Donald Rayfield: Sztálin és hóhérai

László András: Lábjegyzet a történelemhez

Csapody Tamás: Bori munkaszolgálatosok

Artur Domosławski: Háborúk és forradalmak költője

Werner Stiller: Az ügynök. Életem három titkosszolgálatnál. Fordította Malyáta Eszter
Hahner Péter: Újabb 100 történelmi tévhit avagy amit biztosan tudsz a történelemről - és mind rosszul tudod...
Laurent Binet: Himmler agyát Heydrichnek hívják. Fordította N. Kiss Zsuzsa

John Virapen: Mellékhatás: halál. Egy bennfentes vallomásai a gyógyszeripar működéséről. Fordította Pécsi Tibor

Bud Spencer: Különben dühbe jövök. Fordította V. Páncél Éva

Anna Maria Sigmund: A szexuális élet nem magánügy. Szexualitás a Harmadik Birodalomban. Fordította Körber Ágnes

Ketten egy új könyvről - George W. Bush: Döntési helyzetek. Fordította Darvas Eszter, Gárdos Bálint, Nagy Zsolt, Tomori Gábor, Tóth Attila, Tüzér Judit. Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest, 2010. 579 oldal, 4999 Ft

Ungvári Tamás: Nyomtalanul

Roger Moore: A nevem Moore... Roger Moore. Önéletrajz. Fordította Révbíró Tamás és Moldova Júlia

Alexandra étteremkalauz 2010

Kati Marton: A nép ellenségei. Családom regénye. Fordította Bart Dániel

Ketten egy új könyvről - Simon Sebag Montefiore: Sztálin. A Vörös Cár udvara. Fordította Király Róbert. Alexandra Kiadó, Pécs, 2009. 767 oldal, 4999 Ft

Majtényi György: K-vonal. Uralmi elit és luxus a szocializmusban

Matthijs van Boxsel: A butaság enciklopédiája. Fordította Sámath Golab (Balogh Tamás)

Kaján Tibor: Élet - Művészet

Kultúrpolitika – kézi vezérléssel

Martin Pollack: Galícia. Utazás egy eltűnt világban. Fordította Halasi Zoltán

Császtvay Tünde: Éjjeli lepkevadászat. Bordélyvilág a történeti Magyarországon

Menyhárt Jenő: Az agitátor

A pápa Békéscsabán

„Jókai Évá"-t (a továbbiakban: „Jókai") titkos megbízottként (tmb) 1977. szeptember 8-án szervezi be - „hazafias alapon, gyors módszerrel" - a Békés Megyei Rendőrkapitányság III/III. osztályának őrnagya, Bor Imre.1 Húszéves, a békéscsabai Jókai Színházban dolgozik, a színházi titkár titkárnőjeként, vagyis gyakorlatilag gépírónőként. Történetünk idején, 1979-ben a dolgozók esti gimnáziumának negyedik osztályába jár. Bár 1986 közepéig áll kapcsolatban az állambiztonsággal, tanulóévei - az első három-négy év (1978-1981) - és tevékenysége fénykora egybeesik, ekkor születik legtöbb jelentése. Lelkiismeretes munkájának, jó megfigyelőkészségének, füleseinek s néhány önálló kezdeményezésének „köszönhetően" többen is élvezhetik a III/III. tartós figyelmét, és megtapasztalhatják a hatalom retorzióját (lásd ÉS, 2009/14., ápr 3.: Egy besúgó tanulóévei I. - Piti játszmák).

Piti játszmák
„Vörös hajú, nagy keblű, kellemesen kacér, feltűnően jó nő, akinek behízelgő modora volt, s közszeretetnek örvendett" - így emlékszik egykori kolléganőjére Nagy András László, a Békés megyei Jókai Színház egykori főrendezője.1 Hősnőnk húszéves, a színház titkárságán dolgozik, amikor 1977. szeptember 8-án a Békés megyei Rendőrkapitányság III/III. osztályának őrnagya, Bor Imre beszervezi őt - „hazafias alapon, gyors módszerrel" - „Jókai Éva" fedőnéven, titkos megbízottként.2 Tanulékony „diák" lehet, mert 1981-ben egy megfigyeltje a háta mögött a következőképpen vélekedik róla: „(...) ez mindent tud, de semmit nem mond, és mindent szeretne tudni, amit mi beszélünk..."

• Miloš Forman-Jan Novák: Fordulatok. Emlékirataim. Fordította Juhász Katalin és Juhász László

Egyre többet tudunk a Kádár-rendszerről, s mégis: keveset. Valahogy éppen az egyik legfontosabb lényegi sajátosságát, megalkuvásra, öncenzúrára, kettős beszédre és kettős tudatra épülő amorfságát, ellentmondásos természetét nehéz megragadni. A nagy egész működtetése és működtetői, a nagyhatalmi, politikai, gazdasági összefüggések megvilágítása s a struktúrák leírása mellett azért is jár haszonnal a mindennapok faggatása, mert a szocialista diktatúrák a kultúra, a magánélet, az életmód területein (is) új normákat, értékeket és magatartásmintákat kívántak elterjeszteni.

Hétköznapok a szocialista Magyarországon

XV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál - Első alkalommal találnak az ÉS olvasói könyvkritikai mellékletet a lapban a könyvfesztivál alkalmából. Ezen a héten a szokásos könyvkritika rovatunk és ez a melléklet is a kortárs világirodalomnak azokról a műveiről szól, melyek fordításait a kiadók a könyvfesztiválon kínálják majd az olvasóknak. Mellékletünk tizennégy kritikát tartalmaz tizenhat friss kötetről, könyvkritika rovatunk további nyolc könyvet szemléz a könyvfesztivál kínálatából. A fesztivál díszvendége Bret Easton Ellis, aki tegnap vette át a Budapest Nagydíjat. Az ő könyveiről olvashatnak a lap 25. oldalán található Ex libris rovatban, és a díjátadáson elmondott laudációval indul ez a melléklet. A fesztivál idei díszvendég országa Kína. Ez alkalomból több tucat kínai tárgyú kötet jelenik meg. Mellékletünkben hat, kínai szerzők által jegyzett, illetve kínai tárgyú kötetről olvashatnak kritikát, köztük a 2000-ben Nobel-díjat kapott Gao Xingjian Lélek-hegy című regényéről. Mostanra készült el Ingo Schulze Új életek című regényének magyar kiadása, ez alkalomból a szerző is itt van. Ezt a kötetet választottuk az ÉS könyvének a könyvfesztivál apropójából. Jelentős sikerre számíthat Robert Menasse Kiűzetés a pokolból című regénye is, melyről a Követési távolság rovatunkban olvashatnak e heti számunk 24. oldalán (Menasse is a fesztivál vendége). Az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján részt vevő szerzők közül kettőnek jelent meg most magyarul kötete (Anna Maria Mäki finn írónőnek és Filip Florian román írónak), ezek egyikéről, Filip Florian Kisujjak című regényéről magyar elsőkönyves kollégája írt kritikát mellékletünkbe. A több száz könyv közül csak néhányra tudtuk felhívni a figyelmet. A továbbiakból szokásunk szerint hétről hétre válogatunk.

Ismeretlen dokumentumok a zeneszerzőről

Szalkai Sándort1 - tulajdonképpen érdemeire tekintettel - a Kádár-rendszerben az elsők között szervezték be, még 1956. december elején, elvi alapon. Bár jelentései elvesztek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában található 93 oldalas "B" (beszervezési) dossziéjának2 anyagai (Szalkai feljegyzései, önéletrajzai, szt-tisztek jelentései, javaslatai stb.) alapján pontosan rekonstruálhatjuk besúgói pályafutását, annak fontosabb, érdekesebb állomásait.

Két történet a hatvanas évekből

Két beszervezési kísérlet története

Kelet-európai történet

Makk Károly szerint jó megjelenésű, nagyon öntudatos, jó fellépésű, határozott karakter volt. Leginkább a valóság, a társadalom érdekelte. Bacsó Péter rendes, pedáns, rettenetesen peches személyiségnek látta. Kovács András rokonszenves, zárkózott embernek, jó gyártásvezetőnek, apolitikus alkatnak. Banovich Tamás úgy véli, ideális, megbízható gyártásvezető volt, mindenki szerette. Egykori felesége, Medgyesi Mária arisztokratikus megjelenésű, korrekt, tisztességes embernek, nagy álmodozónak tartotta, akiben látszólagos határozottsága ellenére elég sok volt a bizonytalanság. Az őt beszervező titkos szolgák nagy műveltségű, megnyerő beszédmodorú, kitűnő kapcsolatteremtő képességgel rendelkező, érzékeny személyként jellemzik, akivel nem szabad durván beszélni.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában tudományos célú kutatást végzek. Azt kutatom, hogyan befolyásolta, segítette a Kádár-korszakban az úgynevezett kultúrpolitika döntéseit, lépéseit a titkosszolgálatok háttérmunkája. Ennek során találtam rá az M-19593-as munkadossziéra. Izgatott az ügynök személyisége, a besúgás természetrajza, és a kor is - ezért írtam meg a tanulmányomat. És azért is, mert az ügyben leginkább érintettek már nem élnek, s úgy éreztem, helyettük is tanúságot kell tennem.