LVI. évfolyam, 20. szám, 2012. május 18.
 |
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebookkal |
|
Olyan kormánnyal kellene a Külügyminisztériumnak konszenzusra jutnia az évtizedek óta korszerűsítést és nagyobb átláthatóságot kívánó gazdálkodásában, amelyben a miniszterelnök és holdudvara a nemzetközi diplomácia alapvető szabályait sem tartja be.
Csalódniuk kell mindazoknak, akik abban bíztak, hogy a vörösiszap-katasztrófa áldozatainak utalt pénzük hozzásegíti a károsultakat életük mihamarabbi újrakezdéséhez. Az adományalapban eddig összegyűlt több mint másfél milliárd forintot lekötötték, mert az állam a költségvetés terhére biztosít majd ingatlant a károsultaknak. A tervek szerint a heti kormányülésen felülírják az alap feladatait, és döntenek az ingóságok nagy részének az állami megtérítéséről is, így a felajánlott pénzt - a közvetlen segítség helyett - népességmegtartó intézkedésekre fordítják. Az állam ugyanis szeretné saját kezében tudni az összes alapvető kárigényt, mert annak érvényesítésével - nem kizárt - jelentős részesedést szerezhet az európai alumíniumipar tizenkét százalékát kitevő magánvállalatban. Aki viszont nem ezt az utat választja, hanem a pressziók ellenére perre megy, számíthat rá, hogy a kártalanítás mértékéig visszafizetési kötelezettség terheli. Az érintettek csalódottak, úgy vélik, ha az állam hagyja, hogy a bauxitfeldolgozó tulajdonosai kártalanítsák őket - a pénzadományokat pedig felosztották volna közöttük -, akkor lett volna arra esély, hogy dönthessenek a jövőjükről.
A tavaszi országgyűlési választások óta a rendőrség központi szervezeti egységeinél történt felmentések mellett eddig hat fővárosi kerületben, valamint négy megye élén történt vezetőváltás. A gazdasági bűnözés melegágyának számító Bács-Kiskun megye azonban kimaradt a szórásból, pedig a szervezet élén nem is rendőr, hanem egy vizsgálat alatt álló határőr, Dávid Károly áll. Igaz, a főkapitány az elmúlt hónapokban tett néhány olyan személyi intézkedést, amely a szakmai kritikák ellenére imponálhatott a politikának. A meccs ennek ellenére még nincs lejátszva, mert a megyében erős kereszténydemokraták más főkapitányban gondolkodnak.
Kormányváltáskor Magyari Józsefet nevezték ki a Vértesi Erőmű Zrt. vezérigazgatójának. Korábbi cégcsoportjának vezetésében több poszton is fellelhető a szocialista Táncsics Alapítvány felügyelőbizottságának egyik tagja. A csődeljárás alá vont erőmű vagyonfelügyeletére kijelölt cég vezetője, Kovács Zoltán - az ügyészség szerint - korábban egy Magyari érdekeltségébe tartozó felszámolócéget (Duna Libra Zrt.) irányított. Egy bútorgyár felszámolása során mindkettőjüket feljelentették, de Magyari ellen az ügyet elévülés miatt megszüntették. Kovácsot viszont a hitelező jogtalan előnyben részesítésének vétségéért nem jogerősen elítélték. Magyari mindezek ellenére megfelel az új tulajdonosi vezetés elvárásainak. A kialakult helyzetről szóló közleményeiben az állami nagyvállalat egyedül a Kapolyi Lászlóval kötött szerződéseket teszi felelőssé.
Zuschlag Jánosnak letartóztatásakor zárolták a vagyonát. Már nyolc hónapja volt előzetesben, amikor ötvenmillió forint készpénzt fizettek be a részére kárenyhítésre Budapesten,a K&H Bank Kossuth téri fiókjában. A bank a jogszabályi kötelezettség ellenére nem jelentette az illetékes hatóságnak a kétmillió forint többszörösét meghaladó pénzmozgást, hanem vizsgálatkérés nélkül teljesítette az átutalásokat. A nyomozást végző ügyészség a pénzmosás-gyanús ügyletről értesítette a vám- és pénzügyőrséget, majd feljelentést tett. A pénzügyőrök nem nyomoztak, határozatot az eljárás eredményéről nem küldtek a feljelentőnek. Mivel az ötvenmillió forint eredetéről nemcsak az illetékes hatóság és a bank, de maga Zuschlag János is hallgat - vállalva ezzel, hogy a bíróság a részleges kármegtérítést nem fogadta el enyhítő körülményként -, csak tovább erősíti azt a gyanút, hogy a pénznek politikai jellegű háttere van.
Hrabovszki Zoltán, a Fővárosi Ítélőtábla büntetőbírája kéretlen tanáccsal megpróbálta befolyásolni dr. Felföldi Anikót, a Monori Városi Bíróság egyik fiatal bírónőjét, hogy szüntessen meg egy évek óta zajló becsületsértési ügyet, amelyben a vádlott Czira Szabolcs, fideszes országgyűlési képviselő, Nagykőrös polgármesterének a felesége. A vádlott védője Czira Enikő ügyvéd, a polgármester húga, aki rokona Hrabovszki bíró közjegyző feleségének. Dr. Felföldi Anikó az igazságszolgáltatás pártatlanságának a megőrzése érdekében elfogultságot nyújtott be, és júniusban leadta az ügyet, amely a tények ismeretében nem tűnik bonyolultnak. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint nem indokolt vizsgálatot indítani az ügyben.
Két éve felgyújtották Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere hétvégi házát, valamint a szolgálati autóját, a múlt évben pedig merényletet terveztek ellene. Utóbbit maga Meggyes jelentette be a nyilvánosság előtt. Szerinte mindként ügy hátterében azonos személyek állnak, ezt azonban csak egy tanú vallomása támasztja alá. Ő később kijelentette, hogy ezért a vallomásért, amely egyébként hamis, pénzt ígértek neki. Ez utóbbi kijelentését a rendőrség vizsgálja, mindenesetre a hatóságok nem találtak személyi átfedést a két eset között. Az esztergomi építési vállalkozó, akit a gyújtogatás felbujtójaként vádoltak meg, szeretné az egykori büntetőügy aktáit leporolni, és összevetni a merényletkísérlet adataival. Úgy véli, hogy ez a másik ügy az ő ártatlanságát igazolhatja.
A nemzeti vagyonkezelő Lezsák Sándornak és feleségének úgy adott el több mint huszonöt hektár bérelt földet, hogy csak hónapokkal az adásvételt követően közölte velük: az ingatlanon 2015-ig haszonbérleti szerződés van érvényben. Kánya Gábor, ötvenhárom éves, háromgyerekes, tiszakécskei rokkantnyugdíjas, egykori MDF-es honatya, lakiteleki szőlősgazda ültetvénye van rajta. A házaspár ennek tudatában sem engedi gazdálkodni Kánya Gábort, a tavalyi termést ők szüretelték le. Kánya a politikust és feleségét lopásért feljelentette, de a Központi Nyomozó Főügyészség azt bűncselekmény hiányában elutasította. Lezsákék ellenfeljelentésének következményeként Kánya Gábort azonban rabosították, házkutatást tartották nála, és lopással gyanúsították meg, mert a tizenegy éve jogerősen bejegyzett cégének tulajdonában lévő szőlőből fakarókat vitt el.
A kiskunhalasi pszichiátriai intézetben csokiért, cigiért fajtalankodásra kényszerítették a zárt osztály néhány betegét. A kecskeméti Juhar utcai speciális iskolában pedig hosszabb-rövidebb időre egy belülről nem nyitható, berácsozott, bekamerázott helyiségbe zárják a nehezen kezelhető gyerekeket, akik közül nem egy az alkalmi börtönben volt kénytelen elvégezni a szükségét. Mindkét ügyben büntetőeljárás indult. A fideszes vezetésű Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat belső vizsgálata szerint alaptalan, politikai jellegű lejárató kampányt indítottak intézményeik ellen a szocialisták. Pedig a kiskunhalasi eljárás két ápolónő feljelentésén, a kecskeméti pedig több szakdolgozó, illetve szülő tapasztalatán alapszik.
Nyolc év sem volt elég arra, hogy a terézvárosi polgármester, Verók István jóváhagyja a kerület határozott idejű bérleti szerződéseit, így azok a mai állapot szerint érvénytelenek. Néhány pórul járt bérlő szerint a hanyagság szándékos és spekulációgyanús. A polgármester szerint a hivatalnak nincs szerepe a szerződésekben. Annyi biztos, aki harminc év bérleti jogviszonnyal számolt, végül örülhetett, ha ki tudott egyezni az önkormányzattal, és megvehette az ingatlant. Huszonnégy bérlő sorsa máig rendezetlen, szerződésük ezen az alapon bármikor felmondható, ezt a hivatal egyik belső feljegyzése is igazolja.
Lehet-e egy lakópark létesítése érdekében településrendezés jogcímén ingatlanokat kisajátítani? A Heves megyei Ostoroson megszavazta a képviselő-testület. Az önkormányzat kezdetben az európai integrációs folyamatokkal, később a település aszimmetrikusságával indokolta a területszerzést. Mára az önkormányzat jogi képviselője a hivatal működéséhez szükséges bevételek garantálását hangoztatja - szerinte ez közérdek, ami megalapozza a kisajátítást. A kisajátítási összeget át nem vevő, tántoríthatatlan tulajdonosok szerint az eljárással alkotmányos alapjogaik sérültek. Az ügyben a felek több mint két éve perben állnak, miközben Eger környékének legszebb részén már épül a lakópark. Az ingatlanokat a térség legnagyobb építési vállalkozása értékesíti. A Fenstherm Kft. érdekes módon időközben betársult a magánterületek kisajátítását az önkormányzattal együtt kiügyeskedő társaságba.
Lehetséges-e gyilkossággal gyanúsítani valakit akkor, ha a kapcsolódó helyszíneken többféle, ismétlődő lábnyom található, és az áldozat ruháján lévő idegen vér nem a feltételezett gyilkostól származik. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya szerint igen, mert a gyanúsított zavaros beismerő vallomásokat tett. A vádlottat később a bíróság felmentette. Újabb nyomozás, perújítás, nem kevés közpénz és szerencse, valamint egy alapos bíró kellett ahhoz, hogy az elmúlt évek egyik legaljasabb gyilkosságának rejtélye megoldódjon. Kiderült: a rendőrök az áldozat eltűnésének éjszakáján beszéltek az egyik tettessel, a helyszínelő technikus lábnyomát is rögzítették bizonyítékként, kevés vizsgálati mintát vettek az áldozatról, eltűnt a kutyás nyomkövetés jegyzőkönyve, nem vizsgálták a teljes híváslistákat és nem foglalkoztak azzal, hogy egy kulcsszereplő a gyilkosságot követően elégette a ruháit. Milyen tanulságot vont le mindebből a rendőrség? „A nyomozók munkája kellően lelkiismeretes volt."
A Központi Nyomozó Főügyészség megszüntette azt a több mint öt éve tartó nyomozást, amely a Bács-Kiskun Megyei Cégbíróság volt vezetője, Varga Miklós, valamint a vele rendszeres és közvetlen kapcsolatot tartó felszámoló cégek vezetői, illetve ügyvédek ellen zajlott. Történt mindez azok után, hogy az ügyben már elkészült a vádirat tervezete is. Az ügyészség végül úgy döntött: a csaknem egy év lehallgatási hanganyagának jegyzőkönyvei - annak ellenére, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság a bizonyítási eszközként történő felhasználhatóságukat két esetben is megerősítette - nem vehetők figyelembe a büntetőügyben. De vajon miért nem egy perben döntött erről, valamint a gyanúsítottak bűnösségéről a bíróság? Miért nem elegendőek a tanúvallomások és a Bács megyébe sebtiben átjelentett cégek felszámolásának a körülményei a vádemeléshez? Az ügy több sértettje politikai döntést sejt a háttérben. Kétségtelen: a büntetőügy sötét árnyként vetül a gazdaság, a politikai élet némely szereplőjére, nem beszélve a köztársaság megújulását hirdető bíróságra.
Szeptember 19-én, szombaton lesz a Magyar Rákellenes Liga tisztújító közgyűlése Budapesten. A közgyűlés összehívását a Fővárosi Főügyészség indítványozta a Fővárosi Bíróságon, hogy a ligánál évek óta tapasztalható törvénysértő állapot megszűnjön végre. Időszerű volt már az ügyészség határozott közbelépése, ugyanis a rendszerváltás óta működő szervezet január óta úgy vállal jelentős kötelezettségeket, hogy hivatalosan nincs vezetősége. Ráadásul a jogszerűséget kikényszerítő perek mellett rendőrségi nyomozások is tarkítják a liga mindennapjait. Az elnök ellentmondásosan nyilatkozik arról a tízmillió forintos adományról, amelyet a szervezet az Orbán-kormánytól kapott az Országos Onkológiai Intézet területén lévő kápolna felújítására.
Lassan homályba vész a Gripen vadászgépek vásárlásának hátterét feltáró, több ország hatóságainak együttműködésével indult büntetőeljárás. A vizsgálati fogságból való szabadulását követően visszavonultan él és nem nyilatkozik az ügyben központi szerepet játszó osztrák gróf, Alfons Mensdorff-Pouilly, aki egyébként jelentős gazdasági tevékenységet folytat Magyarországon. A komoly társasági életéről és magyarországi vadászatairól híressé vált gróf neve ennek ellenére egyetlen jelentős hazai politikai szereplőnek sem cseng most ismerősen, pedig egykor többek közt nagyban segítette a kisgazdák által irányított földművelési tárca elképzeléseit. Legjelentősebb vállalkozásának magyarországi cégében, az M. P. A. Budapest Kft.-ben pedig 1999 és 2004 közt kézbesítési megbízott, valamint ügyvezető volt az akkor húszéves Gyuricza Ágnes, Gyuricza Béla altábornagy, az Orbán-kormány nemzetvédelemért felelős politikai államtitkárának lánya, aki folyamatos elfoglaltságára hivatkozva több alkalommal is lemondta lapunknak ígért interjúját, és határidőre írásbeli kérdéseinkre sem válaszolt.
Alig lett miniszterelnök Bajnai Gordon, máris feljelentették. Az ok természetesen a Hajdú-Bét Rt. felszámolásának körülményei, amelyek zömében felszínes és egyoldalú információkon alapszanak. A jogilag már kikezdhetetlen történetnek azonban van egy eddig még tisztázatlan és érdekes epizódja: miért kellett a felszámolást megfellebbező Hajdú-Bét Rt. székhelyét sebtiben elhelyezni Debrecenből, és miért éppen Kecskemétre, ahol végül önmaga ellen kért felszámolást? Nagy valószínűséggel egy másik felszámoló kijelölése miatt. De miből gondolták, hogy Bács-Kiskun megyében a cég számára előnyösebb felszámolót jelölhetnek ki? Az alábbi büntetőügyek aktái, amelyek a Bács-Kiskun Megyei Cégbíróság által elrendelt felszámolásokhoz kapcsolódnak, elgondolkodtatóak a Hajdú-Bét történetének utolsó felvonása szempontjából.
2005. november végén mintegy huszonötmillió forint támogatást utalt át egy személy köré csoportosítható civil szervezeteknek a Mol NyRt. Az egyesületek közt van, amely érdemi tevékenységet nem végzett, az elszámolást fiktív számlákkal igazolta. A szervezetek a Mol-adomány egy részét továbbutalták magánszámlákra, a pénz sorsa a nyomozás jelenlegi állása szerint még felderítetlen, nem kizárt, hogy kampánycélokat szolgált. Az ügy központi figurája Prácser László, a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) egyik pályázati bírája, aki kilencedrendű vádlott Zuschlag János büntetőperében, ám vallomása szerint a baloldaltól ideológiailag távol áll, zömében keresztény szellemiségű szervezetekben tevékenykedik. A pénzmosás-gyanús ügy felgöngyölítése lassan halad, már a harmadik nyomozó hatóság bíbelődik az aktákkal. Nemhiába, hiszen felmerült Hernádi Zsoltnak, a Mol NyRt. vezérigazgatójának a felelőssége is, mivel a határozatokat ő fogadta el, miközben az egyesületek támogatási kérelmeit a cégnél nem sikerült megtalálni, nagyságuk pedig nem jellemző a társaság mecenatúrájára.
A civil szervezetek laza támogatási, valamint formális ellenőrzési rendszere nem új keletű, kizárólagos szocialista találmány. Már a jobboldali kormány ideje alatt is működtek azokból az egyesületekből, amelyek a Zuschlag-per vádiratában az állami támogatások megszerzésére létrehozott szervezetekként szerepelnek. Ezek az egyesületek már akkor sem feleltek meg a pályázati kiírásnak, de vélhetően a mögöttes politikai alkuk miatt a szakbizottság tagjai nagyvonalúan elnézték ezeket a kizáró formai hibákat. Bizonyság erre a támogatásokat elosztó, Társadalmi Szervezetek Bizottságának a választásokat megelőző, botrányossá vált 2001-es ülése, amelyen a szabálytalanságok és a következetlenségek miatt a szabad demokrata Béki Gabriella elhagyta az üléstermet.
A Zuschlag János és társai ügyében zajló büntetőper előrehaladtával egyre világosabban körvonalazódik, hogy a politika megpróbálta befolyásolni a rendőrségi nyomozás kimenetelét, míg a kecskeméti ügyészség saját hatáskörbe nem vonta az eljárást. Felelősségre vonás nem történt, az eljárás körülményeit vizsgáló nyomozást több évtizedre titkosították. Az egyik sokat emlegetett kulcsszereplő, Király Ferenc, volt Bács-Kiskun megyei rendőrfőkapitány lapunknak elsőként beszélt az egykori nyomozásról, visszautasítva azokat az állításokat, miszerint beosztottjai az utasítására megpróbálták volna „elkenni" az ügyet. Az viszont tény: Lusztig Péter - Lamperth Mónika kabinetirodájának munkatársa - a belügyminiszter asszony kérésére hivatkozva jelentést kért 2006-ban a Bács megyében zajló nyomozásról. Az irat később a Zuschlaghoz köthető egyesületeknél zajlott házkutatások alkalmával került elő.
Vajon kiderül-e, Zuschlag János milyen csatornákon keresztül tudta meg, hogy az ifjúsági szervezetek ügyében zajló nyomozásban társaival együtt lehallgatják? Megtudjuk-e valaha, a kiskunhalasi exhonatya kitől kapott információt a nyomozati aktákban lévő adatokról akkor, amikor még gyanúsított sem volt, és az anyag épp a Legfőbb Ügyészségre volt felterjesztve határidő-hosszabbításra. Az ifjúszocialisták büntetőperében elsőként kihallgatott képviselői titkárságvezetőnek vannak válaszai a fenti kérdésekre, ám azokat a megnevezettek cáfolják. Annyi egyre világosabban látszik: a bűnszervezetben elkövetett pályázati csalássorozat pere csak egy aprócska darabja a szocialisták belső viszonyrendszerét és működését illusztráló hatalmas mozaiknak.
Köddé vált az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet fertőző és pszichiátriai belgyógyászata, ahol zömében olyan zavart tudatú szív- és érrendszeri betegeket kezeltek, akik kiszámíthatatlan magatartásuk miatt nem voltak alkalmasak a hagyományos kórházi ápolásra. Az egészségügyi miniszter a múlt évben az osztály jóval kevesebb betegforgalmat bonyolító fertőző részlegének megmaradása mellett döntött. Bár az átszervezés során a betegellátás folyamatosságát mindvégig hangoztatták az illetékesek, a fertőző osztály a mai napig nem működik, az egykori szakorvosoknak felmondtak. A pszichiátriai jellegű belgyógyászati betegek több mint egy éve tartó kálváriájának a felelőssége alól pedig úgy próbál kibújni a tárca, hogy állítja: nincs mit elhelyezni, mert az nem önálló osztályként, hanem csupán szakmacsoportként tevékenykedett.
Le akarják járatni, vagy ártatlanul meghurcolt hőst akarnak kreálni Zombor Gábor fideszes országgyűlési képviselőből, Kecskemét polgármesteréből? Lapunk is kapott azokból a profi módon készített dokumentumokból és kórházi zárójelentésből, amelyek keletkezését és valóságalapját az ügyészség is vizsgálja. A rendkívül kusza történet főszereplője egy ellentmondásosan viselkedő édesanya, aki szerint a lánya a múlt hónapban "nekiment egy autónak" és könnyebb sérüléseket szenvedett. Az anya később állításait visszavonta. A nyomozás alapját a kislány adatait tartalmazó kórházi zárójelentés képezi, amely szerint a gyermeket elgázolták, és súlyos sérüléseket szenvedett. Ez viszont gyakorlatilag lehetetlen, mert a kecskeméti repülőkórházban már nincs fekvőbeteg-ellátás, az iraton szereplő orvosok leszereltek, a kislányt pedig soha nem kezelték egyetlen osztályon sem.
Kordában lehet-e tartani a kereskedelmi cégek lobbiját az egészségügyben, főként az egyik legnépszerűbb területen, ahol a célszemélyek a várandós anyukák, valamint újszülöttjeik. A Rácz Jenő vezette egészségügyi tárca négy éve megpróbálkozott: eljárást dolgozott ki a kereskedelmi termékek és reklámanyagok védőnői hálózaton belüli terjesztésére. A kiválasztott cégeknek hozzájárulást kellett fizetniük a védőnőkre szánt büdzsébe. Molnár Lajos a megállapodásokat felmondta, és a jelenlegi tárcavezetés szerint is szabályellenes a védőnőket plusz feladatokkal terhelni. A tisztiorvosi hivatal mindkét verzióhoz asszisztált. Az egymásnak feszülő érdekviszonyok miatt félresiklott központosítás eredményeként a kismamák két hivatalos okirata közül - amiket több mint tíz éve magáncégek készítenek el ingyenesen - most az egyik nyomtatási költségeit az állam állja, a másikét pedig a legjelentősebb babatermékgyártó. Reklám tehát van, verseny nincs. A szakdolgozói kamara kódexe szerint etikátlan az egészségügyben terméket népszerűsíteni, miközben a védőnők egyesülete rendszeresen köt támogatói szerződéseket kereskedelmi cégekkel.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztálya sikkasztás gyanújával nyomozást rendelt el az Országos Onkológiai Intézet területén lévő Irgalmas Jézus kápolna felújításával kapcsolatban. A rekonstrukcióra a gyűjtést a Magyar Rákellenes Liga vállalta. Mint riportsorozatunkból ismert: lapunk újságírója több mint másfél éve belépett a ligába, de tagsági jogait nem sikerült gyakorolnia, így például a gazdasági iratokba többszöri kérelme ellenére sem tekinthetett be. Annyi biztos: a liga közhasznúsági jelentése, a kápolna történetének információs kiadványa, valamint az ingatlan felújításának lapunk birtokában lévő elszámolása ellentmondást mutat.
Szabálytalanul hívták össze a Hajdú-Bét Rt. azon 2004-es közgyűlését, amelyen az egyik legnagyobb részvényes, a Wallis Rt. javaslatára a cég felszámolásáról és székhely-áthelyezéséről döntöttek. A stratégiai fontosságú napirend-kiegészítésekről ugyanis a Hajdú-Bét Rt. nem értesítette szabályosan a többi részvényest: volt olyan átvételi igazolólap, amelyik nem volt aláírva, az egyik fax-visszaigazoló szelvényen pedig olyan telefonszám volt feltüntetve, amely a Matáv nyilvántartása szerint nem létezik. A közgyűlési határozatok megsemmisítéséről szóló jogerős bírósági döntésnek a törvény szerint nincs kihatása a cég jelenleg is zajló felszámolására. A mindvégig tiltakozó beszállítók tehát erkölcsi győzelmet arattak, bár továbbra is károsultak maradnak.
Továbbra sem nyugszanak a kedélyek az évente csaknem négyszázmillió forinttal gazdálkodó Magyar Rákellenes Liga háza táján. Vizsgálatok, perek, bels
ő személyi ellentétek tarkítják napjaik nagy részét. Január végén a Fővárosi Főügyészség - a szervezet alapszabályi hiányosságai, törvénysértő rendelkezései és működési gyakorlata miatt - többrendbeli felszólalással élt a ligával szemben. A Fővárosi Bíróság a múlt év végén hatályon kívül helyezte a liga 2006-os országos közgyűlésének összes határozatát, a 2007. évi határozatok megsemmisítésért indított per pedig nem fejeződött be. A liga elnöksége ennek ellenére még nem változtatott a működésén; viszonválaszul kezdeményezte a per megindítójának kizárását a szervezetből. Mint az első részből ismert (ÉS, 2006/51.), lapunk riportere a tisztánlátás érdekében másfél éve belépett a ligába, de tagsági jogait eddig még nem sikerült érvényesítenie, mert az elszámolásokba és a támogatási szerződésekbe - többszöri kérelme ellenére - nem tekinthetett bele.A rekordáron privatizált Ferihegyi reptér gazdasági sikersztoriként vonult be a gazdaságtörténetbe. Kétségtelen: a 18 milliárd forint kártérítés - amelyet a magyar államnak bírósági döntés alapján kellett kifizetnie az Orbán-kormány idején kiebrudalt kanadai befektetőknek - töredéke az eladásból befolyt mintegy 465 milliárd forintnak. A pénzügyi mérleg azonban nem feledtetheti a politikai szereplőknek az ügyben csaknem tíz éve tartó maszatolását, az abszurd és több sebből vérző jogi konstrukciókat, amelyekre most már aligha kaphatunk hivatalos választ. A kártérítéssel ugyanis az államé lett a Ferihegy 2/B megépítésére, a 2/A felújítására, valamint a két terminál üzemeltetésére létrehozott projekttársaság. Az új tulajdonos első lépése pedig az volt, hogy a cég által kezdeményezett pereket megszüntette.
Tokaji borcsaták VIII.
Még nem tudni, az elmúlt hetek legjelentősebb belpolitikai botránya hogyan rendezi át a magyar közéletet. Most azt látni, hogy néhány szocialista politikus még az ellenzéknél is jobban szeretné, ha Zuschlag János vagy a múlt héten letartóztatott személyi titkára, Lados István "borítana" az ügyészségen. Kérdés az is, vajon lehet-e egyáltalán érdemi mondanivalójuk, hiszen az alapítványokon keresztül három év alatt elcsalt mintegy hatvanmillió forint alapjában véve nem túl jelentős összeg. Akárcsak a térségbe az elmúlt évekbe juttatott - esetleg lefölözhető - nem önkormányzati fejlesztési pénz. Kétségtelen: a vesszen minden elvével megtett vallomások megrengethetik a kormányt, ám ez a két letartóztatotton a büntetőeljárás jelenlegi szakaszában már nem segíthet. Ezt ők is tudják.
A Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM) és a Jobbik Magyarországért Mozgalom által múlt héten Kecskeméten ötszáz főre bejelentett, erőszak elleni demonstrációra alig néhány száz egyenruhába bújt, árpádsávos zászlót lobogtató fiatal és zömében pocakos, rövidnadrágos, idős férfi jött el. Az egymásra licitáló szónokok nyíltan uszítottak a cigányság és a zsidóság ellen. A pártok helyi képviselői nem szólaltak meg nyilvánosan, a város fideszes polgármestere azonban a szíve szerint betiltotta volna a rendezvényt. A résztvevők később virágokat és mécseseket helyeztek el egy tizennégy éve tragikusan végződött verekedés helyszínén. A szervezők szerint azon a helyen néhány cigány karókkal agyonvert egy tizenhat éves, ártatlan fiút. A bűnügy korabeli aktái azonban nem alapozzák meg a szkinhedek közt mítosszá vált történetet.
Tokaji borcsaták VII.
Tokaji borcsaták VII.
Különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalással gyanúsítanak néhány ifjú szocialistát, akik formálisan működő egyesületeket, illetve társadalmi szervezeteket hoztak létre. Tevékenységük lényege a különböző minisztériumi pályázatok pénzügyi támogatásainak elnyerése, amelyek költségelszámolását fiktív számlákkal igazolták. Az eddig kiutalt, jogosulatlanul felhasznált pénzmennyiség meghaladja a hatvanmillió forintot. A nyomozati vallomások alapján az ügy középpontjában az exhonatya Zuschlag János, az ifjú szocialisták elnökhelyettese, a párt kiskunhalasi szervezetének elnöke és az MSZP Bács-Kiskun megyei ügyvezető elnöke áll, aki tagadja az ellene felhozott vádakat, és elmondása szerint a bonyolult ügynek vannak fideszes szálai. Gyanúsított még az ügyben többek között Krausz Csaba újbudai szocialista képviselő és Marsovszky Balázs, a Fiatal Baloldal fővárosi elnöke.
megjelent a 2002/11. számban
megjelent a 2002/01. számban
megjelent a 2001/37. számban
megjelent a 2000/50. számban
megjelent a 2001/15. számban
megjelent a 2000/38. számban
megjelent a 2000/34. számban
megjelent a 2000/30. számban
megjelent a 2000/28. számban
megjelent a 2000/26. számban
megjelent a 2000/25. számban
Hamis a munkaköre betöltéséhez szükséges bizonyítványa a császártöltési önkormányzat gondozási központja főnővérének, valamint az intézményhez tartozó idősek otthona vezetőjének. Utóbbinak a helyi polgármester, Frick József, a megyei közgyűlés Fidesz-frakciójának tagja a férje. Frick politikai rágalomhadjáratról beszél, a jegyző az ügyet hivatalosan elindító intézményigazgatót bírálja, a képviselők pedig hallgatnak. Bár az érintettek állítják, hogy letették a vizsgáikat, a rendőrség közokirat-hamisítás alapos gyanúja miatt indított ellenük büntetőeljárást.
"Júdás, aki elárulta, ott állt köztük" (János evangéliuma)
A légi mentés szempontjából a Dél-Alföldön élőknek nincs esélyegyenlőségük az ország többi lakosával szemben, mert a régióban nem üzemel erre hivatott helikopterbázis. Bár vezető politikusaink nem egy térségi településnek megígérték már a beruházást, ha lesz rá pénz, az valószínűleg a Csongrád megyei Szentesen épül fel. Bár addig is üzemelhetne egy a Bács-Kiskun megyei Kecelen, mivel ott régóta működik egy azonnali felszállásra alkalmas, professzionális magán-helikopterbázis, amelynek tulajdonosa, Pintér József a segítséget már évekkel ezelőtt fel is ajánlotta. Egy maszek azonban továbbra sem illik az állami struktúrába, olyannyira nem, hogy a hónap közepén, a mérgezést szenvedett keceli kisgyermekek légi mentésekor - amelynek során gyorsabb és ésszerűbb lett volna a szegedi helyett a pécsi klinikára szállítani a kicsiket - a Pintér-reptértől inkább ötven kilométerrel távolabb landolt a helikopter. A hivatalos verzió szerint kommunikációs hiba történt.
"A pszichológus tevékenységét a pontosság, a becsületesség, az őszinteség jellemzi a tudományos kutatásban, az oktatásban és a pszichológusi gyakorlatban." (Pszichológusok Szakmai Etikai Kódexe) Hatékony szabályozás hiányában a családon belüli erőszak és a nővédelem területén még messze vagyunk Európától. Nem úgy a hazai civil szervezetek, amelyekből nem egy kihasználja az ezen a téren jelentős uniós pénzügyi forrásokat, mivel a kiírók számára fontosabb a pénz kihelyezése, mint elköltésének hatékonysága. Az egyik legjelentősebb hazai kampány, a Stop-Férfierőszak Projekt szakmai vezetőjének az erre való hivatkozása ellenére sincs pszichoterapeuta végzettsége, miközben az egész program rá épül.
Életszerűnek tűnik-e, hogy csak akkor válunk ügyféllé egy bankban, amikor aláírtuk a hitelszerződést, de azokban a hetekben, amíg a kölcsönhöz szükséges adatokat és terveket benyújtjuk, az adataink és az információink biztonsága nem garantált. M. Gábor négy éve, a Postabank Maros utcai fiókjához nyújtott be egy ingatlanhasznosítási tervre szóló hitelkérelmet. A bankfiókban alvállalkozóként működő kft. tagjai később sebtében felvásárolták a kölcsönigénylésben szereplő területeket. A kérelmező meggyőződése, hogy a fiók valamelyik alkalmazottja összejátszott a bankban tevékenykedő céggel. A feljelentéséből indult nyomozást az ügyészség megszüntette, mivel ügyfél nélkül nincs banktitoksértés. A kérelmező ügyfélstátusát egyedül a hitelkérelme igazolhatná, de a Maros utcai fiók 2003-as hitelbírálatokat is tartalmazó iktató-cenzúrakönyve eltűnt.
Nem áll a helyzet magaslatán a környezetvédelmi tárca a Baden-Württembergből a Duna-Tisza közére importált illegális szemétlerakások ügyében. A térségben rothadó mintegy négyezer tonna kommunális hulladékból a német állam csupán ezerkétszáz tonnáról fogadta el, hogy tőlük ered. Azt, hogy a fennmaradó mintegy háromezer tonna szemetet ki és mikor fogja elszállítani a feladó országba, egyelőre senki sem tudja. Pedig a magyar részről példás gyorsasággal lefolytatott nyomozás alapján egyértelműen kiderült: Németországban a feladó hulladékkezelők rendszeresen hamisan töltötték ki a fuvarleveleket, és a szakhatósági engedélyhez nem kötött újrahasznosítható gumi, valamint műanyag megjelölést írták az ömlesztett háztartási szemétből préselt bálákból álló szállítmányokra.
Vajon az emberek önzetlen segítését felvállaló szervezetek közül hány használja már-már álcaként a tevékenységét, s véli úgy: a társadalmi elismerés mentesíti a jogszabályok betartásától, s vajon hányan váltak már közülük a támogató cégek elkötelezettjévé? Nehéz a határt meghúzni. A tizenhat éve működő Magyar Rákellenes Liga háza táján immáron két éve áll a bál. Az önmagukért beszélő tények és az egymásnak ellentmondó állítások miatt nem világos, hogy az évente csaknem négyszázmillió forinttal gazdálkodó szervezet hol és mekkora mértékben lépte át ezt a bűvös határt. Az igazság kiderítése céljából lapunk riportere is belépett a ligába, hogy tagként szembesüljön a valósággal, de jogával nem élhetett, mert az elszámolásokba és szerződésekbe való betekintésre nem kapott lehetőséget. Így a kétség továbbra is megmaradt, amelyet talán a Fővárosi Főügyészség eljárása oldhat fel, amely a napokban döntött az országos szervezet teljes, átfogó vizsgálatáról.
Több mint tízmilliárd forintnyi kárt okozó bűnszervezetet leplezett le a szocialista párt egyik fővárosi kerületének tagja, aki információit rendre megosztotta a Nemzetbiztonsági Hivatallal (NBH). A bejelentő szerint a gyanúsítottaknak voltak politikai kapcsolataik, bár erre nincs konkrét bizonyítéka, csupán egy illegálisan készült hangfelvétel. Ezen azt jelenti be, hogy ismeretlen politikus pénzt fog átvenni a szervezet egyik tagjától. Információját azonban az NBH nem vizsgálta, mondván, egy ilyen jellegű pénzátadásnak nincsen nemzetbiztonsági vetülete és nem is korrupció.
A leleteire várva, szúrt sebből eredő belső vérzésben nemrégen meghalt egy roma férfi a kiskunfélegyházi kórházban. A feltételezett támadót letartóztatták, más felelőse nincs az esetnek. Érdekvédő szervezetek nem vizsgálódtak, a sajtó nem feszegette az ügyet. Hétköznapi eset - vallják a mellékszereplők -, amely azonban az aktasorok között magán viseli a hazai egészségügy fásult közönyét és társadalmunk mélyen gyökerező előítéleteit.
Közigazgatási jogkörben okozott kárért másfél milliárd forintra perli egy ajkai gyógyszerész asszony az Országos Tisztiorvosi Hivatalt, valamint az ÁNTSZ Veszprém és Vas megyei intézetét. Szakértők szerint a hatóságok ekkora veszteséget okoztak szankcióikkal, amelyekben - mint azt a Legfelsőbb Bíróság kimondta - hatáskör és jogszabályi hivatkozás nélkül eltiltották a gyógyszerészt, hogy betéti társaságából kilépve egyéni vállalkozóként üzemeltethesse tovább az általa bérelt patikát. A gyógyszerészszakma érdekösszetartása erős, akárcsak a vele szimbiózisban élő gazdasági lobbi, de az mégiscsak abszurd, hogy egy gyógyszerész és a kültagja közti elszámolásban a hatóságok döntőbírónak képzelték magukat, és úgy táncoltak, ahogy a tőkéstárs fütyült. Az ügy pikantériája, hogy a főszereplők, Bujdosó László, egykori Veszprém megyei tisztifőorvos, valamint Antal Csaba, Veszprém megyei tisztifőgyógyszerész Kökény Mihály minisztersége idején vették át kinevezésüket az országos hivatalok élére, ahol jelenleg is betöltik pozícióikat.
A demokratikus nyilvánosság terén napjainkig a legelmaradottabb intézményrendszerünk a büntetés-végrehajtás. Statisztikák alapján alkotunk képet a belső körülményekről, a hazai börtönökre jellemző embertelen zsúfoltságról. A szabadultak anekdotáiból ismerjük a belső hierarchikus viszonyokat, és leginkább csak sejtésünk van a falak között húzódó korrupcióról. Arról sincs adat, hogy - a kecskeméti esethez hasonlóan - vajon hány elítélt helyett ülhette már le más személy a büntetést? Az intézményhálózat mereven őrzi rendszerhibáit, az elítéltek pedig üzletszerűen keresik a jobb börtönökbe kerülés lehetőségeit.
Tokaji borcsaták VI.
A Conti-Car-Energol csoport kecskeméti büntetőpere
IV. rész: 2005
"Na, hát a kiszesek közül nincsen normális, tárgyalóképes ember. Egyetlen ember van a KISZ-esek közül, akit én ismerek, akit komolyan kell venni, ha az ember tárgyal vele, mert az próbára teszi az ember képességeit, (...) az egy Gyurcsány nevű ember" - nyilatkozta Orbán Viktor 1989. február 21-én a Fekete doboznak, a felvétel nemrégen került napvilágra. De vajon miként vélekedett Gyurcsány akkor a Fideszről? A korabeli KISZ KB ülések eddig még nem publikált jegyzőkönyvei szerint dorgálta a szövetséget, mert "csendben volt, amikor a Fideszt folytonosan fenyegették", sőt akkor is, amikor a fiatalokat március 15-én rendőrök gumibotozták. A mozgalmi attitűddel átitatott KB-titkárt nem csak a fenti kijelentései miatt nem emelte kebelére a hazai baloldal. Hanem mert az anyapárttól való tényleges elkülönülést és az ifjúsági szervezet vagyonának társadalmasítását szorgalmazó radikális reformjai a kiszesek nagy részét visszariasztották.
Abszurd gazdasági komédia zajlik Tokaj-Hegyalján immár tíz éve, mivel a térség egységes felemelkedésének az állam a legnagyobb gátja. A világ egyedülálló édesfehérbor-termő vidékén a természetességre törekvőknek rendre meg kell küzdeniük egyrészt a pártállam borkészítési morálját folytatókkal, másrészt az Országos Borszakértő Bizottsággal, amely érzékszervi vizsgálatai során elutasítja törvény szerint készült boraikat. Az alkotmányossági szempontból aggályos, centralizált struktúrán az új bortörvénytervezet sem változtat, nem ad lehetőséget a helyi eredetvédelemi rendszer kialakítására. A magánborászatok és az őstermelők közti szakadékot tovább mélyíti a dotált szőlőfelvásárlásaival piacot romboló Tokaj Kereskedoház Rt. (TK Rt.) küszöbön álló privatizációja. A politikai ígéretek birtokában a kistermelők és az rt. dolgozói egy új típusú szövetkezetet szeretnének alakítani, miközben a kereskedőház egy részét az ÁPV Rt. már apportálta a Forrás Rt.-be, ahol a karmesteri pálcát időközben átvette a több cégbirodalmat is jegyző Aragó-csoport.
- Dr. Horváth Zsolt képviselő lakásügye -
