Magyar Gábor

a szerző további cikkei

A közpénzekből (is) működtetett pártalapítványokat az ügyészi törvényességi felügyelet és az APEH ellenőrzése alól kivonó jogszabályi rendelkezéseket az Alkotmánybíróság - helyesen - megsemmisítette. Hanák András szerint (Tárgyilagos mérlegelés, ésszerű indokok, ÉS, 2008/25.) a határozat indokolása nem meggyőző, mert a diszkriminációval kapcsolatos alkotmánybírósági teszt alkalmazására szorítkozik, az pedig nem szolgál megfelelő zsinórmércéül akkor, amikor a jogalkotó saját státusát tekintve hoz részrehajló, diszkriminatív szabályokat. Erre tekintettel javasolja, hogy az Alkotmánybíróság fejlessze tovább az egyenlő elbánás alkotmánytanát.

Tudható, hogy cizelláltságát tekintve a közjogi dogmatika messze elmarad az évezredes hagyományokkal rendelkező magánjogtól. Ezért fordul elő, hogy egyes közjogi kérdések megválaszolásához a magánjogból kell jogelveket "kölcsönözni". Ez történt például akkor, amikor az Alkotmánybíróság kimondta a közjogi szereplők együttműködési kötelezettségét (vö. Ptk. 4. § [1] bekezdés). Ez a jelenség azért különösen érdekes, mert a magánjogi alapelvek erkölcsi tartalommal töltenek ki egyes technikai jellegű közjogi szabályokat.

Egy másik magánjogi alapelv a joggal való visszaélés tilalma. Lehet, hogy a pártalapítványok ügyében nem is kellett volna közvetlenül a Ptk. 5. §-ából inspirációt meríteni, elegendő lett volna az alkotmánybírósági precedensek tanulmányozása. A jogalkotói hatalommal való visszaélés fogalmát ismeri a magyar alkotmányjog. Az Alkotmánybíróság korábban már rámutatott arra, hogy a Magyar Köztársaságban, amely demokratikus jogállam, a joggal való visszaélés tilalma az egész jogrendszerben érvényre jut, és közvetlenül levezethető az alkotmány 2. §-ának (1) bekezdéséből. A jogalkotó szerveknek fokozott önmérsékletet kellene tanúsítaniuk akkor, amikor az általuk kibocsátott jogi normában szabályozzák saját, illetve tagjaik juttatásait és privilégiumait. Mivel a jogalkotók nehezen tudnak ellenállni a kísértésnek, hogy az átlagpolgárénál "még egyenlőbb" státust biztosítsanak maguknak, a normakontrollt végző Alkotmánybírságnak döntő szerepe van bizonyos erkölcsi minimumkövetelmények érvényre juttatásában.

Magyar Gábor
Brüsszel