egymás iránti figyelem, érdeklődés jegyében kötelezően másik művészeti ágból. Olyan alkotót, akire érdemes ezzel az elismeréssel is felhívni a figyelmet. Az első Aegon Művészeti Díjat Spiró György vette át 2006-ban Fogság című regényéért. Tavaly pedig Rakovszky Zsuzsa költő, író kapta meg az Aegon-díjat Visszaút az időben című verseskötetéért. Spiró György Jeney Zoltán zeneszerzőt jelölte 2006-ban az Aegon Művészeti Társdíjra. Ezt a díjat tavaly Rakovszky Zsuzsa javaslatára Vojnich Erzsébet festőművész vehette át. 2008-ban a szakmai zsűri (melynek tagjai az idén Lévai Balázs, Margócsy István, Radnóti Sándor, Széchenyi Ágnes és Vojnich Erzsébet voltak) Térey János költőt választotta Asztalizene című drámájáért, így ezúttal Térey János jelölt másik magyar művészt az Aegon Művészeti Társdíjra. Jelöltje, Kovalik Balázs rendező október 30-án, a Képzett társítások - Aegon-estek a Nemzetiben című sorozat keretében vette át az alapító társaság vezérigazgató-helyettesétől, Horváth Andreától a díjat. Kovalik Balázs a Magyar Állami Operaház művészeti igazgatója, a Budapesti Őszi Fesztivál művészeti vezetője, 1997-től a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Opera Tanszakának vezetője. Rendezései között Mozart, Puccini és Verdi operái éppúgy szerepelnek, mint Ligeti, Britten és Presser művei. A Magyar Állami Operaházban most októberben léptek színre a Fidelióval Fischer Ádám karmesterrel - a bemutató a Kovalik Balázstól megszokott módon megosztotta közönségét, és az előadás máris a hazai operaéletet meghatározó eseménnyé vált.

Az alábbiakban Térey Jánosnak a díjátadó esten elmondott laudációját olvashatják.

Részlet a drámai költeményből

GUNTHER

(A távkapcsolóhoz nyúl, és keres egy zenés
csatornát. Elmosódó ambience-alapok. Gunther föltápászkodik, rágyújt, és belök egy kazettát
a videóba. A filmben Gunther és Brünnhilde
szeretkeznek, ez nemcsak a fiú szavaiból,
de a hangokból is sejthető.
A kivetítőn viszont felirat jelenik meg:
Parental advisory. Explicit content)

Mint szakértő, én tudom, hogy
Szebb a játszma élesben.
Istennővel gyűjtve pontot,
Vizsgálódást végeztem...
Szédülök, ha nála töltöm
Felhős hétvégéimet;
S önképünk a képernyőmön -
Istenittas és hideg.
Dúskálódva sem tudom meg,
Ekkora tudásra hol tett
Szert a Vágylány, s mért ilyen
Gépies mégis - velem?

(Kimerevíti a képet , és bort tölt magának)

Tövig szív be; bármit enged:
Acélhengerként forog,
Mesterfogásokkal lep meg
Forró far és mély torok;
Színre szín, öltésre öltés:
Hol sima, hol forditott,
Vakulok a gyönyörtől, és
Félúton fölorditok;
Csuklóimra kötelet fűz;
Megperzsel, de csak hideg tűz;
Kádban, padlón, szőnyegen
Szolgál - s nem szívből -: nekem.

(Föláll, és leguggol a képernyő előtt)

Sértődékeny húsredőket
Dédelget Brünn dajkamód,
Megharap, sóvár előleg
Ígér minden földi jót;
Vákuumként szippant be, aztán
Balzsamos fürdőt remél -
Gyémántpor csillámlik arcán,
Épp ezért sikítva kér:
"Gunther, mosd le tengerárnyi
Tejjel minden evilági
Festékem, csillámporom!
Arcom tejjel ápolom!"

(Leül a szőnyegre)

Felségsértés, hogy nem egyszer
Engedelmeskedtem, és
Folyékony felségjelemmel
Megpecsételtem mesés
Mellbimbóit, gőgös állát?
Csak szemét takartam el.
Úrnőtől merész kivánság,
Hogyha gejzírt esdekel:
Wotan ellen való vétek
Minden tejszíncsöpp - ha méreg
Lesz walkür arcán a máz...
Hagen véleménye más.

Szerinte a legkirályibb
Épp a forró tejpatak,
Éppen ez a bestiális,
Szentségtörő áradat!
Hagen - ínyenc magvetőként -
Minden csöppet arcra hint:
"...Hogy az eksztatikus önkényt
Szemléltessék magvaink!
Alázat jele az arcon..."
Pfuj, ezt már én is sokallom;
Mégis tetszik, és lehet,
Ettől kaptam vérszemet...

(Brünnhilde belép, de megáll az ajtóban. Bordó kiskosztüm, miniszoknya, szemüveg. Gunther nem veszi észre. Föláll, kimerevíti a képet)

Szertehintsem?

BRÜNNHILDE

(magában)

Persze, kincsem!

GUNTHER

...Isenstein a bérc neve,
S léptemet a szerpentínen
Mégis Siegfried mérte le?
Minden ormon megelőzött;
Csak utána jövök én:
"Kötelesség lefölöznöd
Kéktúrám hasznát, öcsém!"
Brünn csak mérges csöppeket kap,
Csúcsot színlel, és velem csak
Rutinból szeretkezik,
Mint ki tervet teljesít?...

(Előretekeri a filmet)

...Látod, Brünn, most gondolok rád.
Könnyen oldozol fel így.
Dús domb, mindenütt borotvált,
Még egy leheletnyi csík
Sem takar, bronzszínü sarjak
Helyén irtás - és zamat.

BRÜNNHILDE

(Finoman bokán rúgja Gunthert, aki fölszisszen)

Siegfriednek is megmutattad?
Készült vágott változat?

GUNTHER

(Villámgyorsan kikapcsolja a videót)

Élőben látta a hardcore
Verziót...

BRÜNNHILDE

(Ledobja a retiküljét egy kanapéra)

Eltelt magától:
Üres tárral messzeszállt,
Szomszédnőmig meg sem állt.

GUNTHER
Biztos nem hitt a szemének...
Kényezteti annyi más
Kunszttal a parkbeli élet.

BRÜNNHILDE

(Megfricskázza Gunther fülcimpáját)

Szép a szolidaritás.
Kislány kell: bárkit leápol,
Épp csak törpét nem szopott.

(Megáll a szekreter előtt, és leemeli az egyik polcról Gutrune és Siegfried fényképét)

Mondd, a porcelánbabától
Mit kap, amit nem szokott?!