LVI. évfolyam, 20. szám, 2012. május 18.
 |
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebookkal |
|
Élni és közben az életen magán tűnődni nem kis feladat. Még egy százlábú is megbotlana, ha séta közben azon kellene töprengenie, hogy melyik lába következik melyik után. A százlábúak persze jól elvannak minden töprengés nélkül, mi emberek viszont nem. Bár a séta és más alapvető tevékenységek vagy biológiai funkciók nekünk is természetesek, ezek sikeres kivitelezése után még mindig egyfajta befejezetlenség és védtelenség érzete marad bennünk.
A lazaság metafizikai alapjai
Tavaly karácsonykor a politika és a morál viszonyáról szóló Kis János-tanulmánnyal vitát kezdeményeztünk, amelyet most, e kettős közléssel, több mint fél év múltán lezárunk. Emlékeztetőül a témával kapcsolatos írások jegyzéke: Kis János: Erkölcsi minimum, 2002/51-52.; Nádas Péter: Az értelem kockázata, 2003/1.; Bojtár Endre: Kis-minimum, 2003/1.; Hack Péter: A politikai cselekedetek mércéiről, 2003/2.; Eörsi István: Morál és politika, 2003/3.; Bozóki András: A mérlegelő döntés, 2003/3.; Kerpel-Fronius Gábor: Vég vagy kezdet, 2003/5.; Haraszti Miklós: A politikai minimum, 2003/6.; Ambrus-Lakatos Loránd: Folyamatos erkölcsi válság, 2003/13.; Fleck Zoltán: A moralisták ellen, 2003/15.; Ambrus-Lakatos Loránd: Politikáról és morálról: türelmesen, 2003/17.; Kis János: A politika mint erkölcsi probléma, 2003/21.; Kis János: A politika mint morális probléma, 2003/22.
- a liberalizmus mint nem politikai fogalom -
