Az ÉS könyve májusban - Umberto Eco: A prágai temető. Fordította Barna Imre. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2012. 564 oldal, 3600 Ft

Lendvai L. Ferenc: A Gonosz birodalmai. Áron Kiadó, Budapest, 2011. 595 oldal, 3900Ft

Slavoj Žižek: A törékeny abszolútum. Avagy miért érdemes harcolni a keresztény örökségért? Fordította Hogyinszki Éva, Molnár D. Tamás. Typotex Kiadó, Budapest, 2011. 318 oldal, 3200 Ft

Varga Péter András-Zuh Deotáth (szerk.): Az új Husserl. Szemelvények az életmű ismeretlen fejezeteiből. L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2011. 224 oldal, 2400 Ft

Pavlovits Tamás: Blaise Pascal. A természettudománytól a vallási apológiáig. Attraktor Kiadó, Gödöllő, 2010. 322 oldal, 3400 Ft

Olay Csaba-Ullmann Tamás: Kontinentális filozófia a XX. században

Gilles Deleuze: A bergsoni filozófia. Fordította John Éva. Az előszót írta Tengelyi László

Paul Ricœur: A diszkurzus hermeneutikája.  Fordította Kovács Gábor

Herbert Paul Grice: Tanulmányok a szavak életéről. Fordította Bárány Tibor, Gyarmathy Zsófia, Komlósi Andrea, Márton Miklós, Mráz Attila, Réz Anna, Veres Máté

Ullmann Tamás: A láthatatlan forma. Sematizmus és intencionalitás

Márton Miklós: Az észlelési tartalom konceptualista elemzése

Tőzsér János: Metafizika

Heller Ágnes: A történelmi re­­gény

Pogonyi Szabolcs-Bodnár M. István-Borbély Gábor szerk.: A politikum filozófiája. Bence György-emlékkönyv.

Április 13-án lesz Lukács György születésének 125. évfordulója. Nem nagyon kerek ez az évforduló, de azért évforduló. Alkalmas arra, hogy eltűnődjünk, mennyire van ma jelen annak a filozófusnak az életműve, aki a Történelem és osztálytudattal megírta a XX. század egyik legfontosabb könyvét, s aki esszéistaként, kritikusként és esztétaként is kitörölhetetlen nyomot hagyott a század szellemi arculatán. Mostanában itthon kevés szó esik róla, de máshonnan sorban érkeznek a hírek Lukács-konferenciákról és -emlékkötetekről.

Még mostanában is megesik, hogy a XX. századot úgy említjük, mint „századunkat", s nehéz leírnunk róla, hogy „múlt század". Egyszer-egyszer azonban, amikor a század arculatát meghatározó nagy személyiségek közül távozik valaki, rádöbbenünk: az elmúlt század valóban kezd „múlttá" válni.

Erre döbbentett rá Lévi-Strauss halálhíre is, akinek századik születésnapját épp egy éve ünnepelte a világ. A Néprajzi Múzeum ebből az alkalomból rendezte - a faji és etnikai előítéletek elutasítása jegyében - A másik című kiállítását, mely tartalmában Lévi-Strauss Faj és történelem című munkájára épült.

Sztanó László: Olasz-magyar kulturális szótár

Judith Marcus: Lukács György és Thomas Mann. Fordította Goda Ferenc

Voigt Vilmos: Bevezetés a szemiotikába

Barbara Reynolds: Dante. A költő, a politikai gondolkodó, az ember. Fordította Sajó Ta­más

Maga Goethe nevezte "inkommenzurábilis" műnek a Faustot, melynek I. része 1806 körül készült el, s kétszáz évvel ezelőtt, 1808-ban jelent meg nyomtatásban. Szerzője ekkor már évtizedek óta, és majd ezután is sokáig, a weimari herceg minisztere, annak a törpeállamnak a hivatalnoka, amely - részint neki is köszönhetően - egy ideig Németország és Európa valódi szellemi központja volt. A közeli kisváros, az ötezer lakosú Jéna egyetemén a XVIII. század utolsó évtizedében és a XIX. század első éveiben a kor vezető gondolkodói tanították a lelkes hallgatóságot. Olyan kiváló tudósok és lángelmék voltak köztük, mint Karl Leonhard Reinhold, a kanti filozófia legjelentősebb közvetítője, mint a nem kevésbé kantiánus Schiller és Fichte vagy mint Schelling és a Schlegel fivérek.