„Ezekkel a kérdésekkel nem foglalkozunk, mert ezek csak feszkókat okoznak” – mondta a miniszterelnök a miskolci polgármesterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján, majd elküldte a kérdezőt a népesség-nyilvántartóba, noha küldhette volna máshova is. Mindenesetre a válasz hangneme arra látszik utalni, hogy feszkó már eleve volt. Orbán ugyan örömmel nyugtázta, hogy „derűs, nyugodt eseményen” vesz részt, ahol „nincs feszkót eredményező pártpolitika”, de hát kormányfő ilyet is ritkán mond, mármint normális körülmények között. Aki ezt a pályát választja, az szükségképpen a feszkót eredményező pártpolitikára teszi fel az életét, már amennyiben parlamentáris berendezkedésű ország kormányfője kíván lenni, nem pedig fáraó. Persze Orbán habitusához ez utóbbi foglalkozás közelebb állna, de hát most az van, ami. Pimasz emberek kérdezik, ki az a Habony, mért sertepertél a kormánypárt körül, honnan kapja a pénzt, mármost egy tökös keleti diktatúrában ilyeneket kérdezni eszükbe nem jutna, de hát mi még nem tartunk ott, ahol ők. Nálunk vannak kérdések, és azokra a kelleténél is nyeglébben válaszolni nem túl gyümölcsöző. Mondhatta volna például, hogy Habony finom úriember, kitűnő birkapörköltet főz és prímán lehet vele beszélgetni a tizenhatodik századi Erdély politikai gondolkodóiról, különös tekintettel Kovacsóczy Farkas állambölcseleti munkájára, vagy mondhatott volna akármi mást.