(Kovács István dalestje – Óbudai Társaskör, február 10.)

„Önmagunk ördögei vagyunk, saját magunkat űzzük ki a Paradicsomunkból”, írta 1767 őszén egy levelében az akkor még alig 18 éves Goethe. A filológusok a megmondhatói, hallott-e már ekkor Faustról és az ördöggel kötött paktumáról. Ő mindenesetre egy ördöggel már paktumot kötött – a sajátjával. Ez azonban korántsem jelentett kapitulációt. Ellenkezőleg: aki gyanakodni kezd, hogy a belsőjében ott lapul az ördög, az máris megtette az első lépést, hogy kiűzze azt. A fiatal Goethe megtapasztalhatta, hogy az ördög nem a tüzes pokolban lakik, mélyen a föld alatt, hanem valódi terepe a lélek. Várható volt hát, hogy hamar rátalál Faust figurájára. Néhány évvel a fenti levél után, az 1770-es évek első felében már az Ős-Fauston dolgozott, amelynek kitüntetett témája a „szomjú lélek” szüksége. És miben nyilvánul meg e „szükség”? „Nem vagyok-é földönfutó menekvő, / nyugtot s célt nem lelt szörnyeteg, / ki, mint sziklákon át, a szurdos hegyekből / lerontó víz, mélység felé eped?” (Jékely Zoltán fordítása)

A spanyolokat a Franco-rendszert követő bársonyos és lényegében sikeresnek nyilvánított átmenet után mostanában nem a múlt, hanem az elhúzódó gazdasági válság, az Európában példátlanul nagy, 22 százalék fölötti munkanélküliség és az egyre kilátástalanabbnak tűnő jövő foglalkoztatja. Ám ettől még időnként fel-felizzanak a ki nem beszélt történelmi konfliktusok – ezt mutatja az a példátlan jogi hajsza, amely ezekben a napokban a francoizmus, általában a diktatúrák bűneit kutató Garzon bíró ellen folyik a madridi Legfelsőbb Bíróságon. Közben a polgárháborúban vereséget szenvedett Spanyol Köztársaság szellemi és politikai örökösei továbbra is követelik a kíméletlen szembenézést a spanyol történelem tabuival, mindenekelőtt a politikai ellenfeleit mindvégig módszeresen irtó, fasiszta-náci szövetségeseivel az eszmei azonosságot büszkén vállaló francoizmussal, amely számlájára a kutatók ma 150-200 ezer polgárháború utáni kivégzést, valamint másfél millió politikai elítéltet írnak. Közéjük tartozik az erősen baloldali és „köztársaságpárti” Mirta Núñez Díaz-Balart, a madridi Complutense Egyetem társadalmi kommunikáció története tanszékének professzora, a Történelmi Emlékezet Visszaszerzésének Társasága (Asociación parala Recuperacióndela Memoria Histórica) tagja.

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni.

Alfred Jarry: Übü király, vagy a len­gyelek; Az agytalanítás nótája; A láncra vert Übü. A drámákat Jé­­­kely Zoltán fordította, a nótát Weö­­­res Sándor. Tillinger Péter Mű­­­helye, Szentendre, 2011. 200 ol­­dal, 1996 Ft

Alfred Jarry: A patafizikus Faust­roll doktor cselekedetei és nézetei. Új-tudományos regény. Fordította Csímár Péter. Tillinger Péter Mű­­he­lye, Szentendre, 2011. 168 oldal, 1911 Ft

Laki László: Rendszerváltás, avagy a „nagy átalakulás”

Ripp Zoltán: Eltékozolt esélyek?

Paul Lendvai: Az eltékozolt ország

Dalos György: Gorbacsov – ember és hatalom

Michel de Certeau: A cselekvés művészete. A mindennapok leleménye I. Fordította Sajó Sándor, Szolláth Dávid, Z. Varga Zoltán. Kijárat Kiadó, Budapest, 2011. 252 oldal,2900 Ft

Közelítések – közvetítések. Anton Pavlovics Csehov. Szerkesztette Regéczi Ildikó. Didakt Kiadó, Debrecen, 2011. 232 oldal, 3500 Ft

Podmaniczky Szilárd: Kis­gye­re­kek emlékiratai. Podmaniczky Mű­vészeti Alapítvány, Budapest, 2011. 208 oldal,2400 Ft

Az ÉS könyve februárban - A magyar nyelv nagyszótára III. B-BES. Főszerkesztő Ittzés Nóra. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 2011. 1020 oldal, 7480 Ft

A magyar nyelv nagyszótára IV. BESZ-BY. Főszerkesztő Ittzés Nóra. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 2011. 1039 oldal, 7480 Ft

(Asztalos Zsolt Üzemen kívül című kiállítása március 3-ig látható a Viltin Galériában.)

(Gustav Klimt/Josef Hoffmann, Pioniere der Moderne, Belvedere, Bécs. Nyitva március 4-ig)

(Digó, a KÁVA Kulturális Műhely színházi nevelési programja, Marczibányi Téri Művelődési Központ, február 10.)

(Final Cut – Hölgyeim és Uraim. Magyar film. Rendező: Pálfi György)

(Házon kívül – RTL Klub, február 7.)

(Bródy Sándor: A tanítónő – Nemzeti Színház)

(Kocsis Zoltán és az UMZE – MűPa, február 14.)

 (Barokk karnevál – Le Poème Harmonique, Művészetek Palotája,  február 12.)

A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!

A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!

A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!

A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!

A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!

A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!

A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!

Berlinben tárgyalt nemrég Lázár János frakcióvezető. A Fidesz német testvérpártja, a kormányzó konzervatív CDU/CSU pártszövetség képviselőivel folytatott „nyílt és őszinte, családon belüli, illetve barátok közötti” megbeszéléseket. Mint mondta, ezek során az utóbbi időszak valamennyi vitatott kérdését áttekintették, a partnerek azt kérték, hogy „kevesebb konfliktussal és több megértéssel kormányozzunk a következő két évben, ami egybevág azzal a céllal, amelyet mi konszolidációnak nevezünk”. Mondta Lázár.

Most tehát a konszolidáció következik.

Mottó: „...Ez – mármint a hatalmat gyakorló politikai elit (B. L.) – az ország történetének legújabb kori szakaszában (...), döntő történeti pillanatokban (...) végzetes módon képtelennek bizonyult arra, hogy saját helyzetének valóságos adottságait és az ebből adódó feladatokat meglássa.”
 (Bibó István: Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem,
Válogatott tanulmányok II., 573 old. Bp. 2011.)

 Bibó 1948-ban született megállapítása ma is keserűen aktuális. A magyar gazdaságpolitika elmúlt évi fejleményeinek elemzésekor aligha találhatnánk ennél lényeglátóbb összegzést.

A bibói gondolat időszerű tartalmának kifejtése előtt azonban célszerű röviden áttekinteni a világgazdaság és benne Európa gazdaságának jelenlegi helyzetét.

Be kell vallanom, kínkeserves igyekezettel próbálom megtanulni, hogy az országnak ilyen viharos időkben – többek között – nem jól képzett közgazdászokra, hanem bátor tengerészekre és mindenekelőtt tántoríthatatlan, nem a veszélyes zátonyokat, hanem a távoli horizontot kémlelő kormányosra van szüksége. Sajnos törekvésem sikertelennek bizonyult, ezért engedelmükkel az elemzés során földhözragadt, hogy ne mondjam ortodox módon tanult szakmám szabályait tiszteletben fogom tartani.

A világgazdaságban lezajló folyamatok markánsan magukon viselik a 2008-as „subprime-válság” következményeit. A krízis menedzselésének hatásai pozitív és negatív folyamatokat egyaránt kiváltottak. Fontos eredmény, hogy a pénzügyi rendszer nem omlott össze, működőképes, a helyenként és időnként fellépő zavarok mellett alapvetően biztosítja a gazdaság működésének finanszírozási feltételeit, még ha ez a gyakorta szűkös, nagyon szigorú és a dinamikus fejlődéshez kevés is. A fejlett államok gigantikus fiskális és monetáris támogatással fékezték a recessziót, tompították a krízis miatt bekövetkező hatalmas tőkeveszteségek, banki és vállalati csődök, növekvő munkanélküliség pusztító hatását.

A felturbózott anticiklikus gazdaságpolitika eredményeként a 2009. évi mély recesszió után a reálgazdaság viszonylag gyorsan magához tért, és enyhe, bár kétségkívül törékeny növekedési pályára állt.

Felgyorsult a világ nagy gazdasági erőközpontjai közötti átrendeződés: a világgazdaság motorjává egyre inkább Délkelet-Ázsia – mindenekelőtt Kína, India és az ún. „kistigrisek”, beleértve ma már Vietnamot is – továbbá a feltörekvő Oroszország, Brazília, Argentína és Mexikó vált.

Az Egyesült Államok súlya és befolyása ugyan csökkent, de hatalmas adósságát és fizetésimérleg-hiányát stabilitásával és innovációs képességével hatékonyan képes menedzselni. A közös érdekek alapján az óriási ázsiai és arab – elsősorban kínai – fizetésimérleg-többletek egyelőre biztonságosan finanszírozzák az amerikai hiányt. A dollár erősödik, az infláció alacsony, a munkanélküliség csökken, a beruházások növekednek, a gazdaság teljesítménye lassan bővül Amerikában.

Mindezek dacára és mellett a felhalmozott adóssághegyek leépítése lényegében még el sem kezdődött. A nagy bűvészmutatvány: a gazdaságba pumpált mesterséges forrásokat úgy kiszivattyúzni, hogy az ne okozzon ismételt recessziót – egyelőre nem sikerült.

Európa ennek a világméretű gazdasági átalakulásnak a vesztese. Versenyképessége, innovációs készsége alacsony, alkalmazkodó képessége lassú és csekély, strukturális rugalmatlansága erős, adósságkezelése nem kielégítő.

A válságmenedzselés negatív hatásai elsősorban az európai gazdasági folyamatokban erősödnek fel.

Az adósságválság döntően az EU-t sújtja, mérsékelve növekedési potenciálját, fejlődési képességét, kiélezve a társadalmi, szociális feszültségeket, ami számos országban politikai instabilitást szül, erősíti a szélsőségeket, befelé fordulásra ösztönöz.

Az EU ma ún. „trilemmával” küzd. Erősíteni a gazdasági integrációt, miközben tagországai védenék nemzeti szuverenitásukat, és szeretnék érvényesíteni a döntések demokratikus előkészítését, politikai kontrollját. Ma még nem tudhatjuk, hogy a válságkezelés végül milyen tartalmú és mértékű kompromisszumokat enged, illetve alakít ki.

Az adósság-krízis kezelése kiélezte az euróövezeten belüli latens feszültségeket is, rávilágított a Monetáris Unió, valamint az EU-integráció belső ellentmondásaira, konstrukciós hibáira, megoldatlan problémáira.

A monetáris integráció a fiskális és jövedelempolitika harmonizálása nélkül képtelen kezelni a tagországok fejlődésbeli különbségeit, garantálni a régió pénzügyi stabilitását, közömbösíteni az alacsony gazdasági hatékonyságból, valamint a „fiskális alkoholizmusból” származó eladósodás pénzügyi összeomlással fenyegető veszélyeit.

Az eurórégió adósságválsága egymástól független, sőt egymással versengő nemzeti gazdaságpolitikák alapján nem oldható meg.

A kiéleződő pénzügyi krízis rontja a régió növekedési lehetőségeit, recessziós veszélyeket hordoz, néhány tagországban – lásd Görögország – pénzügyi, gazdasági összeomlással fenyeget. Az EU-ban megszületett a felismerés, hogy a válságot menedzselni csak mélyebb gazdasági és politikai integrációval, nem pedig a nemzeti elzárkózás növelésével és különutas, ún. „unortodox” gazdaságpolitikai sarlatánsággal lehet. Ez még akkor is igaz, ha momentán vérre menő vita dúl a két különböző gazdaságfilozófiát vallók, valamint a piacok és az egyes államokat irányító politikai elitek között. A tét: pénzbőséget biztosító laza monetáris politika mellett szigorú, egyensúlyjavító, ám recessziós hatású fiskális és jövedelempolitika, vagy keresletet gerjesztő, ám újabb hiányt és adósságot, valamint inflációt növelő, egyszerre laza monetáris és fiskális politika valósuljon meg erősebb koordináció mellett Európában. Ez a vita a német és többek között az amerikai, a brit, valamint részben a francia álláspont közötti különbség lényege is. Magyarra fordítva: el kell dönteni, hogy a beteg macska fertőzött farkát vágjuk le, vagy az egészséges macskák farkából is lenyisszantsunk valamennyit?

Bármilyen döntések szülessenek is a jövőben, a következmények és a feladatok Magyarország számára világosak: szerényebb európai növekedés, esetleg stagnálás, azaz csökkenő külpiaci kereslet és erős integrációs, harmonizációs kényszer a gazdaságpolitikában. A lényeg: alkalmazkodni és nem harcolni kell a nemzetközi, benne az európai trendekkel.

Ilyen nemzetközi környezetben működik a magyar gazdaság, ezekhez a folyamatokhoz és külső feltételekhez kellene illeszkednie a magyar gazdaságpolitikának.

Ma már unalomig ismételt közhely: a magyar kormány szembemegy az objektív követelményekkel, rontja és nem javítja a magyar gazdaság működésének feltételeit, intézkedéseivel a pénzügyi csőd szélére sodorja az országot, feléli a gazdaság tartalékait, elzálogosítja a jövőt, vállalkozások és családok tömegeit hozza kilátástalan helyzetbe.

Az elmúlt másfél év inadekvát gazdaságpolitikája, kormányzati ámokfutása napjainkra többszörös csapdába vezette a magyar gazdaságot.

A gazdaság növekedési potenciálja 2012-re nullára zsugorodott, sőt ebben az évben növekedés helyett súlyos, 1-3 százalékos recesszió fenyeget.

A csökkenő külpiaci kereslet mellett a totális bizonytalanság és bizalomhiány miatt lényegében leállnak a piaci beruházások. A befejeződő autóipari beruházások – Mercedes, Audi, Opel – kifutnak,  így a rossz összképet csak ebben az évben javítják.

A durva adóemelések, a növekvő infláció, valamint a stagnáló vagy csökkenő bérek és foglalkoztatás miatt a hazai fogyasztás nem nő, az államháztartás kényszerű kiadáscsökkentései miatt a közösségi fogyasztás pedig csökken.

A bankrendszer brutális terhelése – különadó, devizahitel-végtörlesztés, veszteség-áthárítás, tőkekövetelmények növekedése –, valamint a totális bizalomhiány miatt a banki hitelezés befagy, sem a vállalkozások, sem a lakosság nem jut friss forrásokhoz.

A fejlődőképes ágazatok extra terhelése – az ágazati különadók –, elvonják az érintett cégek fejlesztési forrásait.

Az általános bizalmatlanság miatt leállnak a tőkebefektetések, a külföldi tulajdonú cégek kiviszik a még elérhető profitot, a magán-megtakarítások egy részét kimenekítik az országból.

Mindezek miatt gyarapodni fog a vállalati csődök száma, ismét nőni fog a munkanélküliség, javulás helyett tovább romlik a foglalkoztatás. (Hol van már az egymillió új munkahely ígérete?!)

A kibontakozó recesszió miatt csökkennek az állam bevételei, veszélybe kerül a vállalt deficitcél teljesítése, ismét nő az államadósság.

A romló gazdasági feltételek és a magyar gazdaságpolitika kapitális hibái miatt kialakult totális bizalmatlanság konkrét, orbitális méretű veszteségeket okoz Magyarországnak. A szuverén magyar államadósság egyhangú bóvliba sorolása, a forint árfolyamának ingadozó, 20 százalék körüli romlása, az akadozó piaci finanszírozás és a piaci hozam követelményeinek 9-10 százalék körüli, tartósan teljesíthetetlen, immár piramisjátékhoz hasonló, kitermelhetetlen szintje, a nemzetközi kockázati felárak égbeszökő – a gyakran 700 bázispont feletti CDS felár – mértéke és a jegybankra nehezedő nyomás együttesen reálissá és sajnos közelivé teszik a fizetésképtelenség veszélyét.

A hazug kormányzatisiker-propaganda az összefüggések meghamisításával és manipulálásával azt a hamis látszatot sulykolja, mintha a magyar gazdaság ún. fundamentumai sem a súlyos piaci értékítéletet, sem a totális bizalmatlanságot, sem a kormánnyal szemben megfogalmazott kemény követelményeket nem támasztanák alá.

Mi hát az igazság? Nézzük az ún. pozitívumokat.

A folyó fizetési mérleg növekvő aktívuma mögött a leálló beruházások és a csökkenő fogyasztás miatt mérséklődő import, valamint a ma még befolyó EU-támogatások állnak. (Ezen utóbbiak egy részét éppen most veszélyeztetik a túlzott deficiteljárás nyomán esetleg bekövetkező szankciók.) Magyarul a javuló fizetési mérleg szaldó nálunk az egyik legmarkánsabb bizonyítéka a visszaeső gazdasági teljesítménynek, a fenyegető recessziónak, a tartós leszakadásnak.

Az államháztartás 3 százalék alatti konszolidált hiánya csak egyszeri, primitív, jogállamot és EU-alapelveket sértő „unortodox” megoldásokkal volt előállítható, azaz fenntarthatatlan! (A 2011. évi strukturális hiány a magánnyugdíjpénztárak államosítása és a szektorális különadók nélkül meghaladta a 7 százalékot. Figyelem: a még magánnyugdíjpénztárakban maradt 100 ezer tag vagyonára – kb. 250-300 mil­liárd forint – is kivetette hálóját az Orbán-kormány, mert 2012-ben az adóemelések és kemény megszorítások mellett is csak így tudná névlegesen és átmenetileg 3 százalék alatt tartani a hiányt.)

A bruttó államadósság a forint brutális árfolyamromlása miatt, a magánnyugdíjpénztáraktól besöpört vagyon nagy részének elköltése ellenére tovább nő, és rekord szinten, 80 százalék felett alakul. Magyarország katasztrofális piaci megítélése miatt ez az adósság a piacról már nem finanszírozható. Szemfényvesztő, farizeus propaganda tehát arra hivatkozni, hogy Európában akár az államháztartási deficit, akár az államadósság mértékét tekintve „a legjobbak közé tartozunk”!

Szemérmetlen hazugság azt állítani, hogy a magyar gazdaság romló kilátásaiért, kedvezőtlen piaci és nemzetközi megítéléséért kizárólag az eurózóna adósságválsága és az EU romló konjunktúrája felel. Éppen fordítva: a magyar gazdaságpolitika primitív hibái, önkényes lépései és ellenséggyártó gyakorlata veszélyezteti az EU válságkezelését, szolgáltat rossz példát az izolációra hajlamos, protekcionizmusra és nacionálpopulizmusra hajló tagországoknak, és fenyegeti súlyos veszteségekkel a magyar állampapírokat tartó és vásárló befektetőket, bankokat, országokat. Az Orbán-kormány gyakorlata és frazeológiája az a vírus, amelynek fertőzésétől az EU‑t is meg kell menteni.

Féloldalas lenne ez az analízis, ha a magyar gazdaság rossz nemzetközi megítéléséért, romló kilátásainkért és az általános bizalmatlanságért kizárólag az elhibázott, inadekvát magyar gazdaságpolitikát okolnánk. Ma már lényegesen többről van szó.

Az Orbán-rezsim az elmúlt közel két évben olyan óriási demokráciadeficitet halmozott fel döntéseivel és napi gyakorlatával, amely súlyosbítja gazdaságpolitikai hibáit, és hiteltelenné teszi minden megnyilatkozását, tervét, fogadkozását.

A demokratikus berendezkedésre, intézményekre és jogállamra mért szőnyegbombázás szétverte azt a közgazdasági, jogi és intézményi infrastruktúrát, amely keretei között esély nyílna jó kormányzásra, helyes gazdaságpolitika megvalósítására. Nem túlzás azt állítani, hogy a demokráciadeficit, a köztársaság tartópilléreinek lerombolása ma már nagyobb veszély Magyarországra és az EU-ra nézve, mint a fizetőképtelenség felé rohanó magyar gazdaság. Ezért aztán egyáltalán nem meglepő, hogy néhány demokratikus alapjog és intézmény helyreállítása a minimális előfeltétele a fenyegető magyar pénzügyi krízis megelőzésének és menedzselésének.

Némi leegyszerűsítéssel azt is állíthatjuk, hogy a mindent elsöprő hatalomcentralizációt megvalósító, hamis frazeológiájával igen, de döntéseivel nem demokratikus elkötelezettségű Orbán-rezsim csak egyértelmű és kemény gazdasági feltételekkel kényszeríthető rá néhány alapvető demokratikus szabály betartására és intézmény helyreállítására.

Ezért kapcsolódnak össze és épülnek egymásra az eltérő tartalmú nemzetközi eljárások. Így válik érthetővé az EU által folytatott és döntési szakaszba juttatott túlzott deficiteljárás, a három, már megkezdett kötelezettségszegési eljárás, valamint az új IMF-készenlétihitel-szerződés összekapcsolása. Másképpen fogalmazva az ország számára nélkülözhetetlen készenlétihitel-szerződés az a gazdasági kényszer, amely segítségével a nemzetközi közösség elérheti, hogy az Orbán-rezsim visszavonjon és korrigáljon néhány – de messze nem valamennyi! – antidemokratikus intézkedést.

Kár lenne illúziókba ringatnunk magunkat: ezek a fontos nemzetközi lépések nem képesek helyreállítani a megsemmisített III. Köztársaságot. Korrekciókat érhetnek el, fékezhetik az antidemokratikus folyamatokat, biztosíthatják Magyarország számára a gazdasági túlélést, azaz a váltás minimális feltételeit. A demokratikus jogállam helyreállítása és újjáépítése azonban csak hatalomváltással valósítható meg. Ez pedig nem megy nemzetközi nyomásra, csak hazai összefogással, tömeges felismeréssel és összehangolt cselekvéssel.

Gazdaságpolitikai értelemben napjainkra leegyszerűsödött a helyzet: mindössze két alapforgatókönyvnek van realitása, számos azokból fakadó leágazás mellett.

Az első megoldás előnyökkel jár az ország számára. Lényege, hogy a kormány kényszerűen tudomásul veszi a pénzügyi krízis fenyegető veszélyét, és elhárítása érdekében lehetőleg még az első negyedév végéig megállapodik az EU-val és az IMF-fel. A megállapodás eredménye egy 2-3 éves, 15-20 milliárd euró keretösszegű készenlétihitel-szerződés lehet. A megállapodás Magyarország eminens érdeke. A piacok kíméletlenül büntetni fognak minden taktikai jellegű időhúzást, ami további óriási károkat okozhat a magyar gazdaságnak.

A megállapodás fejében teljesíteni kell az EU által támasztott, demokráciát erősítő jogi és intézményi feltételeket, valamint elfogadható, hiteles és fenntartható gazdaságpolitikai programot – annak keretében reális költségvetést – kell kidolgozni a következő 2-3 évre, ezen belül már erre az évre is. Az EU követelményeinek megfelelően kell módosítani vagy visszavonni az Alaptörvényt és az ún. sarkalatos törvényeket, helyreállítani a jegybank, a költségvetési tanács, az igazságszolgáltatás és az adatvédelmi biztos függetlenségét, korrigálni a médiatörvényt, és alapvető gazdaságpolitikai kérdésekben – pl. adórendszer, nyugdíjrendszer, szociálpolitikai támogatások stb. – nem szabad megkötni a következő kormányok kezét, sőt – a hibák egy részét már most orvosolni kell.

Az IMF a jövőben hitelesíti és negyedévenként ellenőrzi azt a gazdaságpolitikai programot, amely egyebek között biztosítja, hogy az államháztartás strukturális hiánya tartósan 3 százalék alá csökkenjen, hogy módosuljon a szétvert adórendszer – szűnjenek meg az ágazati különadók, az egykulcsos szja-t váltsa fel egy progresszív adórendszer, a nagy jövedelműek és a protezsált vállalatok adókedvezményei szűnjenek meg – , csökkenjen a pazarlás a közigazgatásban, életképes nyugdíjrendszer, önkormányzati rendszer alakuljon ki, finanszírozhatóvá váljon egy működőképes egészségügyi, valamint közoktatási és felsőoktatási rendszer, átláthatóvá váljanak a közbeszerzések, csökkenjen a korrupció, mindenekelőtt a pártfinanszírozás terén stb.

Ez esetben biztonságossá válik az ország finanszírozása, az olcsó IMF-hitelek egy részével ki lehetne váltani a méregdrága, rekord hozamú állampapírokat – ezt hívhatjuk csendes átütemezésnek is –, erősödni fog a forint árfolyama, csökkenni fognak a hozamok, az ország kockázati felára, a jegybanki alapkamat, olcsóbbá és elérhetővé válnak a vállalkozások és a lakosság számára a hitelforrások, sor kerülhet az ország „felminősítésére”, fokozatosan újra elindulhatnak a beruházások és tőkebefektetések.

Ez a megoldás javíthatja az ország növekedési potenciálját, és elháríthatja az évekig tartó, súlyos recesszió veszélyét. (Ennek a forgatókönyvnek az esélyeit jól illusztrálják azok a kedvező pénzpiaci változások, amelyek a kormány tárgyalási készségének és megállapodási szándékának verbális kinyilatkoztatása után bekövetkeztek: erősödött a forint, csökkentek az elvárt hozamok és az országkockázati felár, a piac megvásárolta a közelmúltban kibocsátott magyar állampapírokat. Ám ez a tendencia azonnal megfordul, ha a tárgyalások elhúzódnak, netán meghiúsul a megállapodás.)

Igaz, hogy egy új hitelszerződés nem lesz képes sem dinamikus növekedést, sem tartós felzárkózást megalapozni, hisz ahhoz teljes politikai és gazdasági fordulatra, totális újjáépítésre lenne szükség, ami csak hatalomváltással és teljesen új társadalmi-gazdasági program megvalósításával lenne elképzelhető. Ennek egyelőre minden feltétele hiányzik.

Természetesen egy sikeres megegyezés, új készenlétihitel-szerződés birtokában is számos közbülső forgatókönyv képzelhető el a magyar gazdaság közeljövőjére nézve. Ezek közül ma az látszik a legvalószínűbbnek, hogy a fenyegető pénzügyi krízis megelőzése érdekében Orbánék kelletlenül és hazai propagandájukban nemzetközi kényszerekre hivatkozva teljesítik az EU legfontosabb követeléseit, valamint az IMF gazdasági feltételeit. Mindezt azonban nem meggyőződésből teszik, ahol lehet, késleltetik, vagy hamis magyarázatokkal pótolják az elkerülhetetlen módosításokat. Ez újabb veszteségeket okoz az országnak, ami annyit jelent, hogy a következő években valódi fordulat helyett válságról válságra fog bukdácsolni a magyar gazdaság, érdemi növekedés helyett stagnálásközeli állapot fogja jellemezni.

A negatív forgatókönyv akkor valósulna meg, ha a kormány nem tud vagy hangzatos, együttműködést deklaráló kijelentései ellenére nem is akar megállapodni az EU-val és az IMF-fel, a valóságban kitart, önsorsrontó, „szabadságharcos” magatartása mellett.

Ez esetben nincs új hitelszerződés, nem nyílnak meg a nemzetközi pénzügyi szervezetek és a piaci finanszírozás csatornái, az országon belül is kiszáradnak a hitelforrások, megszűnnek a külső befektetések, felgyorsul a tőkekiáramlás.

Az ország tartalékai – benne a biztonsági fedezetül szolgáló jegybanki tartalékoknak – felélésére szorul. Gyorsan emelkednek a kamatok, megnő az országkockázati felár, drasztikusan romlik a forint árfolyama, elszabadul az infláció.

A vállalatok tömegesen mennek csődbe, megugrik a munkanélküliség, csökkennek az állam bevételei. Az állam, a vállalatok és a lakosság is napi likviditási, fizetési nehézségekkel találja szembe magát. A finanszírozási nehézségek miatt akadozni fog a termelés, a szolgáltatások, a lakossági ellátás, a normális gazdasági élet. Előbb-utóbb bekövetkezik a fizetőképtelenség.

 Ez hatalmas pusztítással járna. Nálunk lényegesen nagyobbal, mint 2001–2002-ben Argentínában. A magyar gazdaság átmenetileg az autarkia szakadékába zuhanna, és a barterkereskedelem szűk keretei közé szorulna. (Nincs nagy hazai piacunk, természeti erőforrásaink és mezőgazdaságunk, amely államcsőd esetén is működés- és exportképes, így aztán – Argentínával szemben – nálunk az összeomlás utáni gyors kilábalás minden feltétele hiányzik.) Ezért aztán „mesterterv” – vö. Szelényi Iván – sem létezik, amely egy államcsőd árán megszabadítja az országot felgyülemlett adósságai egy részétől. (Ha ez az öngyilkos szcenárió, esetleg az EU-ból való kilépés kalandor ötlete mégis megfordult Orbánék fejében – ahogy azt a naponta hangoztatott cáfolatok ellenére sokan feltételezik –, az nem egyszerűen szakmai és politikai hibának, hanem halálos bűnnek minősülne.)

Fizetésképtelenség esetén bekövetkezne a tömeges elszegényedés, a vagyonok, jövedelmek, megtakarítások és befektetések drámai mértékű elvesztése, vágtató infláció, átmeneti áruhiány – s mindezek következményeként kontrollálhatatlan társadalmi folyamatok bontakoznának ki: tömegmegmozdulások, utcai zavargások, sokak menekülése az országból.

A megállapodásnak ma ez az alternatívája.

A drámai forgatókönyv ma még elkerülhető. Orbánéknak meg kell hátrálniuk és meg kell állapodniuk még akkor is, ha ennek ára súlyos politikai presztízsveszteség, a félrevezetett társadalmi bázis – a még hívő „zemberek” számának – csökkenése.

A megállapodás és az annak nyomán létrejövő társadalmi-gazdasági változások előkészíthetik a hatalomváltást és az ország újjáépítését.

Addig viszont mindannyiunknak, aki érez még felelősséget az ország jövőjéért, temérdek feladata lesz. Nem hezitálhatunk, és nem várhatunk nemzetközi megváltásra!

(Előadás a Bibó-konferencián)

Mord decemberi este. A népviseletbe öltözött tardi asszonyok a Szabó Zoltán Visegrádi utcai emléktáblájának felavatására gyülekezőknek pogácsát és forralt bort kínáltak. „Nézd csak, kik jöttek itt össze!” – fordult hozzám valaki. S valóban, a húsz évvel ezelőtti rendszerváltozás egymással erősen szemben álló arcai tűntek fel az ünneplésre nyugatról hazalátogató, szelíd protestánsok között. Íme, Szabó Zoltán sokoldalú szellemi vonzereje.

A modern kori városok már nemcsak önmagukat, hanem a róluk kialakult képet is tudatosan építik. Hogyan változott Budapest önképe történetileg? Élhetőbb lett-e a város az elmúlt húsz évben? És hogyan lehetne szakadtságát – Berlin példáját követve – kreativitással előnnyé változtatni? Kádár Bálint (város)építész, a BME Urbanisztika Tanszék munkatársa, a Kortárs Építészeti Központ kurátora szerint „Budapestet viszonylag kis befektetéssel is jó hellyé lehetne tenni, mert eredendően is az. A hardware megvan, csak a software-t kell belevinni.”

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni.

Howard Jacobson: A finkler-kérdés. Fordította Karetka Zsófia. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2011. 342 oldal,2990 Ft

Peer Gideon: Izraeli apróságok. Révai Digitális Kiadó, Budapest, 2011. 415 oldal,3400 Ft

CseppentőIstván–Dévényi Le­­vente–Horváth Krisztina–Kalmár Anikó–Maár Judit–Palágyi Tivadar–Tóth Réka: A francia irodalom története. Szerkesztette Maár Judit. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2011. 944 oldal,5800 Ft

Serge Latouche: A nemnövekedés diszkrét bája. Fordította Balogh-Sárközy Zsuzsanna. Savaria Uni­versity Press, Szombathely, 2011. 138 oldal,1800 Ft

Jean-Luc Outers: Vízművek. Fordította Schultz Ádám, az utószót írta Garaczi László. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2011. 172 oldal, 2500 Ft

Jean-Luc Outers: Vízművek. Fordította Schultz Ádám, az utószót írta Garaczi László. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2011. 172 oldal, 2500 Ft

(43. Magyar Filmszemle – 2012. február 2–5.)

(A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, Szabóki Tünde, Szegedi Csaba, Kelemen Zoltán, Fischer Ádám – Művészetek Palotája, 2012. január 26.)

(feLugossy László retrospektív, Modem, Debrecen, április 29-ig látható)

(Shakespeare: Makrancos Kata – Vígszínház)

(Hírek a „kemény télről” az RTL Híradóban és a TV2 Tényekben)

(Farsang az Operában – a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát Héja Domonkos vezényelte)

(Pálffy István képviselő nyilatkozik. Klubrádió, Megbeszéljük, riporter: Bolgár György, január 31.)

Rigó úr a hét eleje óta államadósság-csökkentő happy hourt tart az Énekes Rigóban, borok, sörök és tömények délután hattól hétig fél áron. Rigó úr együtt érez városának magyar lelkületű, hazájuk és nemzetük sorsa iránt felelősséget vállaló polgáraival, akiket a múlt héten még súlyosan frusztrált az a tudat, hogy nem lehetnek ott se a budapesti, se a győri államadósság-csökkentő koncerten, így tétlenül kell nézniük, amint Mária országa az államadósság óceánjában fuldoklik, s végül a körötte hemzsegő tőzsdecápák martaléka lesz. Azóta viszont, hála Rigó úrnak, mindenki megkönnyebbült, evvel párhuzamosan délután hat és hét között az Énekes Rigóban talpalatnyi szabad hely nincs, a vendégek boldogok, és nem is akarnak hazamenni.

A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!

A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!

A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!

A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!

A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!

A Hamsun-jelenség címmel jelentette meg a Gondolat Kiadó annak a konferenciának az előadásait, amelyet 2010 novemberében Knut Hamsun születésének 150. évfordulója alkalmából rendeztek. Az életmű kapcsán megkerülhetetlen az író személyes sorsa: a Nobel-díjas írófejedelem, a modern irodalom egyik legnagyobbja élete végén a nácik mellé áll, amivel gyakorlatilag egész korábbi írói teljesítményét annullálja. Ha sorsa másképp alakul, ha csak néhány évvel korábban meghal, ma a legnagyobb klasszikusok között ünnepelné a világ és hazája, Norvégia. Így viszont ünneplés helyett elhallgatás és megvetés jut neki.

Kedd hajnalban mínusz 17 fokot mértek a Nógrád megyei Zabarban. Az Origo hírportál helyszíni beszámolója szerint ennek ellenére kiváló a hangulat az ötszáz lelkes faluban, részben, mert megéltek már ennél sokkal hidegebbeket is, részben, mert jól felkészültek a télre; még a tyúkoknak is jut szalma a jeges hajnalokra. Egyedül egy idős nő panaszkodik, hogy kisnyugdíjából alig jön ki, erre a télre, például, vett rendesen tűzifát, ami bizony már nagyon fogyóban van, s nem tudja, hogyan fogja pótolni.

Hát éppen ez az. Sajnos itt, a szerkesztőségben nem tudjuk pontosan, hogy ilyen ügyekben kinél kell följelentést tenni, mi legszívesebben Budai Gyulához fordulnánk, hogy csapasson le a törvény szigorával, hiszen hiába a jó és igazságos törvények, ha azokat az emberek nem tartják be. Ezt azért mondjuk, mert a zabari iskolaigazgató szerint a falubeliek egy része, akiket ő „hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetűeknek” nevez, a közeli erdőbe jár fáért, ám, minthogy ezek az emberek leginkább csak a gallyakat viszik haza, és az erdőben nem tesznek kárt, „a környéken nem nézi ezt senki rossz szemmel, sőt inkább becsülik azokat, akik így is dolgoznak azért, hogy a gyerekeik ne fázzanak”. Mi több, nemcsak a falu népe, de a polgármester is cinkos, az idősotthon gondozójával együtt, mert egész nap azt figyelik, hogy mindenütt füstölnek-e a kémények a faluban, mert ha füstölnek, akkor senki sem fázik, és az jó, a tüzelőanyag eredetére viszont már nem kíváncsiak.

A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!

A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!

A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!

A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!

A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!

A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!

A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!

A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!

Kálmán Gábor: Nova. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2011. 134 oldal,2100 Ft

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni.

Chuck Palahniuk: Kísértettek

Alan Hollinghurst: A szépség vonala

Sofi Oksanen: Sztálin tehenei

Orcsik Roland: Mahler letöltve

Károlyi Csaba Angyalosi Gergellyel, Bazsányi Sándorral és Szilágyi Zsófiával beszélgetett 2012. január 25-én az Írók Boltjában. Az esteket a MASZRE támogatja. Legközelebb február 29-én, szerdán este 7-kor Bodor Ádám Verhovina madarai című regénye lesz a témánk.

(Alekszander Szokurov: Faust)

 (Most a Buday!, MTV,  jan. 25.)

(Gorkij: Kispolgárok – Katona)

(Az Academy of St. Martin in the Fields hangversenye a MűPa-ban, január 25.)

 (Korngold: A halott város – Debreceni Csokonai Színház, január 25.)

(Chanticleer: Love Story – Művészetek Palotája, január 29.)

Balogh B. Mártonnak, Árkádiába

Az ember természeti adottságait meghaladva vált emberré: maga kezdte formálni környezetét, s vele magát. Eszközöket talált vagy alakított ki: tetőt emelt hajléka fölé, falakat húzott hálóhelye köré, síremléket állított halottainak. Emberlétünk ugyanis, a közkeletű elképzeléssel ellentétben, nem pusztán az eszközhasználatnak köszönhető; erre az állatvilágban is számos példa van. Az ember eredendő, az állati léten túlmenő képességéről szóló munkájában Hans Jonas meggyőzően érvel amellett, hogy az eszközhasználat mellett döntő jelentősége volt a képalkotásnak és a síremlékállításnak is.

A jog-összehasonlítás azt mutatja, hogy egyre több helyen fordulnak elő hasonló rendelkezések az alkotmány egy bizonyos magját feltételezve, amelyet a szokásos alkotmánymódosító eljárással nem lehet megváltoztatni. A vonatkozó rendelkezések körüli vita állása rendkívül komplex. Az ilyen előírásoknak különösen az a veszélyük, hogy egy alkotmánybíróság akár az alkotmánymódosító törvényhozással szemben is kikényszerítheti saját jogpolitikáját – ami viszont aligha meggyőző. Másrészről az ilyen rendelkezések hozzájárulhatnak az alkotmányjogilag védett identitásdiskurzusok ösztönzéséhez.

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni.

Bombitz Attila: Harmadik félidő. Osztrák / magyar történetek. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2011. 227 oldal,2600 Ft

Weiss János: Lukács öröksége

Tordai Zádor: Hogyan lehet valaki Európában zsidó, Walter Benjamin?

Sartre és Merleau-Ponty – A francia fenomenológia klasszikus korszaka (Sartre és Merleau-Ponty levelezésével)

Széplaky Gerda: Az ember teste

Színház és diktatúra a 20. században. Szerkesztette Lengyel György. Corvina–Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest, 2011. 425 oldal, 3500 Ft

Kemény István: Az ellenség művészete. Család, gyerekek, autó. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2011. 230 oldal, 2990 Ft

Artur Domosławski: Háborúk és forradalmak költője.  A legendás riporter – Kapuściński non-fiction. Fordította Hermann Péter. Poligráf Könyvkiadó, Budapest, 2011. 327 oldal,2600 Ft

Szabolcsi Miklós: A clown mint a művész önarcképe. Argumentum Kiadó, Budapest, 2011. 252 oldal, 4200 Ft

LakatosIstván: Dobozváros. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2011. 320 oldal, 2990 Ft

(Csörgő Attila kiállítása a Wiener Secessionban február 5-ig látható.)

(A Hazánk múltja, jelene és jövője című gyermekrajzpályázat díjazottainak kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában augusztus 26-ig látható.)

(East Side Stories. Magyar film. Rendező: Bollók Csaba, Török Ferenc, Bodzsár Márk, Hajdu Szabolcs)

(Badora Társulat: Kodály Zoltán–Kun Attila: Bestia, Trafó; Prokofjev, Csajkov­szkij, Zandonai, Gounod – Koreográfus: Barta Dóra: Rómeó és Júlia, Nemzeti Táncszínház)

(Elfriede Jelinek: Mi történt, miután Nóra elhagyta a férjét, avagy a társaságok támaszai – Örkény Színház)

(Liszt: Mephisto Waltzes etc. – Warner Classics, 1980–2011)

(Nol tévé, hvg.hu videók)

(A Makói Termál- és Gyógyfürdő rekonstrukciója – Vezető tervező: Makovecz Imre, építésztervező: Gerencsér Judit, Csernyus Lőrinc, Túri Attila)

A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!

A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!

Nem kétséges: ha a köztársasági elnök hivatali következmények nélkül veszítheti el a becsületét, akkor a becsületvesztés keserű leve lecsorog az egész intézményrendszeren. Márpedig a plágium gyanúja erősen tartja magát, sőt, újabb adalékokkal bővül, újabb és újabb – ahogy a szerző minősítette a kérdéses szakdolgozati tömböt – törzsanyaggal bővül, és már alig van a lapok között saját jegyzésű szellemi terméke. A blama egyre súlyosabb, de nyugi, amíg Schmitt nem néz szembe saját magával, mindig lesz lejjebb.

Ha minden igaz, már kivizsgálni is nehézkes Schmitt szakdolgozatának keletkezési körülményeit, mert az erre felkért magyar szakértők sorra utasítják vissza részvételüket, annak lehetősége is fölvetődött, hogy a SOTE külföldi tudósokat kérne fel a szövegelemzésre. Lapzártakor azt tudni, hogy megalakult egy testület, ennek összetétele titkos, mandátuma március 28-ig tart. 

2011. december 3. és 2012. január 2. között a párizsi Pompidou Központban levetítették Tarr Béla életművét. Ebből az alkalomból sokat írtak a világhírű rendező legutóbbi és legutolsó filmjéről, A torinói lóról. Ennek kritikáiból készítettünk összeállítást.

A Nyilvánosság Klub Monitor csoportja 2011. november 7-december 16 között hat héten keresztül vizsgálta a legnagyobb közönséget elérő három, nem zenei profillal rendelkező rádióadó és öt televíziós csatorna legfontosabb hírműsorainak tartalmi és formai jellegzetességeit. A mintába a Magyar Rádió, a Klub Rádió és a Lánchíd Rádió déli hírműsorai valamint az M1 (19.30), a TV2 (18.30), az RTL Klub (18.30), az ATV (18.55) és a Hír TV (21.00) hétköznap esti híradói kerültek. A vizsgálatba kerülő hírműsorok kiválasztása során figyelembe vettük a csatornák profilját, az általuk elért közönség nagyságát és azt, hogy műsorstruktúrájukban legyen naponta legalább egy alkalommal a szokásos rövid, néhány perces hírműsoroknál hosszabb hírösszeállítás. E szempontok együttes figyelembevétele alapján a legnagyobb közönséggel rendelkező országos illetve regionális – földi sugárzású, kábelen vagy műhold segítségével illetve országos vagy regionális frekvenciákon terjesztett – nem zenei profilú televíziós és rádiós csatornák legalább 10 perces, összefüggő, főműsoridőben sugárzott egy-egy hírműsora, híradója került a mintába. A kutatást a Nyílt Társadalom Intézet Szükségalapja támogatta.

Gabriel García Márquez: Nem azért jöttem, hogy beszédet mondjak. Fordította Székács Vera és Gajdos Zsuzsa. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2011. 128 oldal, 2490 Ft

Carl Frode Tiller: Bekerítés. Fordította A. Dobos Éva. Gondolat Kiadó, Budapest, 2011. 214 oldal, 2800 Ft

Dénes Tamás-Hegyi Iván-Lakat T. Károly: Királyok, hercegek, grófok. 110 év magyar futball. Magyar Labdarúgó-szövetség, Budapest, 2011. 304 oldal, 4990 Ft

Az ÉS könyve januárban - Rainer M. János: Bevezetés a kádárizmusba. 1956-os Intézet-L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2011. 349 oldal, 3500 Ft

A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!

A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!

A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!

Polak, Węgier többé nem dwa bratanki, sőt nem is bratanki egyáltalán. Nincs bratankiság, háború van, egy mindenki ellen és mindenki ellenünk, immár a lengyelek is. Megírta az újság, hogy Stanisław Pięta és Arkadiusz Czartoryski képviselők Orbán Viktort támogató határozatot terjesztettek elő a szejmben, rámutatva, hogy az Unió Orbán országát zsarolja, és a belügyeibe avatkozik. El a vörös kezekkel a független Magyarországtól, hangoztatták Pięta és Czartoryski képviselők, majd mi történt? Magyarországot támogató indítványukat a szejm posztkommunista többsége leszavazta. Persze mi, magyar emberek, nagyon jól tudjuk, hogy a szejmben a Polgári Platform (az egyelőre még Orbán által alelnökölt Európai Néppárt tagja) és a vele koalícióban lévő Lengyel Néppárt birtokolja a többséget, vagyis a mi jobboldali barátaink szavaztak ellenünk, ám azt még jobban tudjuk, hogy a vörös kezek elérnek mindenhová.

2011-ben sorra tűntek le a diktátorok. Az év vége felé Kim Dzsong Il hagyta magára országát. Ám sehol sem sejlik föl érdemi demokratikus virradat, a legkevésbé Észak-Koreában, ahol mintegy rezzenetlenül folytatódik az első kommunista dinasztia harmadik nemzedékének uralma. Kim meghalt, éljen (egy újabb) Kim!

Magyarországon százötvennél is több olyan bentlakásos intézet működik, amelyben értelmi fogyatékosok élnek-dolgoznak. Van köztük sok száz lakós óriásintézmény, jó pár száz-kétszáz fős közepes és néhány ötvennél is kevesebb lakót befogadó, kis intézet. Sok közülük minden lakott településtől távol fekszik, de lehetnek a város szélén, egy-kettő pedig a város szívében. A fejlődés irányát sokak szerint az jelentené, ha a települések belsejéhez minél közelebb eső, kis létszámú  intézményekben, egy-két fős lakásokban helyeznék el az értelmi fogyatékosokat: itt tudnának a normálishoz leginkább hasonló feltételek között, önállóan élni. A Mohács szélén álló Pándy Kálmán Otthon és a Fejér megyei Tekerespusztai Munkarehabilitációs Intézet példája azt mutatja: a pedagógiai eredményesség szempontjából a létszám nem számít, az intézet elhelyezkedése ugyanakkor kulcsfontosságú az intézeti lakók önállóságra nevelésében. Mohácson arra törekednek, hogy minél szorosabban integrálódjon az intézeti lakók élete a városéba, míg Tekerespusztán az önállósodás útja az, hogy fokozatosan kiszoktatják a lakókat az intézetből.

(Múlt-kor – MTV, 2011. január 9.)

(180 perc, MR1 Kossuth. Csűrös Csillával, Kiss Gábor Istvánnal)

(Oskar Kokoschka: Druckgrafik aus der Sammlung; Die Kollektion Willy Hahn. Museum der Moderne Salzburg, Rupertinum. Megtekinthető 2012. január 29-ig. Számunk grafikáit a kiállítások anyagából válogattuk.)

(Keller Vonósnégyes – Zeneház, 2012. január 13.)

(A Jó vélemény anarchista páholy Külföldönkívüli segítséget! című óriásplakátja március 30-ig látható a Lövölde téren.)

(Nanni Moretti: Van pápánk!)

 (Privát Mészöly. Dér Asia és Gerőcs Péter dokumentumfilmje)

(Egyirányú út – FÜGE és Szakkör produkció, MU Színház; Helmut Krausser: Bőrpofa – a VRRRRRÜMM láncfűrésszel – Kamra)

Csurka István: Két dráma. Magyar Fórum - Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány, Budapest, 2011. 150 oldal, 1200 Ft

Paul Schrader: A transzcendentális stílus a filmben. Ozu - Bresson - Dreyer. Fordította Kiss Marianne és Novák Zsófia. Francia Új Hullám Kiadó, Budapest, 2011. 192 oldal, 3000 Ft

Szegedy-Maszák Mihály: Az újraolvasás kényszere. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2011. 456 oldal, 3500 Ft

Olasz Sándor: A nyugati igény. Né­meth Lászlóról. Nap Kiadó, Budapest, 2011. 172 oldal, 2500 Ft

Gyimesi Júlia: Pszichoanalízis és spiritizmus. Typotex Kiadó, Budapest, 2011. 208 oldal, 3500 Ft

Sjón: A macskaróka. Fordította Egyed Veronika. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2011. 130 oldal, 2490 Ft

Turbucz Dávid: Horthy Miklós. Napvilág Kiadó, Budapest, 2011. 254 oldal, 2800 Ft

A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!

A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!

A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!

(Ölésre ítélve. Lengyel-ír-magyar film. Rendező: Jerzy Skolimowski. Az öldöklés istene. Francia-lengyel-német-spanyol film. Rendező: Roman Polanski)

(Bánki Ákos: Lélekvirág, Veszprém, Blog Kortárs Galéria, január 31-ig)

(Vámosi-Nagy Zsuzsa fuvolaestje, Bartók Emlékház, január 10.)

(Middleton-Rowley: Átváltozások - Kecskemét; Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja - Nemzeti Színház)

(Átok, tévéfilmsorozat, MTV)

(A Filharmónia Társaság Brahms-hangversenye, január 8.)

(Interjú Dénes Ferenc sportközgazdásszal, Inforádió, Aréna, január 1.)

Kepes András: Tövispuszta. Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest, 2011. 353 oldal, 3499 Ft

Mary Warner Marien: A fotográfia nagykönyve. A fényképezés kultúrtörténete. Fordította Gyárfás Veronika. Typotex Kiadó, Budapest, 2011. 575 oldal, 6900 Ft

Agatha Christie-Charles Osborne: Feketekávé. Fordította Prekop Gabriella. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2011. 184 oldal, 2200 Ft

(Elhangzott Hollán Sándor kiállításának megnyitóján a Szépművészeti Múzeumban, november 29-én. E számunk grafikai anyagát a művész munkáiból válogattuk.)

(Tomasz Mróz és Győrffy László: Eat Your Mind / Bruins Blurps. Platán Galéria, január 20-ig.)

(Tolnay Imre kiállítása a budapesti Újlipótvárosi Klub-Galériában, Tátra utca 20/b. Megtekinthető: 2012. január 19-ig.)

(Jankovics Marcell: Az ember tragédiája)

(Ai Weiwei in New York - Photographs 1983-1993, Martin-Gropius-Bau, Berlin, megtekinthető 2012. március 18-ig.)

(Peter Shaffer: Equus - Thália Színház; Nina Raine: Billy világa - Pesti Színház)

(Haydn: A teremtés - MűPa, január 1.)

(Propaganda - TV2, 2011. december 20.)

TEMATIKUS PRÓZA-ÖSSZEÁLLÍTÁS
A tárcatár rovatba - állandó szerzőnk, Szív Ernő mellé - minden évben három írót kérünk föl, hogy havi rendszerességgel újítsák meg velünk, nálunk a tárcaírás hagyományát. Idén Keresztury Tibor, Kiss László és Szvoren Edina köszöni a figyelmüket. Felkészül: Csabai László, Térey János és Tompa Andrea.

TEMATIKUS PRÓZA-ÖSSZEÁLLÍTÁS
A tárcatár rovatba - állandó szerzőnk, Szív Ernő mellé - minden évben három írót kérünk föl, hogy havi rendszerességgel újítsák meg velünk, nálunk a tárcaírás hagyományát. Idén Keresztury Tibor, Kiss László és Szvoren Edina köszöni a figyelmüket. Felkészül: Csabai László, Térey János és Tompa Andrea.

TEMATIKUS PRÓZA-ÖSSZEÁLLÍTÁS
A tárcatár rovatba - állandó szerzőnk, Szív Ernő mellé - minden évben három írót kérünk föl, hogy havi rendszerességgel újítsák meg velünk, nálunk a tárcaírás hagyományát. Idén Keresztury Tibor, Kiss László és Szvoren Edina köszöni a figyelmüket. Felkészül: Csabai László, Térey János és Tompa Andrea.

(Jankovics Marcell: Az ember tragédiája. Madách Imre művének animációs filmváltozata)

(A Lomnici-ügy, a retusálás utóélete a Magyar Televízióban)

(Móricz Zsigmond: Napló - Sanyi és Aranka Színház; Gorkij: Lószúnyog - Katona, Sufni; Camus: A pestis - Vígszínház, Házi Színpad)

(Viva! - Simone Kermes sings Vivaldi - Deutsche Grammophon, 2011)

(Bukta Imre GM kukorica című kiállítása június 8-ig látható a MOM Parkban.)

(Kikötői történet. Finn-francia-német film. Rendező-forgatókönyvíró: Aki Kaurismäki)

(Vadim Repin, Concerto Budapest, Keller András - Művészetek Palotája, 2011. december 13.)

(A Kis Varsó Lélekben tomboló háború című kiállítása a Trafó Galériában december 30-ig látható.)

Csobánka Zsuzsa: Belém az ujját. JAK-Prae.hu, Budapest, 2011. 178. oldal, 2000 Ft

Gottfried Benn: Esszék, előadások. Válogatta, szerkesztette, a jegyzeteket készítette és a fordításokat ellenőrizte Kulcsár-Szabó Zoltán. Fordította Adamik Lajos, Bendl Júlia, Király Edit és Kurdi Imre. Kijárat Kiadó, Budapest, 2011. 234 oldal, 2700 Ft

Tordai Zádor: Hogyan lehet valaki Európában zsidó, Walter Benjamin? Heller Ágnes előszavával. Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 2011. 172 oldal, 2500 Ft

Bényei Tamás: Traumatikus találkozások. Elméleti és gyarmati variációk az interszubjektivitás témájára. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2001, 431 oldal, ár nélkül

Lendvai L. Ferenc: A Gonosz birodalmai. Áron Kiadó, Budapest, 2011. 595 oldal, 3900Ft

(Terrence Malick: Az élet fája)

(Éjjeli Őrjárat - Duna2, december 7.)

(A csárdáskirálynő avagy 1916 - Vörösmarty Színház, Székesfehérvár)

(Gounod: Faust - A Metropolitan Opera előadásának közvetítése a MűPa-ban)

(Az UMZE Kamaraegyüttes koncertje, vezényelt Vajda Gergely - Művészetek Palotája Fesztivál Színház, december 5.)

(Vajda Gergely és az UMZE - Művészetek Palotája Fesztivál Színház, december 5.)

(Georg Baselitz-Arnulf Rainer Víg-játék (Lustspiel), Új munkák a műteremből, Arnulf Rainer Museum, Baden, 2012. április 16-ig)
(Arnulf Rainer e kiállításon szereplő munkáiból januári számunkban közlünk válogatást. A szerk.)

Az ÉS könyve decemberben - Bodor Ádám: Verhovina madarai. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2011. 255 oldal, 2990 Ft

(Emil Nolde. Mensch Natur Mythos, Museum der Moderne Mönchsberg, Salzburg, megtekinthető 2012. február 5-ig. E heti számunk grafikáit a kiállítás anyagából válogattuk.)

Rigó Béla: Nálatok laknak-e állatok? Illusztrálta Perger Zsófia. Ulpius-ház Kiadó, Budapest, 2011. 76 oldal, 2999 Ft

Gyáni Gábor-Pritz Pál-Romsics Ignác-Szarka László-Tomka Béla: A mi 20. századunk. Szerkesztette Kovács Kiss Gyöngy-Romsics Ignác. Komp-Press Kiadó-Korunk, Kolozsvár, 2011. 295 oldal, 2400 Ft

Szilágyi Ákos: Túlirányított demokrácia. Oroszlecke. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2011. 332 oldal, 2800 Ft

Jack Kerouac: Úton. Az eredeti tekercs. Fordította, az előszót és a jegyzeteket írta M. Nagy Miklós. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2011. XV + 483 oldal, 3500 Ft

(Négy esküvő, Viasat 3, november 28.)

(Szuhovo-Kobilin: Tarelkin halála - Örkény Színház, okt. 28.; Mihail Ugarov: Egy óra tizennyolc [perc] - Teatr.doc, Trafó, dec. 2.)

(Szomjas György: Kopaszkutya Kettő - zenés film)

(Kovács Bodor Sándor Retrospektív című kiállítása a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeumban 2012. január 7-ig látható.)

(Anilogue. Nemzetközi Animációs Filmfesztivál. Budapest-Bécs, 2011. nov. 23-30.)

(Dilemma - Németh Ilona valamije, Ernst Múzeum, december 31-ig)

(Juan Diego Flórez estje - Magyar Állami Operaház, 2011. november 28.)

Skultéty Csaba: Mi is volt a Szabad Európa Rádió? Egy szerkesztő visszaemlékezései. Helikon Kiadó, Budapest, 2011. 182 oldal, 2490 Ft

Sümegi István: Alanyi filozófia. Irodalmi-bölcseleti írások. Savaria University Press, Szombathely, 2011. 319 oldal, 2700 Ft

Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011. 247 oldal, 3950 Ft

Ferenczi Sándor levelezése Ernest Jonesszal és Georg Groddeckkal. Szerkesztette Erős Ferenc és Kovács Anna, Székács Judit közreműködésével. Thalassa Alapítvány-Imágó Egyesület, Budapest, 2010. 304 oldal, 4000 Ft

Stéphane Hessel: Háborodjatok fel! Fordította Burján Monika. Scolar Kiadó, Budapest, 2011. 32 oldal, 495 Ft

Emma Donoghue: A Szoba. Fordította Csonka Ágnes. Alexandra Kiadó, Pécs, 2011. 389 oldal, ármegjelölés nélkül

(Mozart: Don Giovanni - Magyar Állami Operaház, november 19.)

(Célpont - Hír TV, 2011. november 25.)

(Schiller: Don Carlos - Új Színház)

(A Nemzeti Filharmonikusok hangversenye a MűPa-ban)

(Rita Ackermann kiállítása március 11-ig látható a Ludwig Múzeumban.)

(Hegedüs Péter: Az én Amerikám)

(Budapest-Berlin-Amsterdam. Éva Besnyő életmű-kiállítása a Berlinische Galerie-ben, 2012. február 27-ig)

Ketten egy új könyvről - Adalbert Stifter: Nyárutó. Fordította Adamik Lajos. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2011. 760 oldal, 3200 Ft

Ketten egy új könyvről - Adalbert Stifter: Nyárutó. Fordította Adamik Lajos. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2011. 760 oldal, 3200 Ft

Vlagyimir Szorokin: Hóvihar. Fordította M. Nagy Miklós. Gondolat Kiadó, Budapest, 2011. 183 oldal, 2480 Ft

Korniss Péter-Závada Pál: Egy sor cigány - Huszonnégy mai magyar. Corvina Kiadó, Budapest, 2011. 155 oldal, 3990 Ft

Fábri Anna: Magánélet Széchenyi István korában. Mindennapi Történelem. Corvina Kiadó, Budapest, 2011. 80 oldal, 1690 Ft

Papp Sándor Zsigmond: Semmi kis életek. Erdélyi történet. Libri Könyvkiadó, Budapest, 2011. 396 oldal, 3990 Ft

1.
2011 januárjában megint botrány robbant ki Céline körül. 1932, vagyis az Utazás az éjszaka mélyére megjelenése óta már a sokadik. Ezúttal a francia kulturális minisztérium szállította hozzá a muníciót. Minden évben kiadnak ugyanis egy évkönyvet, amelyben - évfordulós ürüggyel - a nemzet büszkeségei kapnak helyet. Köztük lett volna ezúttal az ötven éve eltávozott Louis-Ferdinand Céline. De nem lett, mert Serge Klarsfeld, A Franciaországból deportált zsidók fiainak és lányainak egyesülete nevében erőteljes tiltakozást tett közzé, és bár Frédéric Mitterrand kulturális miniszter először nem akart engedni, de végül, Nicolas Sarkozy közbelépése nyomán, bevonatta a vitatott kiadványt.

(Glass: Satyagraha - a Met-előadás közvetítése a MűPa-ban)

(Egyébként. Klubrádió, november 13.)

(Mága Show, Duna Tv)

(Próbatermi vendégség - MűPa, november 12.)

(Pina Bausch. Német-francia-angol film. Rendező: Wim Wenders)

(Paul Horn Miért mindig én? című kiállítása a Knoll Galériában január 12-ig látható.)

(A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Schöck Atala, Kesselyák Gergely - Olasz Kultúrintézet, 2011. november 11.)

(Az 58. Vásárhelyi Őszi Tárlat az Alföldi Galériában december 4-ig látható.)

Szabó Magda: Liber Mortis. Naplók. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2011. 644 oldal, 3500 Ft

Albert Zsuzsa: Éghetetlen, mint a főnix. Beszélgetések a századforduló jeles alkotóival. Hét Krajcár Kiadó, Budapest, 2011. 224 oldal, 2500 Ft

Mosonyi Aliz: magyarmesék. Medve Zsuzsi rajzaival. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2011. oldalszámozás nélkül, 2490 Ft

Balogh László Levente: Az erőszak kritikája. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2011. 165 oldal, 1945 Ft

Stéphane Servant: Tűzkeresztség - Az ellenség bennünk van. Fordította Pacskovszky Zsolt. Móra Könyvkiadó, Budapest, 2011. 176 oldal, 2190 Ft

Slavoj Žižek: A törékeny abszolútum. Avagy miért érdemes harcolni a keresztény örökségért? Fordította Hogyinszki Éva, Molnár D. Tamás. Typotex Kiadó, Budapest, 2011. 318 oldal, 3200 Ft

(MTV - Gasztroangyal - 2011. nov. 12.)

(Art Balett, Százhalombatta: Testek éneke - Nemzeti Táncszínház)

(Mozart: A varázsfuvola - Nyíregyháza, Móricz Zsigmond Színház)

(8. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál)

(Donizetti: Lucrezia Borgia - Művészetek Palotája, Pozsonyi Művészeti Fesztivál, 2011. november 13.)

(Magritte, Albertina, Wien, 2012. február 26-ig)

(Sonny Rollins - Művészetek Palotája, november 10.)

(Chilf Mária Vakfolt című kiállítása január 8-ig látható a Raiffeisen Galériában.)

Az ÉS könyve novemberben - Kemény István: Állástalan táncosnő. Összegyűjtött versek, 1980-2006. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2011. 503 oldal, 3490 Ft

Balázs Péter: Magyarország és Európa. Napvilág Kiadó, Budapest, 2011. 254 oldal, 2600 Ft

Jurij Poljakov: Gödölye tejben. Fordította Goretity József. Helikon Kiadó, Budapest, 2011. 376 oldal, 2990 Ft

Kárpáti Péter: A Pitbull cselekedetei. Négy színdarab. Palatinus Kiadó, Budapest, 2011. 298 oldal, 2800 Ft

Kárpáti Péter: A Pitbull cselekedetei. Négy színdarab. Palatinus Kiadó, Budapest, 2011. 298 oldal, 2800 Ft

Julie Orringer: Láthatatlan híd. Fordította Kepes János. Libri Kiadó, Budapest, 2011. 652 oldal, 4990 Ft

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni.

(Meghalt Albert Flórián, szerkesztő Szabó Szilárd. Kossuth, október 31.)

(Új Nemzedék, Duna Tv)

(Wagner: Siegfried - a Metropolitan előadásának közvetítése a MűPa-ban)

(Georg Büchner-Tom Waits: Woyzeck - Katona; Tom Stoppard: Rosencrantz és Guildenstern halott - Szputnyik Színház, MU)

(Még egy év. Angol film. Író-rendező: Mike Leigh)

(Theo Bleckmann: Hello Earth! - The Music of Kate Bush - Trafó, november 6.)

(Nagy Péter - a Magyar Rádió Márványterme, 2011. november 3.)

(Csontváry Kosztka Tivadar kiállítása a szegedi Móra Ferenc Múzeumban december 12-ig látható.)

(Gerber Pál Ami lehúz és ami felemel című kiállítása a Viltin Galériában látható november 26-ig.)

Lukácsy András: Lex Gerenday. Egy polgárcsalád 150 éve. Corvina Kiadó, Budapest, 2011. 386 oldal, 3500 Ft

Medgyesi Gabriella-Garancsi Györgyi: Színekben oldott életek. Cigány festőnők a mai Ma­­gyar­országon. Protea Kulturális Egye­sület, Budapest, 2011. 256 oldal, ármegjelölés nélkül

Pataki Ferenc: A varázsát vesz­­tett jövő. Noran Libro Kiadó, Bu­­da­pest, 2011. 331 oldal, 2980 Ft

Romsics Ignác: Clio bűvöle­té­ben. Magyar történetírás a 19-20. században - nemzetközi kitekintéssel. Osiris Kiadó, Budapest, 2011. 606 oldal, 4480 Ft