(Még mindig vasárnap)

• Baka István művei. Műfordítások I-II. Válogatta, a jegyzeteket és az utószót írta Szőke Katalin, a szöveget gondozta Bombitz Attila. Tiszatáj Könyvek, Szeged, 2008. 455 + 461 oldal, 2850 + 2950 Ft

• Baka István művei. Műfordítások I-II. Válogatta, a jegyzeteket és az utószót írta Szőke Katalin, a szöveget gondozta Bombitz Attila. Tiszatáj Könyvek, Szeged, 2008. 455 + 461 oldal, 2850 + 2950 Ft

A ló mindig hálás. Hálás állat és hálás téma. Jelen van mindenütt - szolga és társ, igavonó és szenátor - Caligula császár legalábbis azzá neveztette ki hű hátasát.

Azóta, hogy a Pegazus, a szárnyas paripa vált az irodalom jelképévé, a patkónyomok mindig fölfedezhetők az irodalom útjain, a búsképű lovag Rocinantéjától a Május 35 Negro Caballójának nyomaiig - még akkor is, ha az utóbbi amúgy görkorcsolyával közlekedik.

A könyv­új­don­sá­go­kat az Írók Bolt­já­nak (Bu­da­pest VI., And­rás­sy út 45.) se­gít­sé­gé­vel ad­juk köz­re. A lis­tát össze­ál­lí­tot­ta: Négyesi Móni.
Hurma
Tárcatár
Ez a kiállításmegnyitó, akár a temetés. Halál. Pokoltalan. És azonnali föltámadás. Hantai Simon biai sváb fiú volt. Eredeti nevén: Handl. Büszke volt származására, őseire. Mondta is nekem mindig: „Mi a Bachok, Handelek vándor-népével jöttünk Magyarországra a Fekete-erdőből." Hantai Simon a testvérem volt. Bátyám. Bár biológiailag nem: hiszen más apa és anya szülöttei voltunk. De testvérem a kezdetektől, amikor még a konyhaasztalon rajzolt, s később, hogy El Greco lett szorgalma és képzelete szív-burka. Föltámadása: feledhetetlen művészete. Ahogy Grűnewald Jézusa fölnyilall szivárványemberként az örökebb létezésbe, úgy lángolt föl szigorúan és egyszerűen, ragyogva áttörve a halál-ajtót. Ha térben távol is voltunk egymástól: szeretetünk volt az az aranyhíd, amin egymáshoz jártunk.
Kecskemét – egy sikeres példa
Vigyázó szemetek a színházra vessétek1
VÁSÁRHELYI MÁRIAa szerző további cikkei tovább tovább
Lengyel folyóirat különszáma
Bokros Lajos, Surányi Györgya szerző további cikkei tovább tovább
François Heisbourg biztonságpolitikai szakértővel Rózsa Mihály készített interjút

„Amikor Moszkva elismerte a két »állam«, Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét, ezzel azt deklarálta ország-világnak, hogy Grúzia hivatalos határai megváltoztak. Mindennek pedig az az üzenete, hogy Oroszországnak már nincsenek állandó, hosszú távú elvei és érdekei, a határok sérthetetlensége viszonylagos és rugalmas. Ezzel új fejezet kezdődött a hidegháború utáni nemzetközi kapcsolatok történetében. A hidegháború utáni szabályok többé nem érvényesek" - így jellemzi a helyzetet François Heisbourg, a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete igazgatótanácsának elnöke, a párizsi Stratégiai Kutatásokért Alapítvány tanácsadója, a világ egyik legtekintélyesebb biztonságpolitikai szakértője.

Akinek nincs jobb dolga, mint a bíróságok körül zajló eseményeket figyelni, láthatja, hogy Iustitia körül gombamód szaporodnak a reformerők. Többnyire olyan személyek köré csoportosulva, akik korábban a jelenleg (nem) működő bírósági igazgatást kritizálókat ördögtől valónak, de legalábbis a bűnözői körök legalantasabb csatlósainak kiáltották ki. Vagy igyekeztek minden tőlük telhetőt megtenni annak érdekében, hogy a kritikus hangokat elnyomják. Némelyek pedig egész egyszerűen azzal ártottak a bírósági reform ügyének, hogy az égvilágon semmit nem tettek az érdekében, holott kötelességük lett volna.

Gergely Ágnes születésnapjára
Karsai Györgynek az Új Színházból
Harmadik felvonás, első kép

A legutóbbi hónapokban új üzenetek, programpapírok, támogatók, sőt spontán akciókra is kész vagy ilyen lépéseket fontolgató csoportok tűntek fel a hazai politika peremén: színre léptek a nemzeti tőke immár közvetlen politikai beavatkozásokkal is próbálkozó képviselői. Nyíltan ígérnek támogatásokat, lapokat vásárolnak, politikai tévécsatornákat indítanak, esetenként (gazdaság)politikai zsarolással próbálkoznak, sőt, a jelek szerint nem idegenkednek magántitkosszolgák projektjeinek társszponzorálásától. Egyszerre több, egymástól láthatóan független vállalkozásról van szó.

Frida megragadta az üveges rákkonzervet, átnyalábolta, és pillanatok alatt kinyitotta. Utána csak turkált benne, láthatólag egyáltalán nem az éhség motiválta, csupán szerepelni akart, hogy a nézők örüljenek. Öt hónapos volt ekkor, ám zsenge kora ellenére máris a müncheni Hellabrunn állatkert sztárja, akváriuma előtt nyüzsögtek a látogatók, hadonásztak, mutogattak, ordítoztak, Frida hamar megunta őket, és visszavonult a kuckójába, amelyet saját kezűleg épített, hogy a sok hülye elől időnként elbújhasson.

Vjacseszlav Szereda: Esterházy Péter Harmonia cælestise ­– a XX. század utolsó magyar regénye (részletek)

Esterházy Péter Harmonia cælestis című regényének orosz nyelvű fordítása 2008 elején jelent meg Moszkvában, a Novoje Lityeraturnoje Obozrenyije Kiadónál. Az NLO-t 1992-ben alapították, és az eltelt másfél évtized alatt az oroszországi könyv- és folyóiratkiadás egyik legrangosabb műhelyévé vált. A könyvkiadó mellett jelenleg három folyóirat működik: a Novoje Lityeraturnoje Obozrenyije, a Nyeprikosznovennij Zapasz és a Tyeorija Modi. A könyvkiadó számos könyvszakmai sikert ért el az elmúlt években: több alkalommal is elnyerték például az Év Könyve díjat. Kiadói filozófiája szerint az NLO arra vállalkozott, hogy a rendszerváltást követő években új esztétikai értékeket képviseljen és honosítson meg mind a szépirodalom, mind pedig az irodalomtudomány területén. Nagy hangsúlyt fektetnek a multikulturalitásra, a szó és a kép együttesének megjelenítésére. A kortárs orosz irodalom mellett a világirodalom legjobb jelenkori alkotásait is népszerűsíteni igyekeznek. Ez a célja a Szovremennoje Jevropejszkoje Piszmo című sorozatuknak is, amelyben a Harmonia cælestis megjelent.

A regényt Vjacseszlav Szereda fordította. Kutatási területe a XX. század magyar irodalma, társszerzője volt az 1945 utáni kelet-európai irodalmakat bemutató kétkötetes munkának, tanulmányokat írt a magyar próza hetvenes-nyolcvanas években bekövetkezett paradigmaváltásáról, Kertész Imre és Somlyó György regényeiről, Illyés Gyuláról, Nádas Péterről, Esterházy Péterről, az 1956-os irodalomról. Műfordítói ténykedése olyan bőséges eredményeket hozott, hogy az általa fordított szerzők puszta felsorolása is lehetetlen. Fordította többek között Krúdy Gyula, Sarkadi Imre, Weöres Sándor, Déry Tibor, Spiró György, Nádas Péter műveit. Az utóbbi években a legnagyobb szabású, a magyar irodalmat Oroszországban népszerűsítő munkája egy huszadik századi magyar esszékötet létrehozása (Vengri i Jevropa, NLO, 2002), valamint egy korszerű válogatást nyújtó és briliáns fordításokat tartalmazó József Attila-kötet (Na vetke pusztoti, Tri Kvadrata, 2005) válogatása, szerkesztése és sajtó alá rendezése volt. 2001-ben Szereda fordításában jelent meg az NLO-nál Esterházy Péter első, orosz nyelven kiadott könyve, a Zapiszki szinyevo csulka című esszékötet, aztán következett a Harmonia cælestis és a Javított kiadás bemutatása az Inosztrannaja Lityeratura című folyóirat hasábjain (2002, illetve 2003), majd pedig a Harmonia teljes szövege.